A regionális politikáért felelős biztosként az elmúlt öt évben az Unió több száz régiójába ellátogattam. Láttam, hogy az emberek készek arra, hogy tegyenek saját jövőjükért; hallottam, mit várnak, mi aggasztja őket. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság, amelynek tagja lehetek, fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a gazdasági és pénzügyi válság évei után újra munkahelyeket és növekedést teremtsen. És ez sikerült, együttes erőfeszítéseinknek köszönhetően. 12,6 millió munkahely jött létre a Juncker elnök vezette Bizottság megbízatásának kezdete óta. A beruházások fellendülőben vannak, az európai gazdaság hét éve töretlenül nő, az uniós munkanélküliség pedig a század eleje óta nem volt ilyen alacsony.
Természetesen még mindig számos megoldandó kérdés van, például a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli tartós egyenlőtlenségek. Ezeket azonban csak együtt, Unióként tudjuk megoldani. Képzeljük csak el, mi történne, ha nem létezne közös Európa. A 2008-as pénzügyi válságot követő években az állami beruházások több tagállamban vészesen megtorpantak. Európai forrásokat mozgósítottunk a nemzetgazdaságok talpra állítására; ezek összege esetenként elérte az állami beruházások 75%-át. Az EU segítsége, az európai szolidaritás nélkül vajon ma jobb lenne a helyzet? Természetesen nem.
Az elmúlt öt évben arra is lehetőségem volt, hogy saját szememmel lássam e szolidaritás kézzelfogható eredményeit: az Európai Unió által támogatott kulcsfontosságú beruházásokat kórházakba, kutatásba, energiabiztonságba, éghajlat-politikába, kulturális örökségbe, egyetemekbe, iskolákba és közlekedésbe; kulcsfontosságú beruházásokat vidéken, városokban, határokon átnyúló régiókban, az Unió részét képező, távol fekvő szigeteken. Az Európát összetartó társadalmi, gazdasági és kulturális szövetet szolidaritásból szőtték. Ez volt az, ami elősegítette a közép-, kelet- és dél-európai régiók felzárkózását. Ez az, ami arra indítja a minisztereket, a regionális kormányzókat, a polgármestereket és a civil társadalmat, hogy mindent megtegyenek a méltányosabb és fenntarthatóbb Európa érdekében.
Ez az elkötelezettség ugyanazt jelenti, amiről az együtt töltött elmúlt hatvan évünk szólt: erőink egyesítését egymás támogatása érdekében. E bámulatra méltó uniónak hála ma béke van, gazdaságaink stabilak, és Európa a világ színpadán is megerősítette pozícióját. E bámulatra méltó uniónak hála ma szabadon utazhatunk, otthonunktól távol tanulhatunk és dolgozhatunk, hogy azután bölcsebben és nyitottabban térjünk haza. E bámulatra méltó uniónak hála ma barátság és szeretet fogad a határ másik oldalán. Ezért nem adhatjuk fel az egység megőrzéséért folytatott küzdelmet.
Harminc éve sokan a történelem és a nagy narratívák végeként üdvözölték a berlini fal leomlását. Amikor azt látom, hogy a politikai sakktáblán itt is, ott is felüli a fejét a populizmus, elvetve a megosztottság magvait és minden korábbinál erősebben aláásva azokat a közös értékeket és elveket, amelyeket több évtizedes gondos és kitartó munkával építettünk fel, akkor tudom, hogy a történelemnek nincs vége. És rajtunk, Európa polgárain áll, hogy megszabjuk pályáját. Uniónk jövőjét, életünk alakulását akkor tudjuk befolyásolni, ha elmegyünk szavazni. Az Európai Unió egyedülálló, a maga nemében a világon páratlan politikai építmény - a béke és az emberi méltóság letéteményese, a viszály elkerülésének biztosítéka. Ez az, kedves unokahúgaim, amit Európa konkrétan értünk tesz. Ezért kell szavaznunk.
Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért és városfejlesztésért felelős biztosa Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty ImagesEz a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
