Brexit: itt a nagy döntés – Mit kell tudni róla?

Véget ért a vita a brit alsóházban a Brexit-megállapodásról és rövidesen megtörténhetnek az első szavazások. Az eredményeket folyamatosan közöljük.

Magyar idő szerint ma délután fél 4 előtt nem kezdődik el a kormányzati Brexit-beadványhoz kapcsolódó szavazások sorozata a brit alsóházban, így még várni kell. A BBC legfrissebb információi szerint ha eljut ma a folyamat addig, hogy Boris Johnson brit kormányfő minap elért Brexit-megállapodásáról tud szavazni a ház, akkor 310 képviselő várhatóan támogatja, 302 ellene fog szavazni és 27 a bizonytalan szavazó (11 pedig nem szavaz különböző okok miatt). Ahhoz, hogy átmenjen a Brexit-megállapodás jóváhagyása, legalább 320 támogató szavazatnak kellene összejönnie (tartózkodó szavazatok nélkül), ami végülis akár össze is jöhet, ha a bizonytalanok közül legalább 10-en Johnson mellé állnak. Ha viszont a lent részletezett Letwin-módosító átmegy, akkor nem is szavaznak a képviselők a Brexit-megállapodásról, hanem helyette Johnsonnak 3 hónapos Brexit-halasztást kell kérnie.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt szóvivője most azt mondta a Reutersnek, hogy ők támogatják a Letwin-módosítót (Amendment A, ld. alább) azért, nehogy az ország október 31-én megállapodás nélkül zuhanjon ki az EU-ból. A módosító szerint előbb a kilépési megállapodás jogi ratifikációját kellene elvégezni és utána kerülne a parlament elé magának a kilépési megállapodásnak a tartalma. Ezzel végülis a Brexit halasztására kényszerítenék Boris Johnsont (a Letwin-módosító csak rövid technikai halasztást igényelne, de a gyakorlatban 3 hónapos halasztást kellene kérnie Johnsonnak az EU-tól).

Egyelőre 3+1 módosító indítvány érkezett ahhoz a kormányzati előterjesztéshez, ami a minap elért módosított Brexit-megállapodás megszavazását kéri a brit alsóháztól.

Az első módosító (Amendment A) a már lentebb részletesen kifejtett, több párt által támogatott Letwin-módosítót jelenti és éppen ezért is van rá esély, hogy ma este átmegy. A lényege tehát az, hogy előbb a Brexit-megállapodás jogi implementálását írja elő (ratifikáció) és ezután dönthetne az alsóház magáról a megállapodás tartalmáról. A beterjesztők szerint ezzel lehetne kivédeni azt a veszélyt, hogy ratifikált megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból. Ha átmegy a Letwin-módosító, akkor magáról aJohnson által elért kilépési megállapodásról már nem is szavaz ma este az alsóház.

A második módosító (Amendment B) lényegében azt kéri, hogy ne a Johnson által elért kilépési megállapodásról legyen szavazás, hanem az egész Brexit törléséről, azaz a kilépési kezdeményezés visszavonásáról. Ennek nincs esélye, hogy átmenjen ma a parlamenten.

A harmadik módosító (Amendment C) azt kéri, hogy utasítsa vissza a parlament a Johnson által elért kilépési megállapodást és kérjen az ország Brexit-halasztást azért, hogy meg lehessen rendezni egy előrehozott választást még EU-tagként.

A negyedik módosító nem a fentiekről szól, hanem lényegében a második Brexit népszavazás kiírását rögzíti, mert számos képviselő szerint a politikai patthelyzetből ez lenne a kiút (most már ismert, hogy milyen feltétételek mellett lehet kilépni az EU-ból és vagy ezt akarják az emberek, vagy a bent maradást, vagy a megállapodás nélküli kilépést). Amennyiben tényleg eljutna a folyamat egy második népszavazásig, akkor annak eredménye nem lenne kötelező a kormányra nézve, ahogy az első sem volt kötelező, de a brit parlamentáris demokráciában igen nehezen lehet figyelmen kívül hagyni ennek eredményét.

Ahogy maga a Brexit-história, úgy a ma délelőttre várt szavazás is "nyúlik, mint a rétestészta", hiszen most arról beszél Boris Johnson, hogy csak ma este kerül majd sor a szavazásra (tegnap még úgy volt, hogy ma fél 10-től kezdődik a vita és bár a 90 perces időkeretet elhagyták, de az volt esélyes, hogy valamikor még dél előtt sor kerül a döntésre). A brit kormányfő a beszédében azt jelezte: tart attól, hogy a ma esti szavazás nem is lesz "ügydöntő", mert az alább már kifejtett Letwin-módosítót előbb elfogadja a parlament, így az EU-tól kiharcolt kilépési megállapodásról már nem is szavaz a ház.

(A brit miniszterelnöki iroda a BBC értesülése szerint úgy döntött, hogy a Letwin-indítvány elfogadása esetén a Brexit-megállapodásról tervezett általános szombati szavazás elmarad - vagy legalábbis a konzervatív frakció abban nem vesz részt, és ez automatikusan a jóváhagyás elutasítását jelentené -, és a jövő hét elején a kormány szavazásra beterjeszti a megállapodás jogi szövegét - jelezte az MTI.)

Így tehát ha előbb a Letwin-módosító átmegy, akkor ma este vége a szavazási sorozatnak és Johnsonnak kötelezően kérnie kell az EU-tól a Brexit harmadik halasztását, ami elvileg csak egy rövid technikai halasztás lenne a ratifikáció miatt, de a gyakorlatban január 31-ig kell kérnie a halasztást. A Benn-törvény egyébként nemcsak a halasztási kérelem formáját írja elő Johnsonnak, hanem azt is, hogy amit az EU felajánl majd, azt kötelezően el kell fogadnia 2 napon belül. 

Már önmagában az beszédes, hogy Oliwer Letwint Johnson zárta ki a kormánypárt soraiból, mert nem volt hajlandó támogatni azt a stratégiát, hogy akár megállapodás nélkül zuhanjon ki az ország október 31-én éjfélkor az EU-ból. Most pedig a jelek szerint az ő nevét viselő módosító indítvány tör borsot Johnson orra alá. Ha tehát ezt a módosítót előbb ma megszavazza a brit alsóház, akkor az azt jelenti, hogy meg kell cserélni a friss megállapodás parlamenti jóváhagyásának, illetve a kilépés jogi implementálásának (ratifikálásának) folyamatát. Ez azt jelenti, hogy előbb ratifikálni kell a brit kilépés szövegét (várhatóan legalább 2 hetes folyamat) és utána mondana végső döntést a brit alsóház magáról a Johnson-alkuról. Letwin indoklása szerint csak ezzel a megoldással lehetne biztosítani azt, hogy október 31-én ne zuhanjon ki az ország megállapodás nélkül az EU-ból, hanem mindenképpen elfogadott (ratifikált) megállapodás mentén történjen meg ez vagy október 31-én éjfélkor, vagy egy rövid technikai jellegű Brexit-halasztás mellett valamikor november első felében.

Lényegében tehát a Letwin-módosító megszavazásával Johnsonnak már „kapásból” a Brexit rövid technikai jellegű halasztását kellene kérnie az EU-tól, de közben belép a képbe egy másik törvényi kötelezettség is: az ellenzéki kezdeményezésre már korábban elfogadott Benn-törvény. Ez azt írja elő, hogy ha ma estig nem tudja megszerezni a parlament jóváhagyását a Brexit-megállapodáshoz Johnson (márpedig a Letwin-módosító megszavazása esetén nem tudja, hiszen nem is kerülne már a képviselők elé a Brexit-megállapodásról szóló döntés), akkor neki kötelezően kérnie kell az EU vezetőitől a Brexit 2020. január 31-ig szóló halasztását. Természetesen ebbe még „beleférne az”, hogy bár hivatalosan január végéig kéri a halasztást Johnson, de az EU azzal a feltétellel adná ezt meg, hogy lehet ezen rövidíteni, ha november első feléig a kilépés brit (és EP-s) ratifikációja megtörténik. Így tehát valamikor novemberben meg is szűnne a brit EU-tagság, a január végi dátum csak a legvégső határidő lenne.

Összességében tehát a sokszor pedzegetett rövid, technikai jellegű Brexit-halasztásról lenne elvileg csak szó a Letwin-módosító elfogadásával, amit a ratifikációs folyamat miatt kell kérni, és nem a Brexit lényegi halasztásáról. A Benn-törvény szerint viszont a gyakorlatban január 31-ig szóló halasztást kell kérnie az EU-tól .

Ezzel talán még Johnson is védekezhetne majd saját választói előtt, akiknek számtalanszor megígérte, hogy október 31-én ha törik, ha szakad, de mindenképpen kilép az ország az EU-ból. A Brexit harmadik halasztása persze ezzel együtt is hatalmas hitelességi pofont jelentene Johnsonnak, ami kinyithatja az utat az ő parlamenti megbuktatása és az előrehozott választások előtt. Ezt még november-decemberben meg lehetne tartani, azaz még a január 31-ig elhalasztott Brexit előtt, de az esetleges második népszavazás megtartására már több idő kellene. A Reuters legfrissebb összefoglalója szerint azután, hogy a parlament dönt (egyszerű többséggel) a második népszavazás kiírásáról, a választási bizottságnak legalább 6 hónap vizsgálati idő kell a beterjesztett kérdésekről, és csak ezután ad zöld utat a kampány lebonyolítására. Így tehát ha például novemberben döntene a második népszavazásról a parlament, akkor annak megtartása jövő késő tavasz előtt nem lenne lehetséges, ez pedig a Brexit január 31. utánra tolódásához vezetne.

Jeremy Corby, az ellenzéki Munkáspárt vezére azt mondta mai parlamenti felszólalásában a Reuters tudósítása szerint, hogy a Johnson által minap összehozott új Brexit-megállapodás még rosszabb, mint amit Theresa May összehozott, így nem szabad azt támogatni és bár megérti az emberek országos frusztrációját a Brexit huza-vona miatt, de ezt most nem szabad megszavazni, mert nem hozza el biztosan az október 31-i Brexitet (ld. lentebb említett kiskapu, miszerint a megállapodás ratifikációját el tudja szabotálni a kormány október végéig, így megállapodás nélkül zuhanna ki az ország az EU-ból). Ezért inkább az emberek kezébe kell adni a végső szót a kérdésről, azaz a második Brexit-népszavazást szorgalmazza Corbyn.

John Bercow, az alsóház elnöke kiválasztotta szavazásra a mai ülésen az Oliwer Letwin által jegyzett módosító indítványt (ld. alább részletesen), ami szerint előbb kellene rafitikálni a kilépési megállapodást (a ratifikálási folyamat az alsó és felsőházi együttműködési kötelezettség miatt legalább 2 hét, tehát nincs elég idő rá október 31-ig), és csak utána kellene a friss Brexit-megállapodásból eredő végső jogi kereteket alsóházi szavazásra bocsátani. A Letwin-módosító lényege tehát az, hogy ha átmegy, amire van esély, akkor Johnsonnak már ma a Brexit harmadik halasztását kell kérnie az EU-tól. Johnson erre annyit mondott, mai felszólalásában hogy ha ez a módosító indítvány ma átmegy, akkor a Brexit-megállapodásról már nem is szavaztatja meg a képviselőket, hanem hazaküldi őket, egyébként pedig azt érzékeli az EU vezetői felől, hogy nincs igazán "étvágyuk" megadni a harmadik halasztást és egyébként sincs értelme tovább húzni a kilépést.

Steve Baker, a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának (ERG) vezetője azt javasolta ennek a tábornak, hogy szavazzák meg a Boris Johnson által kiharcolt megállapodást - tudósított a Reuters. Ez a tábor legalább 80 fős, de az igazán keményvonalas, a megállapodás nélküli Brexitet is bevállalni hajlandó szűk tábora legalább 20-25 fős és az, hogy Baker nekik is azt javasolta, hogy szavazzák meg a dealt, javítja Johnson mai sikerének esélyeit.

Nigel Dodd, az északír unionist párt (DUP) alelnöke a BBC rádióban szombat reggel azt mondta: nagyon alaposan tanulmányozzák az Oliwer Letwin volt kormánypárti képviselő által benyújtott módosító indítványt, ami végülis (amint alább leírtuk), elhalasztaná a mai döntéshozatalt a Johnson által kiharcolt megállapodásról és így kvázi a Brexit harmadik halasztását kellene kérnie a brit kormányfőnek az EU-tól. A DUP szava azért lényeges, mert rájuk támaszkodik Johnson kormánya (koalíciós partnerek 2017 óta), igaz „csak” 10 képviselőjük van az alsóházban.

Hogy jutottunk idáig?

Az Egyesült Királyság és az Európai Bizottság Brexiért felelős stábja között csütörtökön, október 17-én, éppen az EU-csúcs előtti órákban született meg a módosított kilépési megállapodás, ami egyrészt a kilépési szövegen, másrészt a hozzá tartozó, jogilag nem kötelező érvényű politikai deklaráció szövegén is módosításokat hajtott végre. Ezt aztán az állam- és kormányfők testülete is jóváhagyta csütörtök este. A legfőbb változás Észak-Írország vámjogi státuszával függ össze és az ehhez tartozó kereskedelmi következményekkel, illetve kontroll folyamattal.

Bár Johnson a pénteki kormányülés után is azt hangsúlyozta, hogy ez a létező legjobb megoldást, amit ki lehetett csikarni az EU-tól, sok a fanyalgó hang, főként az északír unionisták, illetve a keményvonalas Brexit-párti kormánypárti tábor forrong és éppen ezért pénteki elemzések szerint inkább annak van esélye, hogy végül a kormányfő által kiharcolt kilépési megállapodást ebben a formájában most pár szavazat híján nem hagyja jóvá az alsóház.

Bonyolult a helyzet

Ennél azonban bonyolultabb a kép, mert nem egy, hanem több szavazásra is sor kerül ma az alsóházban, ugyanis a kilépési megállapodást jóváhagyató indítványhoz több módosító indítvány is érkezett, amelyek között igen fajsúlyos következményekkel járó verzió is van.

Ha a parlament szombaton jóváhagyja az új Brexit-megállapodást, az csak az első lépés lenne a kilépési jogszabálytervezet ratifikálása felé. Jóváhagyás esetén a kormány valószínűleg a jövő hét elején terjeszti be az egyezmény jogi szövegét vitára és szavazásra.    

Ha ez a tervezet is végigjárja a törvényalkotási procedúra állomásait az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában, az Egyesült Királyság elvileg október 31-én brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor rendezett módon távozhat az Európai Unióból.

A szombatra napirendre tűzött jóváhagyási indítványhoz azonban több módosító javaslat is érkezett, és ezek közül a legnagyobb horderejűnek az ígérkezik, amelyet Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a kormányzó Konzervatív Párt volt frakciótagja terjesztett be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával.

Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írná át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Ez gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról.

E módosítás támogatói nem titkoltan azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai - akik közül sokan a megállapodás nélküli "kemény" Brexit hívei - formálisan, taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás jóváhagyását, de az egyezmény jogi szövegének törvénybe iktatását esetleg egészen a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig megakadályozzák. Ez azt jelentené, hogy aznap az Egyesült Királyság a most elért megállapodás érvénybe lépése nélkül távozna az Európai Unióból.

Ha Letwin indítványát John Bercow házelnök napirendre tűzi és szavazásra bocsátja, és az alsóház el is fogadja - ami nem esélytelen -, az szinte automatikusan azt jelentené, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását.

Az ezt előíró, ellenzéki kezdeményezésű törvényt a londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt 21, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének, köztük Letwinnek a támogatásával - a múlt hónap elején fogadta el. A jogszabály kimondja, hogy ha október 19-ig, vagyis a szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá valamely új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Az ellenzéki Munkáspárt egyik prominens képviselője, Hilary Benn kezdeményezésére elfogadott törvény még azt is előre meghatározza, hogy a brit kormányfőnek milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az Európai Tanács elnökétől.

A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ehhez a törvényhez, és egyben egy potenciális kiskaput is bezár.

Ha ugyanis az alsóház szombaton megszavazza a Brexit-megállapodás jóváhagyását, a Benn-törvény alapján Johnsonnak nem kell halasztást kérnie, ám a Benn-törvény azt önmagában nem zárja ki, hogy a kemény Brexit hívei a kilépési megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatását a továbbiakban megakadályozzák.

A Brexit-megállapodás szombati jóváhagyásához minimum 320 szavazatra van szükség, mivel az alsóháznak 639 szavazásra jogosult tagja van. A kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak ennyi képviselője nincs, tehát a megállapodás elfogadtatásához külső segítségre van szüksége. Ha azonban az alsóház megszavazza a Letwin-indítványt, elméletileg az is lehetséges, hogy a kormány nem bocsátja szavazásra szombaton a Brexit-megállapodás jóváhagyására tett saját indítványát.

Címlapkép forrása: Steve Taylor/SOPA Images/LightRocket via Getty Images