- A kormányfő tanácsadói azzal számolnak, hogy rögtön a nyári parlamenti szünet után, szeptember elején bizalmatlansági indítványt fog benyújtani az ellenzéki Munkáspárt a kormánnyal szemben (ezt egyébként a Munkáspárt már el is árulta)
- Ha ez sikeres lesz (átszavaznak a kormányoldalról is, így megbukik a Johnson-kormány), akkor Johnson tanácsadói szerint a kormányfő nem mondana le, azért, hogy élni tudjon a miniszterelnöki jogkörével, és ő tudja javasolni a királynőnek az előrehozott választások időpontját. Ez pedig az október 31-re ígért Brexit utáni néhány nap lenne a terv szerint. (A brit szabályok szerint ha sikeres az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány, azaz megbukik a Johnson-kormány, akkor 14 nap van arra, hogy egy más összetételű kormány megkapja az alsóház többségének bizalmát. Ha ezt nem sikerülne összehozni, akkor próbálkozhatna meg a poszton maradni Johnson és javasolni a királynőnek a választások dátumát. Kérdés azonban, hogy ezt miért fogadná el II. Erzsébet, hiszen egy bizalmi szavazáson már bukott vezetőtől kapja a javaslatot. Mindez pedig súlyos jogi vitákhoz, akár alkotmányos válsághoz is vezethet, ld. alább.)
- Az egyik tanácsadó szerint Johnson közvetlenül a Brexit utáni napra, azaz november elsejére tervezi ezt a dátumot, mert ekkor még az esetleges megállapodás nélküli Brexit keserű hatásait nem érzik meg az emberek, viszont látják, hogy Johnson tényleg végrehajtotta, amit ígért, ezt pedig igyekszik besöpörni politikai szavazatok terén a kormányfő (és pártja)
- A Sainsbury nagy szupermarket lánc vezérigazgatója a minap azt mondta: megállapodás nélküli Brexit esetén legfeljebb 10 napon belül megérezné az ország az ellátási zavarokat, mert ennél több élelmiszer készletet nem tudnak felhalmozni, és éppen az ellátási zavarok politikai kockázatait szeretné kivédeni a Johnson-terv a november eleji napokra időzítendő előrehozott választásokkal
- Nemcsak ez a kockázat létezik, hanem az is, hogy a no-deal Brexit utáni napon/napokban cselekvőképes kormányra van szüksége az országnak, nem pedig kampány üzemmódú működésre, mert a minisztereknek azonnal kellene tudni döntéseket hozni a területükhöz tartó, menetközben felmerülő kihívásokra
- A Brexit utáni napokban megtartandó előrehozott választások másik fő célja, hogy a Nigel Farage-vezette Brexit-párt vitorlájából kifogják a szelet, azaz minél több szavazatot el tudjanak tőle hódítani azzal, hogy a kormányzó Konzervatív Párt igenis megcsinálta a Brexitet.
Súlyos alkotmányos válságot is kiválthat az, ha Johnson nem mond le a szeptemberben elveszített bizalmatlansági indítvány utáni hetekben sem, és élve miniszterelnöki jogkörével, ő igyekszik kijelölni az előrehozott választást; azaz bukott kormányfőként is ő tenne javaslatot a királynőnek, akinek ezt elvileg el kell fogadnia, de nem biztos, hogy elfogadja.
Egyesek arra spekulálnak, a Politico is erről írt cikket a minap, hogy elképzelhető: 1834 óta példátlan módon magának a királynőnek kell beavatkoznia és elküldenie Johnsont a miniszterelnöki posztról. Ezzel pedig az egész Brexit folyamatba is jócskán beavatkozna a királynő, noha egyébként retteg attól, hogy politikai témákba belerángassák őt. Főleg egy bizonytalan jogi helyzet melletti kulcsfontosságú döntésből szeretne kimaradni.Bár az FT nem ír róla, de nem egyértelmű az a jogi helyzet, hogy a brit alsóház valóban meg tudja-e akadályozni Johnsont abban, hogy végrehajtsa a no-deal Brexitet. A megakadályozás egyik módja elvileg az lenne, ha a parlamenti képviselők magukhoz tudnák ragadni a napirend alakításának jogát (erre volt már példa tavasszal, de azóta már Johnson keményvonalas embere az alsóházi elnök, aki ezt igyekezne megakadályozni) és különböző indítványokkal megpróbálnák ők diktálni a Brexit kereteit. Igaz még ekkor sem biztos, hogy például rá tudják venni a Brexit halasztásának kezdeményezésére Johnsont. Attól, hogy parlamenti határozatban mondják ki például: nem lehet no-deal Brexitet csinálni, még bekövetkezik ez a forgatókönyv, hiszen nincs a brit parlament által elfogadott kilépési megállapodás.
Így tehát az egyedüli biztos megoldás az alsóház részéről no-deal Brexit elkerülésére az lenne, ha megszavaznák az EU által kínált, de immár háromszor leszavazott kilépési megállapodást. Ez jelentené tehát a rendezett keretek közötti kilépést, amit az is segítene, hogy november 1-től rögtön hatályba lépne a 2020 végéig szóló átmeneti időszak. Ez alatt bár jogilag már nem lenne tagja az EU-nak az Egyesült Királyság, de a közös piacnak és a vámuniónak még ugyanúgy tagja lenne, az Európai Bíróság joghatálya kiterjedne rá és még be kellene fizetnie az EU közös kasszájába a rá eső terheket is. Ez a felállás tehát a brit szuverenitás jelentős sérülésével felérő bő egy éves állapot lenne és ennek felismerése, illetve szavazatokban megjelenése a november eleji előrehozott választáson nem feltétlenül kedvezne annyira Johnsonnak, mintha azt "lobogtatná", hogy tiszta szakítást tudott kierőszakolni, azaz nincs semmiféle további költségvetési befizetés és bármiféle brüsszeli beleszólás a brit ügyekbe.
Ez a megfontolás tehát szintén afelé tolhatja Johnsont, amit egyébként szavak szintén is hangoztat, hogy tényleg bevállalja akár a no-deal Brexitet is, csak hogy végre le tudja már zárni a 3 éve zajló huzavonát. A napokban már rámutattunk, hogy tényleg no-deal Brexit felé haladnak jelen tudásunk szerint a folyamatok, mert a két fél egyike sem hajlandó engedni, változtatni az álláspontján saját jól felfogott érdekei miatt:
