232 magyarországi startup töltötte ki azt a kérdéssort, melyet a Startup Hungary indított pár héttel ezelőtt. Ezekből a válaszokból született meg a Hungarian Startup Report, vagyis az első átfogó jelentés a magyarországi szektor helyzetéről.
A kutatás olyan evidensnek tűnő, ám eddig nem egyértelműen megválaszolható kérdésekre kíván felelni, mint hogy hány szereplő létezik a piacon, milyen iparágban tevékenykednek, melyek a legeredményesebb hazai vállalkozások vagy hogy hogyan teljesítenek régiós összevetésben. Természetesen számos kérdés irányult a startupok financiális helyzetére, forrásaikra is.
A riportból megtudjuk: az alapítók 80 százaléka magabiztos a cég leendő nemzetközi sikerekeit, sőt unikornis státuszát tekintve.
A globális sikerek iránti vágynak némileg ellentmond, hogy a startupok 72%-a szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép-kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30% kacsingat az USA felé. A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket.
A 232 kitöltőből egyébként 24 olyan vállalkozást azonosított a kutatás, amely bruttó 80 ezer eurós bevételt könyvelhet el per hó. Összességében elmondható, hogy egyelőre kevés az exportbevétel a magyar startup piacon.
Jónás László, a Startup Hungary alapító partnerei között is megtalálható Design Terminal szakmai vezetője szerint éppen ez az egyik olyan terület, amelyről érdemes részletesebben gondolkodni. Az USA-val ellentétben a régióban sokkal nehezebb több millió egyéni ügyfelet megszerezniük a startupoknak, ezért fontos, hogy olyan területeken próbáljanak meg sikereket elérni, ahol megfelelő méretű piaccal rendelkeznek.
„Villámgyorsan kell tudni eldönteni, hogy az adott vállalkozás életképes lehet-e a piacon. Nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is.” Szerinte
nem a külső finanszírozás mértéke mutatja meg egy startup sikerének a valószínűségét, hanem az, hogy a piacon milyen teljesítményt tud nyújtani.
„Az, hogy pénzzel pumpáljuk tele ezeket az induló vállalkozásokat, sokkal kevésbé számít, mint az, hogy minél gyorsabban, minél több ügyfél megszerzésében segítsük őket" - mondta a szakember a Portfolio-nak.
Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek: 44%-uk kötött megállapodást ilyen cégekkel. A legtöbb esetben, 51%-ban ez azt jelenti, hogy a vállalat a startup stratégiai ügyfele, és sokan (30%) hoznak létre közösen innovatív megoldásokat is. Számos startup vett részt nagyvállalati akcelerációs programban.
Ez és a vállalati együttműködések márpedig fontos mérföldkövek lehetnek azon az úton, melyet Jónás László említ a minél kiterjedtebb kapcsolati hálóval és minél rapidabb piaci térnyeréssel kapcsolatban. Az akcelerátoroknak ugyanis az egyik óriási felelőssége az, hogy elég hatékonyan segítik-e üzlethez jutni a startupokat.
A riport szerint a legtöbb startup egyébként a SaaS (Software as a Service) területén működik, vagyis szoftverszolgáltatást nyújt B2B ügyfeleknek, illetve deep tech-ben – AI, Big Data, Fintech, Medtech – is erősek vagyunk.
A tizenkét ismert magyar startup alapító valamint a Google, az IVSZ és a Design Terminal támogatásával, 2020 nyarán életre hívott Startup Hungary érdekképviseleti célokat is szolgál, melyben most segítséget nyújt ez a kutatás is, hiszen eredményeit felhasználva, adatokra és nem feltételezésekre támaszkodva hatékonyabb munkát lehet majd végezni ezen a területen is. Az alapfeltevés ugyanis az, hogy csak azt lehet fejleszteni, amit mérünk is.
A Portfolio Csoport a Startup Hungary médiatámogatója. A Hungarian Startup Report 2020 ide kattintva érhető el.
Címlapkép: Getty Images
