Előzmények a fontos vacsora előtt
A vasárnap véget ért EP-választások eredményének ismeretében kedd délelőtt az Európai Parlamentben az Elnökök Értekezlete kiállt amellett, hogy továbbra is érvényben van a csúcsjelölti rendszer, azaz a pártok csúcsjelöltjei közül kell megválasztani az Európai Bizottság következő elnökét. Antonio Tajani parlamenti elnök szerint ez a rendszer erősíti a demokratikus folyamatokat Európában, hiszen az emberek transzparens pártlistákra adták le a szavazatukat, amelyek élén a csúcsjelöltek álltak.Tajani üzenete azért lényeges, mert az uniós alapszerződés csak azt tartalmazza, hogy az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak figyelembe kell vennie az EP-választási eredményeket és azok ismeretében kell jelölnie valakit a Bizottság élére, de a jelöltet az Európai Parlament egyszerű többségének (legalább 376 képviselőnek) is támogatnia kell.Ha tehát az Elnökök Értekezletének üzenetét figyelmen kívül hagyná az Európai Tanács és olyan személyt jelölne minősített többséggel (a tagállamok számának legalább 55%-ával, a teljes EU-lakosság legalább 65%-át képviselve), aki nem volt csúcsjelölt, akkor előállhat olyan helyzet, hogy a nagyobb pártok az Európai Parlamentben leszavazzák ezt a jelöltet és ez kínos lenne az állam- és kormányfőknek, akiknek így újabb és újabb jelöltek után kellene néznie.
Összekülönbözött Merkel és Macron
A keddi informális EU-csúcs előtt és után is határozottan kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett Angela Merkel német kancellár is és így egyértelműen támogatta azt, hogy a néppárti és német Manfred Weber legyen a Bizottság következő elnöke. Szerinte Weber igenis alkalmas jelölt, hiszen a Néppárt frakcióját vezette éveken át az Európai Parlamentben. Ezzel szemben Emmanuel Marcon és Donald Tusk azt mondta: nem válhat automatikusan az Európai Tanács jelöltjévé a Bizottsági posztra a legtöbb mandátumot szerzett párt csúcsjelöltje, azaz a jelölés jogát az uniós alapszerződés értelmében meg kell hagyni az állam- és kormányfőknek.A Reuters névtelen francia forrásai szerint Macron nem feltétlenül a francia származású Michel Barniert támogatja, de ahhoz ragaszkodik, hogy a leendő bizottsági elnök az EU nyelvi diverzitásának demonstrálása érdekében beszéljen franciául, márpedig Weber nem beszéli azt a nyelvet.
Négy posztról megy az egyezkedés
Fontos tudni, hogy most nem csak az Európai Bizottság elnökének személyéről megy az egyezkedés, hanem "csomagban" kell gondolkodni, hiszen az Európai Tanács elnöki posztja, az Európai Központi Bank elnöki posztja és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztja is megüresedik. Így tehát a "befeszülő" helyzeteket az oldhatja fel, ha bizonyos igények nemteljesítése esetén cserébe mást tudnak ajánlani a döntéshozók.Az esti informális vacsora előtt Macron külön találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és egyelőre nem világos, hogy a V4-ek mit is képviselnek. Még a találkozó előtt egy cseh lap, Hospodáøské Noviny, azt közölte: állítólag a visegrádi országok Maros Sefcovic, szlovák szociáldemokrata politikus, az Európai Bizottság egyik alelnökének a jelöltségét támogatják (de nem egyértelmű, hogy a Bizottság elnöki posztján, vagy a külügyi főképviselői poszton), de a Bruxinfo összefoglalója szerint a brüsszeli csúcs előtt Andrej Babis cseh miniszterelnök ezt cáfolta. A Hospodáøské Noviny aztán azt is írta: a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier vagy Kristalina Georgieva jelölését az EB élére, cserébe azért, hogy Maros Sefcovic megkapná az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét.
Macron a vacsoráról távozóban azt mondta, hogy a következő napokban új nevek is felmerülhetnek majd a legesélyesebbnek tartott három jelölt, a néppárti Manfred Weber, a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager mellett, noha utóbbi a liberálisok álláspontjához hűen nem is tartja magát hivatalosan csúcsjelöltnek. A dán versenyügyi biztos mellett elég határozottan kiállt kedd esti cikkében az Economist és Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök is bejelentette, hogy támogatja Margrethe Vestager jelölését.
Fontos látni, hogy a végleges eredmények szerint az Európai Néppártnak (178 mandátum) és a szociáldemokratának (153 mandátum) nincs meg az egyszerű többsége az új Európai Parlamentben (376 mandátum kell hozzá), elvileg a liberálisokkal (ALDE+Macron mozgalma, 105 mandátum), és/vagy a megerősödő zöldekkel (69 mandátum) kell egyezkednie a többség biztosításához. Ezért jön tehát mindenképpen szóba a liberális Verstager uniós versenyügyi biztos is. Sokatmondó az is, hogy Tusk azt is hangsúlyozta: senkit sem lehet kizárni a versenyből, és a csúcsjelölti státusz senkit sem diszkvalifikál, "ellenkezőleg, megnövelheti az esélyeit".
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
