Gigantikus cég került csődközelbe, ha dől, beleremeg az egész régió

Mindenütt ott vannak

Sokan nem is tudják, hogy amikor Jana ásványvizet isznak, Ledo mélyfagyasztott termékeket vagy Maxi jégkrémet esznek, akkor ugyanannak a horvát cégcsoportnak, az Agrokornak a termékeit választják, ráadásul ha Horvátországban vagy Szerbiában bevásárolni mennek, akkor nagy valószínűséggel szintén a horvát vállalat üzleteiben kötnek ki, a cégcsoporthoz tartozik ugyanis a vezető horvát kiskereskedelmi lánc, a Konzum, és Szerbia legnagyobb kisker lánca, a Mercator is. Leánycégein keresztül Horvátországon kívül Szerbiában, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Montenegróban, Macedóniában és Magyarországon is jelen van a vállalatbirodalom, amelynek a tulajdonában van többek között

• a legnagyobb szerb étolajgyártó, a Dijamant,
• a vezető horvát étolajgyártó, a Zvijezda,
• a legnagyobb horvát húsfeldolgozó, a PIK Vrbovec,
• a legnagyobb horvát asztali só készítő, a Solana Pag,
• a régió egyik legnagyobb integrált mezőgazdasági cége, a Belje,
• a vezető fagyasztott termékeket és jégkrémet gyártó és forgalmazó cég Szerbiában, a Frikom,
• a legnagyobb horvát ásványvíz- és üdítőital-gyártó, a Jamnica,
• a vezető horvát jégkrém- és fagyasztott termékeket gyártó cég, a Ledo,
• a legnagyobb újságárus-lánc Horvátországban, a Tisak,

de kétségtelen, hogy a vállalatcsoport ékköve a közel kétezer üzlettel öt országban jelenlevő kiskereskedelem, az adja a csoport bevételeinek több mint háromnegyedét.

A horvát vállalat teljes éves bevétele 49 milliárd kuna, vagyis közel 6,5 milliárd euró volt a legutolsó lezárt pénzügyi évben, 2015-ben, ez nagyjából a horvát GDP 15 százalékának felel meg.

Az Agrokor közvetlenül több mint 60 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ebből több mint 30 ezret Horvátországban, de a beszállítókon keresztül a régióban több százezer munkahely függ a vállalattól, csak Horvátországban közel kétezer beszállítója van a cégnek. A vállalatcsoport az elmúlt hónapokban csődközelbe került, bedőlése pedig több országban, így Horvátországon kívül Boszniában, Montenegróban, Szerbiában és Szlovéniában is beláthatatlan következményekkel járhat

Megbillent a cég

Az Agrokor legnagyobb problémáját a hatalmasra duzzadt adósságállomány jelenti, amely részben a Mercator üzletlánc 2014-es megvásárlásához köthető, akkor a cégcsoport adósságállománya egy év alatt 76 százalékkal ugrott meg.

A cégcsoportnak már az is nehézséget okoz, hogy a hitelek kamatait fizesse, egy-egy nagyobb lejárat visszafizetése pedig végképp borítaná a céget. A legutóbbi elérhető, tavaly szeptemberi kimutatások alapján az Agrokor rövid és hosszú lejáratú hitelei 25,6 milliárd kunát, vagyis mintegy 3,4 milliárd eurót tesznek ki, ráadásul a szállítói tartozás 16,2 milliárd kunára, közel 2,2 milliárd euróra rúg. Ez utóbbi tételt a Moody's is kiemelte, amikor idén március végén leminősítette az Agrokor cégosztályzatát, a hitelminősítő szerint nem fenntartható a szállítói kötelezettségek magas szintje, ráadásul a horvát vállalat nem tud érdemben addicionális forrást bevonni, korlátozott a hozzáférése a hitelekhez, likviditási helyzete kevésszámú banktól függ. A szállítókkal szemben közel 150 nap a fennálló késedelem, miközben a szektorban 60-90 nap a jellemző, így, ha a szállítók rövidebb fizetési határidőkhöz ragaszkodnak majd, az jelentős készpénzkiáramlással járhat az Agrokornál. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a cég készpénzállománya tavaly szeptember végén csupán 2,3 milliárd kuna (307 millió euró) volt, ami bár meghaladja a rövid lejáratú hitelek állományát (959 millió kuna/127 millió euró), de nem teszi lehetővé, hogy érdemben csökkenthető legyen a szállítókkal szemben fennálló kötelezettség.

Az orosz szál

Az Agrokor bankhiteleinek nagy részét néhány pénzintézet folyósította, a hitelezők közül a legnagyobb a két orosz állami bank, a Sberbank és a VTB, amelyek egyes becslések szerint összesen 1,3 milliárd eurónyi hitelt nyújtottak az Agokornak, de a Moody's becslése szerint a két orosz állami bank a horvát vállalat összes adósságának 52 százalékát, a bankhiteleinek pedig 87 százalékát adja (a tavaly szeptemberi állapot szerint), ez alapján pedig összesen 2 milliárd euró hitelt nyújtott a két orosz bank, ezen felül lehetnek például azok a hitelek, amelyekről az elmúlt napokban egyezhettek meg az orosz bankok és az Agrokor. Az elmúlt hónapokban piaci szereplők már egy olyan forgatókönyvről beszéltek, amelynek a lényege, hogy az orosz bankok átveszik az irányítást az Agrokor felett, leváltják a vezérigazgatót és az igazgatósági tagokat, és eszközöket adnak el, hogy visszafizettessék (nagyrészt magunknak) a hiteleket. Erre azonban nem került sor, egyelőre követik a horvát politikai vezetés által kijelölt utat, és a bankok képviselői cáfolták is a híreket, a hivatalos kommunikáció szerint Oroszország az Agrokor semelyik részére sem tart igényt.

Felgyorsultak az események

Az Agrokor drámája már hónapok óta tart, az elmúlt hetekben azonban felgyorsultak az események, a vállalatcsoport likviditási helyzete ugyanis drámai mértékben romlott, emiatt nem csak a menedzsmentnek, a horvát politikának is lépnie kellett. Április 6-án a horvát parlament gyorsított eljárásban fogadta el a csak lex-Agrokornak nevezett törvényt, amely a rendszerszinten fontos, bajba jutott vállalatok válságmenedzselését szabályozza, a gyakorlatban azonban egyértelműen az Agrokorra van szabva. A törvénynek megfelelően az Agrokor legnagyobb hitelezői a horvát kormánnyal egyetértésben rendkívüli biztost (Anton Ramljak, a gazdasági minisztérium korábbi tanácsadója) neveztek ki a cégcsoport élére, akinek a feladata a vállalat átstrukturálásának levezénylése, a cég élén lecserélték a vezérigazgatót és az igazgatóságot is átalakították. A legnagyobb hitelezők, a Sberbank és a VTB megállapodást kötöttek az Agrokorral, hogy biztosítják a horvát cég likviditását, a szállítók kifizetését, a tervek között szerepel, hogy az Agrokor csoport egyes vállalatait értékesítik, hogy visszafizessék a hitelek egy részét, de az is felmerült, hogy a hitelezők és a beszállítók az adósságuk fejében részesedést szerezzenek az Agrokorban.

A legújabb fejlemények nem mindenkit nyugtattak meg, a Moody's a hitelezők és az Agrokor közötti megállapodások bejelentését követően újra leminősítette a horvát céget, a hitelminősítő szerint az Agrokor csődjének nagy a valószínűsége, és már önmagában az átstrukturálással kapcsolatban is sok a bizonytalanság.

Közben az Agrokor megmentése nem csak Horvátországban, de Szlovéniában is nagy hullámokat vetett, a szlovén parlament ugyanis sürgősségi eljárásban dönthet a héten arról a jogszabályról, amellyel a horvát cég szlovén vállalatát, a Mercatort mentenék meg. A lex-Agrokorhoz hasonlóan a törvényt máris sokan lex-Mercatornak nevezik, abban is hasonlít a horváthoz a szlovén jogszabály, hogy ott is kiemelten fontos vállalatok kérhetnek az államtól rendkívüli eljárást, hogy ezzel megelőzzék a csődeljárást. A törvénnyel azt akarják megakadályozni, hogy az Agrokor pénzt vonjon ki a Mercatorból a saját tartozásai fedezésére.

A magyar szálak

Cégek
Az Agrokor még 2004-ben szerzett pozíciókat Magyarországon, 2004-ben megvásárolta a fonyódi ásványvíz-palackozót és a Baldauf fagylaltgyárat. A Fonyódi márka jelenleg is az Agrokor portfóliójába, a horvát Jamnicához tartozik, Magyarországon a Fonyódi forgalmazza a horvát vállalat termékeit, így a Jana ásványvizeket és üdítőitalokat is.

Mol-INA
A horvát kormány azt tervezte, hogy visszavásárolja a horvát olajipari vállalatot, az INA-t a Moltól, azonban az Agrokor csődközeli helyzete miatt vélhetően inkább a bajba jutott cégcsoportnak nyújtanak segítséget, ezért valószínű, hogy egyelőre nem kerül vissza horvát tulajdonba az INA.

OTP
Az OTP horvát leánybankján keresztül hitelezi az Agrokor csoportot. A banktól azt az információt kaptuk, hogy mint a horvát gazdaság egyik legnagyobb szereplőjét minden pénzintézet hitelezte a céget, így az OTP horvát leánybankja, az OBH is. Konkrét ügyfélkitettséget nem kívántak megjelölni, de azt elárulták, hogy a sajtóban megjelent több milliárd eurós Agrokor-tartozáshoz képest az OTP horvát leányának kitettsége piaci részarányának töredéke.

Zuhannak az árfolyamok

Az Agrokor csoport több vállalata is tőzsdén jegyzett cég, ezeknek az árfolyama nagyot esett az elmúlt hónapokban a cégcsoport csődközeli állapota miatt. A Zágrábi Tőzsdén jegyzett Ledo árfolyama csak idén 65 százalékot zuhant, a Belje és a Jamnica 61 százalékot, a Vupik 58-at, a Zvijezda 54-et, a PIK-Vinkovci 18 százalékot veszített az értékéből 2017-ben, a szlovén tőzsdén jegyzett Mercator árfolyama 10 százalékkal került lejjebb idén.

Nem csak az Agrokor-cégek részvényeinek, de az anyacég kötvényeinek az árfolyama is nagyot esett idén, a 2019-es és 2020-as lejáratú, euróban és dollárban denominált kötvények az Agrokor átstrukturálásának bejelentésekor a névérték harmada alatt is forogtak, mostanra azonban a névérték 40-45 százalékáig emelkedett az árfolyamuk. Az alacsony kötvényárfolyamok természetesen a spekulatív tőke érdeklődését is felkeltették, mivel az Agrokor hitelezői is nagyrészt orosz bankok, az ottani pénzintézetek ügyfelei is érdeklődtek a kockázatos, de nagy haszonnal kecsegtető Agrokor-kötvények iránt. Számukra már csak azért is érdekesek a horvát cég kötvényei, mert az Oroszországgal szembeni szankciók miatt az ország kötvénypiaca beszűkült, az euróban és dollárban denominált kötvények árfolyama magas, ezért is keresik az ottani befektetők más országok bajba jutott vállalatainak papírjait. Részben a kötvények iránti kereslet volt az, ami az elmúlt napokban alaposan felhajtotta a papírok árfolyamait.

Mi jöhet most?

Jelenleg is folyik az Agrokor átstrukturálása, nem kizárt, hogy eszközeladásokra is sor kerül (már a szerb leánycégekre, a Frikomra, a Dijamantra és a Mercatorra is bejelentkeztek vevők), hogy a cégcsoport leépíthesse hatalmas adósságállományát. Ezen felül a túléléshez az is szükséges, hogy a vállalat újabb bankhiteleket kapjon, amelyekkel elsősorban kamatfizetést és a működés finanszírozását tudja biztosítani a horvát vállalat, vagyis bankhitelekkel lehet lélegeztető gépre tenni az Agrokort, de ezzel a problémák nem oldódnak meg. Fontos lenne az is, hogy a szállítóival megegyezzen a cég, hiszen, ha azok akadályokat gördítenek az Agrokor elé, akkor a vállalat piaci részesedése és profitja tovább csökkenhet, így még nehezebb lesz rendezni a cég helyzetét.

Bár az Agrokornak nem jár le adóssága 2018 szeptemberig, amikor egy 150 millió eurós bankhitelt kell visszafizetnie, attól még a következő hónapokban is fizetnie kell a hitelek kamatait, például május 1-jén a 2019-es lejáratú 300 millió eurós kötvény, és augusztus 1-jén a 2020-as lejáratú 325 millió eurós és a 300 millió dolláros kötvények után.

Azt, hogy mekkora a baj, jól jelzi, hogy a múlt héten Bosznia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia magas szinten egyeztetett az Agrokor ottani leányvállalatainak jövőjéről, ahol megállapodtak arról, hogy minisztereik napi szinten cserélnek majd információkat a horvát cégcsoport leányvállalatainak helyzetéről, hogy védjék a beszállítók érdekeit és megóvják a munkahelyeket.

Eközben a nagy hitelminősítők nem csak az Agrokor, de a horvát állam hitelbesorolását is vizsgálják, szerintük egyelőre nincsen hatással Horvátország (S&P: BB, Fitch: BB, Moody's: Ba2) hitelbesorolására az Agrokor csődközeli helyzete. Egyelőre.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• csőd,
• tőzsde,
• Vallalatok,
• nagy viktor