Tavaly a vizes VB-re indította el a BKK az online jegyértékesítési rendszerét, amelyet a T-Systems szállított nekik. Mint később kiderült, a jegyrendszert könnyen feltörte egy fiatal hacker, aki aztán a biztonsági résre gyorsan fel is hívta a BKK figyelmét. A rendszer fejlesztője azonban feljelentést tett a hackerrel szemben, amiből nagy botrány kerekedett. Végül az eljárást megszüntették, a T-Systemsnél pedig két vezetőt is felelősségre vontak és elbocsátottak. A jegyrendszer története azonban a fiatal hackernél nem állt meg.
Július végén a 24.hu birtokába került egy 3 ezer fő adatait tartalmazó lista nevekkel, e-mail címekkel, szémélyi igazolvány számokkal, amelyet a forrás szerint a BKK jegyrendszeréből szereztek meg. A listát elküldték a NAIH-nak, amely július 31-én hivatalból vizsgálati eljárást indított az ügyben, majd augusztus elején végzésben nyilatkozatra hívta fel a BKK-t és az online jegyértékesítési rendszert fejlesztő T-Systems Magyarországot.
Az eljárás során első körben a BKK tagadta, hogy incidens történt volna, és hogy több ezer személyes adat szivárgott volna ki tőlük. Ezután iratbetekintést kértek, majd nem sokkal később megállapították, hogy a NAIH-nál bizonyítékként meglévő adatbázis megegyezik a náluk lévő adatbázissal, mely után már elismerték, hogy incidens történt.
A BKK és a T-Systems belső vizsgálata azonban még október végén sem derítette ki, hogy pontosan mikor történt az adatlopás, hogyan történt, mennyi személyes adatot érintett, így azt sem tudták megmondani, hogy milyen intézkedésekre volna szükség.
Sor került a tűzfal naplóállomány vizsgálatára, elsősorban az infrastruktúrát ért támadások alatt és azt követően, melynek célja elsősorban a támadások forrásainak beazonosítása, illetve az ahhoz tartozó tűzfalszabályok létrehozása és így további támadások megakadályozása volt. A folyamat közben is vizsgálták az esetleges adatszivárgások lehetőségét, de ilyet a logokból nem tudtak megállapítani. Ezt egyébként később át is adták a hivatalnak.
Az indoklás részben több elmarasztaló körülményt is kiemelt az adatvédelmi hatóság:
- A vizsgálati eljárás során, és azt követően sem nevezett meg a BKK egyetlen olyan intézkedést, amellyel az adatkezelést az Infotörvénynek megfelelően történjen. Sőt, a BKK arra utalt, hogy erre csak a megbízott adatfeldolgozónak, vagyis a T-Systemsnek lenne lehetősége.
- Nem közérthető, nem egyértelmű, illetve nem könnyen áttekinthető a BKK adatkezelési tájékoztatója.
- A BKK nem tudta igazolni, hogy az online értékesítési rendszer átvétele előtt megfelelő módon meggyőződött volna arról, hogy az átvett rendszer megfelel az Infotörvényben foglalt kritériumoknak. Már a tervezési szakaszban észlelni és orvosolni kellett volna a rendszer hibáit.
- A BKK a konkrét adatvédelmi incidens kapcsán sem járt el kellő körültekintéssel: csak az iratbetekintést követően (2017. szeptember 12.) volt képes annak megállapítására, hogy adatvédelmi incidensre sor került. Az incidens valószínűsített időpontját (2017. július 24.) követően tehát másfél hónap telt el annak azonosításáig.
- A BKK a kockázatokat olyan módon csökkentette, hogy az online rendszert leállította, azonban az adatvédelmi incidensről, és annak lehetséges következményeiről nem értesítette az érintetteket, akiknek így sérült az információs önrendelkezési joga.
Mindezek ismeretében a NAIH a maximális bírság felét, 10 millió forintos bírságot szabott ki a BKK-ra.
A bírságról és összegéről tegnap értesült az index.hu, lapszemlénket itt olvashatja el: Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR a korábbiaknál nagyságrendileg 300-szor nagyobb elméleti bírságtételeket hozhat, ráadásul az egyes adatvesztéseknél/jogosulatlan adatkezeléseknél minden EU-s országban azonos elvek mentén fognak bírságolni. A bírságtételek felső határa 10 illetve 20 millió euró, vagy az árbevétel 2-4 százaléka lesz.A GDPR témakörben Péterfalvi Attilával készített interjúnkat itt olvashatja el: