Orbán azután nyilatkozott újságíróknak, hogy szombaton Portugáliában a Kohézió Barátai nevű országcsoport vezetőivel tanácskozott a témában, most pedig azzal az emberrel tárgyalt, aki az egész költségvetési alkufolyamat motorja, hiszen az állam- és kormányfői testület elnöke.
Charles Michel február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze a témáról és kiszivárgott hírek szerint addig kell maradniuk az állami vezetőknek ezen, amíg meg nem egyeznek. Ennek a csúcstalálkozónak az előkészítését szolgálta a mai Orbán Viktor-Charles Michel találkozó.
A nyilvános program szerint magyar kormányfő előtt ma a lett miniszterelnökkel egyeztetett az Európai Tanács elnöke, holnap az észt, szlovák, belga és olasz kormányfővel, a hét során pedig összesen 16 állami vezetővel teszi ezt meg.
Ez az elképesztő diplomáciai nagyüzem is azt jelzi, hogy az Európai Tanács elnöke tényleg döntésre akarja vinni a dolgot a február 20-i csúcstalálkozón. Ehhez képest Orbán Viktor hétvégén még arról beszélt, hogy nagyon távoliak az álláspontok, ma pedig arról, hogy még mindig tisztességtelen az ajánlat.
Mi volt a találkozó apropója?
Egy minapi brüsszeli értesülés szerint a magyar kritikák ellenére nagyon szűk a költségvetési mozgástér, azaz Charles Michelnek a sokféle érdek összehangolása mentén nem nagyon van lehetősége érdemben több, jobb ajánlatot adni a magyar kormánynak. Arról, hogy pontosan hogyan állnak a költségvetési viták, mik a főbb ütköző pontok és mire számíthat Magyarország, ebben a cikkünkben írtunk:
A magyar miniszterelnök a mai brüsszeli egyeztetés után magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel.
Túl gyors a tempó, tisztességes költségvetést akar látni Orbán
A magyar kormányfő közölte, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. Szavai szerint a menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: "csodát kell hozzá tenni".
Tájékoztatása szerint a tanács elnökével folyatott megbeszélések többségét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének kérdése tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel.
Elmondta, Magyarország még nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait, a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban.
Kifejtette, az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népesedésük 20 százalékát teszi ki Európának. Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik - húzta alá.
Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés "eszmei, szellemi, elvi alapjaival". Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is - mondta.
Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is
- fogalmazott.
Nem kell kapkodni a büdzsé ügyében
Orbán Viktor azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat.
Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja
- tette hozzá a miniszterelnök.
A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.
Címlapkép forrása: Európai Unió, Európai Tanács médiatár, DARIO PIGNATELLI
