Amint a felzárkóztatási és agrárforrások EP-beli döntéseinél is rámutattunk, most is fontos rámutatni arra az MTI tudósításból kimaradó lényeges körülményre, hogy mindez csak az EP javaslata, illetve szektorális döntése, amivel nem tud érdemben beleszólni az Európai Parlament a következő költségvetés végső számaiba.
Amint levezettük: a következő uniós költségvetés tényleges sarokszámait (főösszeg, egyes fejezetek keretei, azok belső arányai, stb.) nem az Európai Parlament, hanem az Európai Tanács (állam- és kormányfők testülete) hivatott egyhangú szavazással eldönteni, emiatt az EP valójában nem tud érdemben beleszólni a következő költségvetés végső számaiba. Ezzel együtt azonban az EP igyekszik leverni minél több olyan cölöpöt az intézményközi egyezkedési folyamatban, amire részben a tagállamok politikusainak és így áttételesen az állam- és kormányfőknek is tekintettel kell(ene) lenni. Az EP tehát nem a sarokszámoknál, hanem a velük párhuzamosan elfogadott/elfogadandó szektorális kereteknél (jogszabályok, alapok felhasználása, ld. fenti elosztási megoszlás) tudja beszorítani a Tanácsot a költségvetési elfogadási folyamatban és éppen ezért igyekszik is sietni ezek elfogadásával, hogy végülis kész tények elé állítsa ezen részletszabályok segítségével a Tanácsot.
A magyar képviselő közölte: a következő ciklusban a termelő beruházások mellett akva-élelmiszeripari, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági beruházásokra is tervezik kibővíteni a támogatásokat. Emellett édesvizekre is kiterjesztenék a Horizont kutatás-fejlesztési, illetve a környezetvédelmi és halászati adatgyűjtési forrásokat.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke elmondta: a mostani támogatási ciklusban mintegy 51 millió euró szolgálja a magyar halgazdálkodási operatív programot, melyből közel 39 milliót az Európai Unió, a fennmaradó összeget pedig a magyar kormány biztosítja.
A jövőben megnövekedő források halastavak gátrendszerének felújítását, új tavak építését és új technológiák kiépítését is lehetővé tehetik - tette hozzá.
A Mahal elnöke szerint jelenleg mintegy 26 ezer hektáron termelnek halat Magyarországon, és 19 intenzív üzemben folyik iparszerű halelőállítás. Étkezési halból közel 18 ezer tonnát termelnek, melyből 12 ezer tonna ponty, ezt követi az afrikai harcsa 3 ezer tonnával, a harmadik pedig a busa. Pontytermelésben az Európai Unióban Lengyelország és Csehország után Magyarország a harmadik, afrikai harcsában és más ragadozó halakban - harcsák, süllők és csukák - pedig vezető helyen áll a magyar haltermelés. A tógazdasági termelés emellett környezetvédelmi és természetvédelmi értékek fenntartásához is hozzájárul, de a vízgazdálkodásban és mintegy 500 ezer horgász kiszolgálásában is szerepet vállalnak - tette hozzá.
Németh István hangsúlyozta: Magyarországon alacsony, mintegy 6,5 kilogramm az egy főre jutó éves halfogyasztás, ezért közel 30 millió euró értékben termel exportra az ágazat, elsősorban Románia, Lengyelország, Ausztria és Németország irányába. A Mahal célja a hazai halfogyasztás népszerűsítése is - mondta.
Címlapkép forrása: MTI Fotó Varga György
