A magyar jelölt mellett ketten versenyeznek még a Giovanni Buttarelli halálával megüresedett posztért:
- A francia adatvédelmi hatóság volt főtitkára, Yann Padova, aki most a francia Energiaszabályozási Bizottság biztosa, a Baker McKenzie információtechnológiai csoportjának és adatvédelmi részlegének vezetője, az IAPP (Adatvédelmi Szakemberek Nemzetközi Szövetsége) franciaországi elnöke.
- Illetve Wojciech Rafal Wiewórowski, az Európai Adatvédelmi Biztos helyettese.
Az európai adatvédelmi biztos nem „főnöke” a tagállami adatvédelmi biztosoknak, 29. (a britek távozása után 28.) hatóságként az uniós intézmények adatvédelmi felügyeletért felel, ugyanakkor hivatala látja el a GDPR által létrehozott Európai Adatvédelmi Testület titkári funkcióit, és minden, adatvédelmi szempontból releváns uniós jogszabály tervezetét véleményezi. Szerepe tehát fontos személyes adataink európai védelmében.
Szabó Endre Győző a Pázmányon végzett jogász, a magyar EU-elnökség idején államtitkárként többek között a Tanács Adatvédelmi Munkacsoportját is elnökölte. Vetélytársaihoz hasonlóan neki is több publikációja van az adatvédelem témakörében.
A jelöltek három írásos kérdést kaptak, motivációjukról kérdezték őket, le kellett írniuk elképzeléseiket leendő hivataluk munkájáról és arról, hogy hogyan tervezik felügyelni a bel- és igazságügyi együttműködés területén működő uniós ügynökségeket.
Mindhárman felhasználták az első kérdést, hogy kiemeljék sokoldalú tapasztalatukat. Yann Padova a hangsúlyt emellett függetlenségére helyezte, Wiewórowski a digitalizációra, a Z-generációra és egy intelligens és innovatív közszolgálati intézmény kiépítésében szerzett gyakorlatára, mig a magyar jelölt szerint az emberi életminőség javítását szolgálja a magánszféra védelem.
A francia jelölt elképzeléseiben nagy szerepet kap az etika, a humanizált megközelítés, az, hogy az adatok az embereket szolgálják, különösen a mesterséges intelligencia terén. Agilis és proaktív hatóságot akar felépíteni, amely biztosítja Európa meghatározó szerepét ezen a területen is. Az utóbbit hangsúlyozta a lengyel jelölt is, felhívva a figyelmet az emberi méltóság és a sokféleség megőrzésének jelentőségére. Szabó Endre (a másik két jelöltnél kissé hangsúlyosabban) írt a személyes adatok gazdasági értékéről és emellett a technológiai és társadalmi változások követését és az adatvédelmi, fogyasztóvédelmi és versenyjogi hatóságok közötti jobb együttműködést említette prioritásként.
A harmadik kérdésre adott válaszában Padova kiemelte büntetőjogi tapasztalatát és hivatkozott arra, hogy az európai jogban a bel- és igazságügyi együttműködés területén egységesíteni kell az egyes jogszabályok adatvédelmi vonatkozásait. hangsúlyosan emelte ki a harmadik országokkal való adatcsere szabályozásának és felügyeletének szükségességét. A helyettes európai adatvédelmi biztos a harmonizálás fontosságára hívta fel a figyelmet a nemrég integrált korábbi „harmadik” pillér területén, valamint arra, hogy elejét kell venni annak, hogy hatóságok szilárd jogi alap nélkül kezeljenek személyes adatokat.
A NAIH elnökhelyettese válaszában főleg az Europolra koncentrált, de megemlítette a tagállami adatvédelmi hatóságokkal és a harmadik országokkal folytatott együttműködést is, kiemelve, hogy az adatvédelmi hatóságok jogait ez utóbbi területen megerősítette az Európai Biróság „Schrems” ítélete.
A parlamenti bizottság kedd reggel szavaz majd a jelöltekről.
A cikk szerzőjéről:
