Jogellenes volt az a döntés, hogy Őfelségének a parlament felfüggesztését tanácsolták, mert azzal a hatással járt, hogy ésszerű indoklás nélkül frusztrálta, illetve ellehetetlenítette a parlamentnek az alkotmányos funkcióinak a gyakorlását
– mondta ki a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Brenda Hale azt is leszögezte: mind a 11 bíró egyhangú megítélése szerint a parlamentet nem függesztették fel, mert a felfüggesztést javasló miniszterelnöki döntés jogellenes volt, így az abból következő további lépések is azok voltak.
A Legfelsőbb Bíróság döntéséből az következik, hogy érvényteleníteni kell II. Erzsébetnek a brit parlament felfüggesztéséről szóló határozatát (amelyet Johnson kérésére hozott meg), és így nincs is felfüggesztve a parlament. Az viszont már a parlamenti a két házelnök dolga, hogy a mai bírósági döntés alapján összehívja-e újra a parlamenti ülést, vagy sem.
John Bercow alsóházi házelnök rögtön közölte is, hogy haladéktalanul össze fogja hívni a képviselőket, hogy folytatódhasson a parlamenti munka.
A bírósági ítélet lényegében azt mondja ki, amit Johnson sok kritikusa már azonnal kimondott: a szeptember 10-től október 14-ig tartó öthetes felfüggesztéssel és az új parlamenti ülésszak mondvacsinált meghirdetésével
direkt elhallgattatta a parlamentet Johnson, hogy ott ne tudjanak a saját Brexit stratégiáját akadályozó/korlátozó intézkedések születni, illetve nagyobb pszichológiai nyomást tudjon helyezni az EU-ra, hogy a brüsszeli tárgyalásokon engedjenek a brit kéréseknek, mert különben megállapodás nélkül fogja kivezetni az országot Johnson.
A Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása szerint Boris Johnson jogi képviselője jelezte, hogy elfogadják a bírósági döntést és az abból eredő minden következményt, amelyek a kormányfő számára újabb súlyos (reputációs) csapást jelentenek. Egyúttal jelentősen nő a nyomás rá, hogy mondjon le, mert lényegében az is beleolvasható az ítéletbe, hogy a királynőt is félrevezethette és jogellenes lépésre vette rá akkor, amikor nem hitelesen megindokolt érvek mentén kérte meg II. Erzsébetet, hogy hagyja jóvá a felfüggesztést.
Boris Johnson miniszterelnöki helyzete nagy nehézségekbe ütközik, mert
- A Brexit október végi újabb halasztását előíró törvény megszavazása nyomán elvesztette a kormánypárt a többséget a parlamentben, immár jelentős kisebbségben kénytelen kormányozni, amikor újra összeül az alsóház
- Az akkor átszavazó (kirázással fenyegetett) kormánypárti képviselők közül az elmúlt napokban többen is azt mondták: ha jogellenesnek mondja ki a Legfelsőbb Bíróság Johnson parlamenti felfüggesztését, akkor le kell mondania a kormányfőnek
- Jeremy Corbyn, a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt elnöke máris megpendítette, hogy el kéne ezen gondolkonia Johnsonnak (aki egyébként éppen most készül a Konzervatív Párt két héten belül esedékes kongresszusára). A skót első miniszter Nicola Sturgeon, illetve a skót nemzeti párt westminsteri vezetője Ian Blackford szintén felszólította lemondásra Johnsont.
Johnson jelenleg New Yorkban tartózkodik az ENSZ éves közgyűlésén és már a bírósági döntés előtt is jelezte egy interjúban, hogy ha elmarasztaló lesz az ítélet, akkor sem mond le kormányfői pozíciójáról, mert szerinte az emberek mindenképpen azt várják tőle, hogy hajtsa végre a Brexitet.
Az angol font a bírósági döntésre kezdetben határozott erősödéssel reagált a dollárral szemben 1,2450-ről 1,2480-ig, majd visszagyengült és az ítélet után egy órával szintén 1,2450 körül hullámzott. Ez a befektetők óvatosságára utal, ugyanis azzal, hogy a brit parlament rövidesen összeülhet, még nem tiszta, hogy pontosan mi következik (lemond-e Johnson, vagy bizalmatlansági indítvánnyal lemondatják, illetve ha nem lesz meg október közepéig Brüsszellel a módosított kilépési megállapodás, akkor az aktuális kormányfő tényleg kéri-e a Brexit halasztását, ahogy erre törvény kötelezi, vagy ellenszegül annak, lesz-e novemberben előrehozott választás és azon ki győzhet, stb.).
Címlapkép forrása: Drew Angerer/Getty Images
