Hány magyar kereskedik egyáltalán külföldön?
Az SPB Befektetési Zrt. elsősorban privát banki ügyfelekkel rendelkezik, ezért az ügyfelek gyakorlatilag mindegyike kötött már ügyleteket külföldi piacokon, a cég bevételeinek nagy része, körülbelül 95 százaléka a külföldi ügyletekből származik - mondta el Parádi Tamás. Ezzel szemben a Budacash brókerház ügyfeleinek jelentős része még a BÉT-et részesíti előnyben, de egyre népszerűbbek a külföldi piacok az ő körükben is.
A KBC képviselője, Takács Szabolcs szerint azokban az országokban, ahol van "értelmezhető" hazai piac (és a magyar is egyértelműen ide tartozik), ott az ügyfelek 40-60% százaléka arra fókuszál. A többi ügyfél fele-kétharmada az amerikai piacokon kereskedik. Láng Tamás úgy véli, hogy az ügyfelek körében egyre népszerűbbek a külföldi piacok, de ez egy lassú folyamat, az ügyfelekkel fokozatosan meg kell ismertetni az ezekben rejlő lehetőségeket.
A beszélgetésen elhangzott, hogy a német, vagy más európai tőzsdéket gyakran azért választják a külföldre merészkedő ügyfelek, mert azok nyitva tartása jobban igazodik a munkaidejükhöz. Ugyanakkor van olyan ügyfél is, különösen az online tőzsdézők között, aki éppen a késő este is elérhető amerikai tőzsdéket részesíti előnyben.
Az online szolgáltatások "kannibalizálják" a hagyományos ügyfeleket?
A kerekasztal részvevői egyetértettek abban, hogy brókercégen belül is versenyeznek az online és a hagyományos ügyfelekért a cégek üzletágai, de végeredményben a bevételek csak egyik zsebből másikba való áthelyezéséről van szó. A hagyományos brókeri tevékenységnek megvan a létjogosultsága, az idősebb és tehetősebb ügyfelek körében még mindig érték, ha valakinek saját brókere van, a személyes kapcsolat is fontos az ügyfél és tanácsadója között.
Az online felületek ugyanakkor marketing tevékenységre is jól használhatók, a népszerű hozamvadász versenyeket például ezen keresztül lehet meghirdetni. A magyar ügyfelek költségérzékenyek, ezért van, aki áttér az online kereskedésre, de ezután is elvárja a személyes figyelmet, segítségnyújtást. Ennek a helyzetnek a helyes kezelése gyakran komoly fejfájást okoz a brókercégeknek.
Jó kezdeményezés a BÉTa-piac?
A kisbefektetőkhöz a nagy külföldi papírokat közel hozni forintosítva, ez volt a cél a BÉTa piaccal. Kérdés, hogy a Xetra átállás után olcsóbb lesz-e, de a lényeg, hogy az ügyfelekkel elkezdték megismertetni a külföldi papírokat - mondta az Erste képviselője. Takács Szabolcs nem hisz a BÉTa piacban, de ahogy mondta, szurkol neki. Szerinte ez a kezdeményezés egy kissé a piac "megerőszakolása", arra viszont jó, hogy aki itt megízleli a külföldi papírok ízét, az később könnyebben vesz külföldi papírokat.
Kovács Péter kifejtette, hogy szerinte nyelvi nehézségek adódhatnak a külföldi papírok kereskedésében, hiszen mire magyar nyelven is elérhető lesz egy-egy hír, addigra a piacokon általában már beépül az árfolyamba az új információ. Szerinte a BÉTa piac a "hegy megy Mohamedhez" esetéhez hasonló.
A CFD-kereskedés atombomba, ami robbanni fog?
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magas tőkeáttételű eszközökkel gyakran megégetik magukat a tapasztalatlan befektetők, de ezután már kevésbé kedvelik a CFD-ket, emiatt megfigyelhető egyfajta tisztulás a piacon. "A magyar befektető sokszor kockázatkedvelő, legalábbis kevés pénzzel, kevés idő alatt akar nagy hozamot elérni. Ezek a termékek töltött fegyverek. De ha nem adjuk oda, akkor megteszi más" - mondta el Kovács Péter. Takács Szabolcs szerint a magas tőkeáttételű eszközök egyenesen egy atombombával érnek fel, az ezekkel kereskedők nincsenek tisztában azzal, hogy mivel kereskednek. "Ez egy hatalmas lufi, ami ki fog pukkani" - tette hozzá. "Igény van rá, ezért be kell szállni a versenybe" - tette hozzá Láng Tamás.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ