Hogy működik az AstraZeneca-vakcina?
Az AstraZeneca-vakcina a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője, de nem mRNS-vakcina, hanem úgynevezett vektorvakcina. A technológia lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba (ez esetben egy csimpánz adenovírusba) ültetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Az immunrendszerünk a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép, és kialakít védelmet.
Mennyire hatásos a vakcina?
Az AstraZeneca nagymintás klinikai tesztjei az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában zajlottak. A legfrissebb adatok az Egyesült Államokban folyó, több mint 30 ezer fő bevonásával zajló hármas fázisú klinikai tesztek időszaki eredményeiből származnak, amelyeket március végén tett közzé az AstraZeneca. Ez alapján a vakcina 76 százalékos hatékonyságot mutatott a tünetes fertőzés ellen, a 65 év feletti korosztályban pedig 85 százalékos hatékonyságot tapasztaltak. A súlyos megbetegedés ellen 100 százalékosan hatásosnak bizonyult az oltóanyag az AstraZeneca közlése szerint.
Fontos megjegyezni, hogy a hatékonyságot két héttel a második dózis után mérték, úgy, hogy a két oltás között 4 hét telt el. Magyarországon 3 hónap eltérés van a két dózis beadása között, ami a vakcina hatásosságát is módosíthatja. A The Lancetben publikált cikk szerint az Egyesült Királyságban a 12 hetes eltéréssel beadott oltásoknál 82 százalékos hatékonyságot mértek átlagosan (63% és 92% közé esett a hatékonyság, dózistól függően).
Mikorra lesz meg a védettségem?
Mivel Magyarországon 12 hét eltéréssel adják be a két dózist a vakcinából, így a klinikai tesztek során bizonyított védettséget közel 3 hónappal az első után követően lehet megszerezni, vagyis
aki május elejére foglal időpontot és kapja meg az első AstraZeneca-oltását, az augusztus elejére számolhat a teljes védettséggel.
Vannak olyan feltételezések, miszerint egy oltás is jelentős védettséget adhat, de egyelőre csak az első oltás után legalább 90 nap elteltével vizsgálták az alanyokat. A februárban a The Lancetben publikált adatok szerint egyetlen oltás is 76 százalékos védelmet nyújt a tünetes covid ellen, ha eltelt legalább 90 nap az oltást követően, a kórházi kezelést igénylő súlyos betegséget pedig 100 százalékban megakadályozta - bár hozzáteszik, hogy alacsony számú mintát vizsgáltak csak.
Friss kutatások azt mutatják, hogy egyetlen dózis már viszonylag rövid idővel az első oltást követően is számottevően csökkentheti a fertőzés átadásának esélyét. Az angol közegészségügyi szolgálat (PHE) szerdán ismertetett átfogó vizsgálata szerint az Egyesült Királyságban alkalmazott két fő vakcinatípus, a Pfizer/BioNTech és az Oxford/AstraZeneca már az első dózis beadása után az egy háztartásban élők esetében is 38-49 százalék közötti mértékben csökkentette annak a kockázatát, hogy a beoltottak - ha meg is fertőződnek - továbbadják a velük egy fedél alatt lakóknak a koronavírus-fertőzést. Egy másik, szélesebb körű vizsgálat, amelyet a brit statisztikai hivatal és az Oxfordi Egyetem végzett 372 ezer ember bevonásával, azt mutatta ki, hogy az Oxford/AstraZeneca- és a Pfizer/BioNTech-vakcinák első adagjával december és április eleje között beoltottak esetében átlagosan 65 százalékkal csökkent a koronavírus-fertőződés esélye.
Mellékhatások
A brit kormány hivatalos közlése szerint az AstraZeneca vakcinájánál a klinikai tesztek során jellemzően enyhe és közepes súlyosságú mellékhatások jelentkeztek, amelyek néhány napon belül maguktól elmúltak, bár volt, aki az oltás után egy héttel is beszámolt mellékhatásról. Ezek az alábbiak voltak:
Nagyon gyakori (10-ből legalább 1 főnél előforduló) mellékhatások:
- érzékenység, fájdalom, melegség, bőrpír, viszketés, duzzanat vagy véraláfutás az injekció helyén
- általános rossz közérzet
- fáradtság
- hidegrázás, láz
- fejfájás
- émelygés, hányinger
- izületi fájdalom vagy izomfájdalom.
Gyakori (10-ből legfeljebb 1 főnél előforduló) mellékhatások:
- csomó az injekció helyén
- láz
- hányás
- influenzaszerű tünetek, hőemelkedés, torokfájás, orrfolyás, köhögés, hidegrázás.
Ritka (100-ból legfeljebb 1 főnél előforduló) mellékhatások:
- szédülés
- étvágycsökkenés
- hasi fájdalom
- nyirokcsomó-megnagyobbodás
- fokozott izzadás, bőrviszketés, kiütés.
A klinikai tesztek során volt néhány nagyon ritkán előforduló, nem várt mellékhatás, amikor idegrendszeri gyulladás jelentkezett a tesztalanyoknál, ami zsibbadással, érzéskieséssel járt, azt azonban nem erősítették meg a vizsgálatok, hogy összefüggésbe hozhatók a vakcinával. A vakcina tesztjét egy időre fel is függesztették szeptemberben, miután az egyik résztvevőnél súlyos gerincvelő-gyulladás lépett fel, de miután nem tudták bizonyosan összefüggésbe hozni a vakcinával (a több tízezres teszteknél természetesen előfordulhatnak különböző betegségek a vizsgálati idő alatt, akár a vakcinától független halálesetek is), így folytatódtak a tesztek.
Miután Európában megkezdődött az oltás az AstraZeneca vakcinájával, újabb nem várt szövődmények jelentkeztek. 2021 márciusában több európai ország leállította átmenetileg az oltást az AstraZeneca vakcinájával, miután több alacsony vérlemezkeszámmal járó trombózisos esetet (vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia) jelentettek az oltást követően. Az Európai Gyógyszerügynökség szerint lehet kapcsolat az oltás és a trombózisos esetek között (további vizsgálatok szükségesek), de az álláspont az, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát és a lehetséges mellékhatások között kell feltüntetni a trombózis kockázatát. Az EMA legfrissebb állásfoglalása szerint (az elemzés során áttekintették a különböző fertőzési kockázatok mellett előforduló covid-19 betegséghez köthető kórházi és intenzív osztályos felvételeket, valamint a halálozásokat, hogy ezzel összevessék a ritka vérrögösödés kockázatát) a vakcina előnyei minden korcsoportban nagyobbak, mint az esetleges kockázatok és az előnyök emelkednek a magasabb életkorral és a nagyobb fertőzési kockázattal.
Kemenesi Gábor biológus, víruskutató nemrégiben Facebook-posztban reagált a vakcinát övező kockázatokra, miszerint fertőzés esetén a vérrögképződés bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb a vakcináknál tapasztalt értéknél és az eddig elérhető adatok alapján még a fogamzásgátlók szedése és a dohányzás is lényegesen nagyobb kockázatot jelent trombózis kialakulására.
Címlapkép: Oltáshoz előkészített AstraZeneca koronavírus elleni vakcina Pásztor Tibor sárisápi háziorvos Fő utcai rendelőjében 2021. április 15-én. MTI/Vasvári Tamás
