A felhasználók számára egyre többféle fizetési technológia áll rendelkezésre, már Magyarországon is. De melyik fejlődésében lehet látni igazán nagy potenciált a következő időszakban?
Eölyüs Endre: Az egyérintéses technológia továbbra is nagyon népszerű, mind a terminálokon, mind a mobiltelefonnal történő vásárláskor. Ez az egyik legfontosabb alap, amire hosszú távon építünk, ugyanis az látszik, hogy a következő időkben a mobillal való fizetés nagy tempóban fog teret hódítani. A mobiltelefon segítségével már most is lehet fizikai és internetes környezetben vásárolni anélkül, hogy elő kellene venni a bankkártyát. Több országban már az is megvalósult, hogy egyazon alkalmazásból lehet bolti és internetes fizetést is indítani. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan ügyfélélmény, ami gyökeresen meg változtathatja a fizetési szokásokat.
Az elmúlt időszakban többször harangozták már be a robbanás évét a mobilfizetésben, de talán nem túlzás azt mondani, hogy eddig ez elmaradt.
Tényleg régóta szó van róla, de eddig a technológia nem volt eléggé fejlett, egész pontosan nehezen volt hozzáférhető az ügyfelek számára. Mindig akkor szokott robbanni valami, amikor a technológia elérhető, olcsó, és az ügyfél is azt mondja rá, hogy letöltöm, használom, mert egyszerű. Ez most jött el. Már látni a külföldi tranzakciókból, hogy folyamatos a mobilfizetés térhódítása, és ennek Magyarország sem fog tudni ellenállni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy év végére ugyanazzal a mobilalkalmazással tudom lebonyolítani a bolti és a netes vásárlást is?
Ilyen megoldás is elképzelhető Magyarországon. Mi legalábbis ahhoz szeretnénk hozzásegíteni a bankokat, hogy egy ügyfélbarát platformot hozhassanak létre. A lényeg, hogy a felhasználó gyorsan be tudjon regisztrálni, lehetőleg egy gombnyomással aktiválja a bankkártyáját, és utána egy appon keresztül tudja kezelni a pénzügyeit. Mi technikai szolgáltatóként segítjük a bankokat abban, hogy képesek legyenek a kibocsátott bankkártyáikat digitalizálni, és elhelyezzenek egy olyan biztonságos megoldást, amivel az emberek tudnak fizetni a bankkártyájuk terhére, de az okostelefonjukkal.
A kutatások azt mutatják, hogy a fogyasztó nem biztos, hogy visszafordul, ha otthon hagyta bankkártyáját vagy a pénztárcáját - az okostelefon azonban sokkal fontosabb eszköz a mindennapokban. A fogyasztói szokások is folyamatosan változnak. Korábban csak megnéztük a neten, hogy melyik termék, hol olcsóbb, aztán elmentünk és megvettük. Aztán az otthoni számítógépről már online rendeltünk, később már mobilon kosárba raktuk a terméket, de az otthoni gépről intéztük a fizetést. Ma már egyre több tranzakció fut végig teljes egészében mobilon - itt is be tud lépni a mobilfizetés.
A mobilfizetés mellett pedig hamarosan jöhet az azonnali átutalás, ami egy állami rendszeren keresztül futna, kikerülve a közvetítőket, azaz bizonyos tranzakcióknál hatékonyabb lehet utalni, mint kártyával vagy készpénzzel fizetni. Ez mennyire nehezíti meg a Mastercard helyzetét?
A magyarországi tranzakciók durván 80 százaléka még mindig készpénzzel történik. Most van egy olyan momentum, amikor az állam is felismerte, hogy az elektronikus tranzakcióknál az adóelkerülés lehetősége jóval kisebb. Az azonnali átutalás nem ördögtől való dolog, látjuk a helyét a piacon, ahogy a kártyáét is, és gondolkodunk rajta, hogyan tudjuk megtartani utóbbi versenyképességét. Ameddig egyenlő a pálya a szereplők előtt, nem aggódunk, a verseny jó a piacnak.
Egy másik területen is érezhető az állami szerepvállalás. Mennyire hatékony a POS-terminálok telepítésének támogatása?
Természetesen erre eredendően pozitív lépésként tekintünk, az azonban kérdés, hogy végül hogyan valósul majd meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint 2017-ben 30 százalékkal nő a bankkártya-terminálok száma, de a kérdés az, hogy lesz-e rajtuk tranzakció. Az állam szerepvállalása nem érhet véget azzal, hogy terminálokat biztosít a kereskedőknek, hanem valamilyen szinten elő kellene segíteni azt is, hogy növekedő számú kártyás tranzakció is legyen. A POS támogatói programmal be lehet törni azokra a területekre, ahol nincs kártyaelfogadás, de idő kell ahhoz, hogy felkészüljenek az elfogadók is. Elfogadói és felhasználói oldalról is szükséges az edukáció, az embereket oktatni kell, az elfogadókkal közösen elérni azt, hogy használják, rájöjjenek, hogy ez miért kényelmes, egyszerű, biztonságos, akkor lesz ennek igazából értelme. Ha csak az a cél, hogy a terminálok számát növeljék, de a mindennapokban nem használják majd őket, akkor ez egy ablakon kidobott pénz volt.
A gazdaságban még mindig rendkívül magas a készpénzes tranzakciók aránya, sokan azért sem erőltetik a kártyás fizetés bevezetését, hogy ne legyen teljesen átlátható a gazdálkodásuk.
Persze, mindannyian ismerjük, amikor a szerelő házhoz jön, megjavítja a kazánt, és elkér 22 870 forintot. Számlát vagy ad, vagy nem, vagy van nálunk pénz, vagy nincs, vagy fel tudja váltani, vagy nem. Itt azokat a technológiákat várjuk és próbáljuk behozni Magyarországra, amelyek lehetővé teszik, hogy még olcsóbbá váljanak ezek a megoldások - mint a mobil típusú (mPOS) terminálok - és megpróbáljuk elérni, hogy ők is felismerjék, hogy ez nekik is jó.
Szabályozói oldalról pedig meg kell hozni egy döntést. Ha az az üzleti modellje az országnak, hogy támogassuk azt, aki nem ad számlát, és versenyhátrányba kerüljön, aki ad, és becsületesen megfizeti az adót, akkor a készpénzhasználatot kell támogatni. Ha azonban azt mondjuk, hogy legyenek egyenlő esélyek, akkor az elektronikus fizetés - legyen az utalás vagy kártya - biztosítja azt, hogy ne lehessen az adót elkerülni. Mindegy, hogy a sarki fűszeresről, a virágboltosról vagy akár egy vízvezetékszerelőről van szó.
Hogyan lehetne rávenni a kisvállalkozásokat az elektronikus fizetésre, miközben az egész fizetési láncra a készpénzhasználat jellemző?
Amint meg tudja oldani a szabályozó, hogy kivegye az értéklánc elején a készpénzt, akkor rendszerszinten elkezdenek növekedni az adóbevételek. Ha a nagybani piacon ki lehet iktatni a készpénzforgalmat, akkor igazából nem érdeke a zöldségesnek, a kisboltnak, a virágosnak, hogy utána készpénzért adja el a termékét, hiszen úgyis csak elektronikusan tud majd árut venni.
Nemrég született egy szabálymódosítás, ami szerint a jövedéki termékeket már nem lehet a nagykereskedőtől a kiskereskedőknek készpénzzel megvásárolni. Így a kiskereskedők vagy utalnak - ami nagyon ritka -, vagy pedig felszerelik az autót egy kártyaolvasóval. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a zöldséges odaérinti a kártyáját, a pénz megy a cég számlájára, nem kell elszámolnia a sofőrnek, nem kell félni, hogy kirabolják és persze az adót sem lehet kikerülni.
Miben és mennyire érinti a Mastercardot a fintech cégeket helyzetbe hozó PSD2 irányelv?
Az elmúlt öt évben nagyon egyformán működtek a bankok, nagyon nagy volt a küzdelem a szabályozói megfelelések felé, most pedig az új keretrendszerben lehetőség nyílik az eltérő stratégiákra. Van, aki agresszívabban fog fellépni, lesz, aki védekező pozíciót vesz fel. És lesznek új szereplők, akik részt akarnak majd hasítani maguknak ebből. Tehát nagy mértékben megváltozik majd az a környezet, amelyben mi a munkánkat végezzük, mindez új lehetőségeket és kockázatokat jelent a piac minden szereplője számára. Egyes aspektusok közvetlenebbül érintik a kártyás fizetést, ilyen például az erős ügyfél beazonosításra vonatkozó elvárás. Az ügyfeleinkkel közösen keressük annak a módját, hogy miként lehet a legjobban alkalmazkodni ezekhez az új követelményekhez.
Mi az a PSD2? - keretes A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv, a PSD2 (Payment Services Directive) célja, hogy a bankok - várhatóan - 2018-tól hozzáférhetővé tegyék az átutalási és számlavezetési rendszereiket harmadik felek számára is. Felhasználói szempontból ez azt jelenti, hogy egy internetes vásárlás során elegendő lesz egy meghatalmazás, és mindent egy platformon intézhetünk, akár a Google, a Facebook vagy az Amazon rendszerein keresztül is utalhatunk anélkül, hogy a számlavezető bankunknak utasításokat kellene adnunk.
Milyen tapasztalataik vannak a magyar fintech cégekkel?A magyar bankok, pénzügyi szolgáltatók az elmúlt hónapokban látványosan nagy energiát fordítottak arra, hogy fintech cégeket, startupokat "fedezzenek fel", esetleg integrálják őket saját rendszereikbe. A Mastercard mennyire tud részese lenni a fintech-szektor fejlődésének, van esetleg kapcsolat magyar cégekkel?Úgy látom, hogy a fintech cégek esetében az a legnagyobb kérdés, hogy van-e fenntartható üzleti modelljük. Saját maguk akarják piacra juttatni fejlesztéseiket, vagy pedig azzal számolnak, hogy valaki felvásárolja a céget. Nagy kérdés, hogy lesz-e olyan magyar fintech, amelyik képes lesz arra, hogy a határokat átugorva skálázhatóan nagyra nőjön. A Mastercardnak van egy Start Path nevű programja, amelynek keretében olyan startupokat támogatunk, amelyben nagy potenciált látunk, és nemcsak a fizetési forgalomhoz kötődő innovációkra fókuszálunk. Bár jelenleg nincs köztük magyar cég, de a régióból több startup is részese a programnak. Fontos, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek nemcsak Magyarországon vagy Európában életképesek, hanem a globális színtéren is.