Nem tudhatjuk, hogy a törvényes örökösök feltétlenül egyetértenek-e a törvényes öröklési renddel. Az örökhagyó végakaratának maradéktalan érvényesüléséhez célszerű az öröklést megtervezni, írásba foglalni, ezzel elejét venni esetleges későbbi vitáknak
- indokolta a Portfolio-nak Szűcs Bálint, az RSM Legal adójogásza, miért érdemes minden esetben végrendeletet hagyni.Véleménye szerint javasolt szakértő ügyvéd vagy közjegyző bevonása is a folyamatba, aki a teljes jogszabályi háttérre rálát, ugyanakkor külső nézőpontból felhívhatja a figyelmet új szempontokra, lehetőségekre vagy éppen kockázatokra.
Az sem ördögtől való, hogy a leendő örökösöket is bevonják a folyamatba, de sok esetben a mindenki számára megfelelő megoldás a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg.
Emellett a szakértővel való egyeztetés kiküszöbölhet számos tévedést, és ezzel az örökösöket is megóvhatja költséges és hosszadalmas pereskedéstől.Bár az elmúlt tíz évben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása szerint több mint duplájára nőtt a regisztrált végintézkedések száma - 2016-ban csaknem tíz százalékos volt a növekedés, összesen 5902 darab - mégis, ez száz ember közül még mindig csak négyet jelent.Komoly gondot okoz, hogy több százezer, fiókban lapuló végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás során. A fővárosban ráadásul 100-ból több mint 90 esetben megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, míg ez az arány vidéken valamivel alacsonyabb.
Az Erste privátbanki szolgáltatóként számtalanszor tapasztalja, hogy milyen súlyos következményekkel járhat a végrendelet hiánya, legyen szó akár magánvagyon örökléséről, akár egy jól működő cég további működéséről az alapító halála esetén. Mindemellett egyre több ügyfelünknél látjuk, hogy felismerik a végrendelkezés fontosságát, mely bizonyítja, hogy a pénzügyi tanácsadáson kívül olyan témákra is sikerrel hívjuk fel az ügyfelek figyelmét, melyek komoly kockázatot hordoznak magukban
- mondta el Kállay András, az Erste Group Private Banking Kompetencia Központjának vezetője.Mire lehet számítani, ha nincs végrendelet?
Ha az örökhagyó cégtulajdonos végintézkedési szabadságával nem élt, akkor a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Törvényes örökösök az egyenes ági rokonok, oldalági rokonok, a nagyszülői leszármazottakig bezárólag. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki az öröklésből a házasságon kívül született gyerekeket sem, örökbefogadott esetén jogilag rögzített rokoni kapcsolatnak kell lennie.A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.
A sorrend:
- Gyermekek - egyenlő arányban örökölnek
- Távoli leszármazók - az öröklésből kiesett gyermek - vagy távolabbi leszármazó - helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek (helyettesítési elv)
- Házastárs - a leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és az örökhagyóval közösen használt lakáson és annak tárgyain fennálló korlátozott haszonélvezeti jogot örököl. Csak abban az esetben lehet egyedüli örökös, ha az örökhagyónak sem egyenes ági leszármazottjai, sem szülei nincsenek. Az özvegy azonban kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állt fenn és nyilvánvaló, hogy annak helyreállítására nem volt kilátás.
- Felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés)
- Állam - ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Azonban míg a törvényes örökösök az esetleges tartozásokat is "megöröklik", addig az állam a tartozásokért csak a hagyaték értékéig felelős.
Nincs "bebetonozott" végrendelet
Végrendelkezni két formában: közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Hogy milyen alaki és tartalmi kellékekkel kell ezeknek rendelkeznie, hogy érvényesek legyenek, azt a Polgári Törvénykönyv pontosan meghatározza.
Írásbeli magánvégrendelet esetén alapvető feltétel, hogy azt olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.
Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének helye és ideje az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt
- sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja alá és aláírja;
- más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is -e minőségük feltüntetésével- aláírják; vagy
- a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja és közjegyzőnél - akár nyílt, akár zárt iratként - személyesen letétbe helyezi.
Mindemellett a végrendelet sem jelent teljes garanciát a végrendelkező akaratának maradéktalan érvényesülésére, hiszen az örökösök egyezséget köthetnek egymással a hagyatéki eljárásban és azt követően is, és az örökség feltételekhez kötése is csak szűk körben érvényesülhet.
Különös gondot okozhat a kiskorúak öröklése, ilyenkor a vagyon feletti rendelkezéshez gyámhatósági hozzájárulás is szükséges lehet, ami jelentősen bonyolíthatja a helyzetet. Emiatt a vagyon átörökítése kapcsán érdemes a végrendelet mellett egyéb alternatívák vizsgálata is.Az öröklés megtervezése egy mély, részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve - főként termelő vagyon esetén - lehet olyan igény, hogy az örökhagyó halála utánra is olyan rendszert hagyna, amely a vagyon megóvását biztosítja
- tette hozzá az adószakértő.TÁMOGATOTT TARTALOM
A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.
