• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 269
Itt az ideje megnyugodni: semmilyen válság nincsen Európában

Itt az ideje megnyugodni: semmilyen válság nincsen Európában

Általános felfogásként él a köztudatban, hogy Európa válságban van, 2022 őszén a nyilvános közgazdasági diskurzusok egyik leggyakoribb tárgya a várható recesszió volt. Nem véletlenül, 2022 nyarán és kora őszén borzasztóak voltak a kilátások, az egyik sokkhatás még véget sem ért, máris elkezdett kibontakozni egy másik. Az elemzőintézetek sorra adták ki a recessziós figyelmeztetéseket, és mi is kifejezetten pesszimisták voltunk. Úgy tűnt, súlyos recesszió vár az európai gazdaságra. A krízis bekövetkeztét sokan még mindig tényként kezelik, pedig igazság szerint semmilyen komolyabb válságról nincs szó, a recessziós kockázatok gyorsan csökkennek Európában.

A tegnapi Fed-döntés után ma az EKB adhat újabb lendületet az eurónak

A tegnapi Fed-döntés után ma az EKB adhat újabb lendületet az eurónak

Szerda este a vártnál lazább hangot ütött meg a Fed, még az idei kamatemelés lehetősége is szóba került burkoltan. Az esemény hatására a dollár jelentős gyengülésbe kezdett az euróval szemben, és ez ma folytatódhat, amennyiben az EKB szigorúbb lesz a vártnál, és előretekintő iránymutatásában a vártnál magasabb kamatpályát ígérnek. Jelenleg úgy néz ki, hogy a frankfurti héják és a galambok párharca fogja eldönteni az euró sorsát - de csak akkor, ha a piac jól olvassa az amerikai folyamatokat.

Ma este visszatér a régi, normális világ - de a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet

Ma este visszatér a régi, normális világ - de a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet

Kamatdöntő ülést tart ma az amerikai jegybank, az ülésen várhatóan tovább lassít a kamatemelési tempón a Federal Reserve. Azt is lehet mondani, hogy ezzel visszatér a normalitáshoz a jegybank, a 25 bázispontos lépésköz tekinthető ugyanis alapvetőnek az amerikai monetáris politika történelmében. Az ehhez való visszatérés egyben azt is jelenti, hogy a jegybank lépései már nem hoznak majd olyan nagy mozgásokat a kötvény- és dollárpiacokon, mint eddig. Meglepetést azért még bőven tartogathat a jövő, hiszen a piac és a Fed prognózisai közt van némi eltérés, most viszont 2-3 hónapig olyan kényelmes helyzetben vannak Powellék, hogy ezzel nem kell foglalkozniuk. Az persze nem mindegy, hogy mit hallunk ma este a jegybank jövőbeli terveiről, de azért sejthető, hogy milyen üzenet kíséri majd a mai kamatemelést.

Maga alá temeti az eurót a válság és az Európára nehezedő óriási adósság?

Maga alá temeti az eurót a válság és az Európára nehezedő óriási adósság?

Európa megszenvedte a korona- és az energiaválságot is, az eladósodottság tovább nőtt, az infláció 40 éves csúcsra ugrott. A legaggasztóbb helyzetben a déli tagállamok voltak, ahol bőven 100% felett jár a GDP-arányos államadósság-ráta. A magas infláció ugyanakkor kapóra jöhet, hiszen a közgazdasági összefüggés szerint magas inflációs környezetben csökken az adósság - hétköznapi nyelven erre azt mondjuk, hogy az infláció elinflálja az adósságot. Hogy ez mennyire igaz a gyakorlatban, azt fogjuk megvizsgálni ebben a cikkben, a két nagy déli államra, Olaszországra és Spanyolországra fókuszálva. Avagy: mennyire mérsékli a magas infláció az olasz és spanyol állam eladósodottságát, és hogyan változik ennek függvényében az olasz és spanyol adósságot övező fenntarthatatlansági kockázat.

Soha vissza nem térő alkalom: verhetetlen befektetésnek tűnik ez az állampapír, egész Európában nincs ilyen

Soha vissza nem térő alkalom: verhetetlen befektetésnek tűnik ez az állampapír, egész Európában nincs ilyen

Szinte biztosra vehető, hogy 8,4% lesz a tavalyi átlagos infláció az eurózónában, és már azt is tudjuk, hogy Magyarországon ez a szám 14,5%. Az inflációs adatokat ismerve pedig felmerül a kérdés, melyik inflációkövető lakossági állampapírt érdemes megvenni, vajon a forintos PMÁP vagy az eurós kamatozású PEMÁP lenne a jobb választás? A kamat persze sokat számít a döntésben, de a forint árfolyama talán még többet. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, milyen forint árfolyam mellett érdemes egyik vagy másik papír mellett letenni most a voksunkat.

Tankönyvekben szerepel majd, amit átéltünk: de az igazi fájdalom csak most érződhet majd

Tankönyvekben szerepel majd, amit átéltünk: de az igazi fájdalom csak most érződhet majd

2022-ben a világ legnagyobb jegybankjai olyan lépésekre kényszerültek, amelyekre 40 éve nem volt példa, a jövő közgazdasági tankönyvei egészen biztosan sokat hivatkoznak majd a tavalyi évre. Amit viszont még nem tudunk, hogy milyen felhanggal teszik majd ezt. Jelenleg abban reménykedünk, hogy a 2022-es jegybanki szigorítások évét sikerként jellemzik majd, ugyanis még csírájában elfojtották vele a magas inflációt. Megvan viszont az esély arra is, hogy a kamatemelések évét a recesszió éve követi majd, és ez némileg árnyalja majd a jegybanki szigorítás interpretációját.

Visszatolatott Taylor Swift, mert japán majmok ellopták a túl hangos vécéjét

Visszatolatott Taylor Swift, mert japán majmok ellopták a túl hangos vécéjét

2022 nem egy átlagos év volt. Európában háború tört ki, felerősödött a Nyugat és a Kelet elválása, az infláció 40 éves csúcsra emelkedett, a jegybankok kamatot emeltek, és mindezt tetézte egy energiaválság is. Felsorolni is nehéz, annyi fontos történést éltünk meg idén. A sorsfordító eseményeken túl viszont számtalan olyan szürreális dolog is történt, amelyek – bár egyáltalán nem hírértékűek – abszurditásuk miatt külön cikket érdemelnek. Természetesen csakis szilveszterkor.

Véget ért a vakmerő kísérlet: a valóság térdre kényszerítette a harmadik legnagyobb jegybankot is

Véget ért a vakmerő kísérlet: a valóság térdre kényszerítette a harmadik legnagyobb jegybankot is

Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.

Nagyon elhittük, hogy véget ér a jegybanki terror - de lehet, hogy sírás lesz a vége

Nagyon elhittük, hogy véget ér a jegybanki terror - de lehet, hogy sírás lesz a vége

Ritka módon egymást követő napokon tartja kamatdöntő ülését a világ két legnagyobb jegybankja, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank. Mindkét esemény fontos, a jegybakok ugyanis bejelenthetik a kamatemelési tempó lassítását, a kamatpálya jövő év elején várható tetőzését, ezzel pedig a 2022-es óriási emelések után új fejezet nyílhat a nyugati monetáris politikában. Nem véletlen, hogy a piac is optimista, a fojtogató dollárerősödés már a múlté. Csakhogy van egy kis bökkenő: egyáltalán nem biztos, hogy ennyire rózsás a helyzet, és erről már ma is meggyőződhetünk.

Meg fogunk lepődni: most még nagyon fáj az infláció, de később hálásak leszünk neki

Meg fogunk lepődni: most még nagyon fáj az infláció, de később hálásak leszünk neki

Húsbavágó inflációt tapasztalnak Magyarország és Európa többi országának lakosai, az emelkedő árak visszavetik a fogyasztást. A vállalatok számára is fájdalmas az infláció, a költségek emelkedésén túl megnehezíti a tervezést, bizonytalanná teszi a kilátásokat. Az árstabilitás elérése mindenkinek az érdeke, nehéz elképzelni, hogy az ilyen magas inflációnak van pozitív hatása is. Pedig van: az árak ilyen szintű emelkedése elinflálja az adósságot, ez pedig a koronavírus-válságban jócskán eladósodott országok számára kapóra jön. Persze csak akkor, ha tényleg érvényesül ez az elméleti közgazdasági összefüggés a gyakorlatban is.

Az EU-nak vagy Oroszországnak fájnak jobban a szankciók? Itt a gazdasági háború eddigi eredménye

Az EU-nak vagy Oroszországnak fájnak jobban a szankciók? Itt a gazdasági háború eddigi eredménye

"Oroszországot a földbe döngölték az EU-s szankciók, eközben az EU meg sem rezzen" - mondják egyesek. "Tönkretesznek minket a szankciók, miközben Oroszország köszöni szépen, jól van" - mondják mások. Ez a kétféle interpretáció vívja a harcát nap mint nap a közbeszédben, azaz nem lehet azt mondani, hogy a gazdasági háború közgazdasági olvasata egységes lenne. Ma még nem látunk teljesen világosan, hogy az egyes gazdaságok veszteségei mekkorák lehetnek, de azért nem vagyunk teljesen vakon: legalábbis a közgazdászok verdiktje a jelenlegi helyzet alapján a vesztes felet illetően teljesen egységes .

Kegyetlen csapdahelyzetben a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és csak a reménykedés maradt nekik

Kegyetlen csapdahelyzetben a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és csak a reménykedés maradt nekik

A világ egyik legfontosabb tartalékdevizája a japán jen, amely 2022 őszére a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszközévé vált. A leértékelődéshez nagyban hozzájárult, hogy Japán nettó importőr nyersanyagokból, ezeknek pedig jócskán elszaladt az ára. Ez viszont nem lett volna elég indok a 30%-os esésre, kellett hozzá a japán jegybank kérlelhetetlensége is. A Bank of Japan félelmetes csapdahelyzetben találta magát, és ebben a kegyetlen helyzetben a fék helyett a gázra tapostak. Még mindig van kiút, de az sem lenne fájdalommentes, és nem úgy tűnik, hogy a jegybank felvállalná akárcsak a legkisebb gazdasági áldozatot is. Eközben pedig reménykedniük kell, hogy a Fed nem kényszerül további szigorításra, mert akkor a visszasírják majd a mai állapotot.

Fontos bejelentés jöhet ma: már nem elég a hatalmas kamatemelés, új fegyvert kell bevetnie az EKB-nak

Fontos bejelentés jöhet ma: már nem elég a hatalmas kamatemelés, új fegyvert kell bevetnie az EKB-nak

Ma tartja kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint újabb 75 bázispontos kamatemelésről döntenek. Az ilyen mértékű emelés az EKB történetében szokatlanul nagy, de mégsem ez foglalkoztatja most a közvéleményt: a jegybank ugyanis ma bejelentheti a mennyiségi szigorításról szóló egyeztetés megkezdését, és új lépéseket is bejelenthet a likviditás szűkítésére. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy az EKB milyen szintig tervezi emelni a kamatokat - ha erről bármi újat elárulnak ma, az komoly piaci mozgásokat hozhat.

Az EU kivéreztette Oroszországot: most lesz igazán nehéz helyzetben Putyin kormánya

Az EU kivéreztette Oroszországot: most lesz igazán nehéz helyzetben Putyin kormánya

A szankciók hatására az egekbe szöktek az energiaárak, és ezért Európa sokkal többet fizet Oroszországnak, amely jól megszedi magát így - sokszor halljuk ezt az állítást. Pedig nem kéne: noha az európai energiaszámla valóban fájdalmasan megugrott, és az oroszok tényleg többszörös áron adják el nekünk a gázt, mégsincsenek a pénzüknél: az olajból származó bevételeik jelentős mértékben csökkennek, és a nagy költségvetési többlet már a messzi múltba veszett. Az orosz kormánynak vészesen fogy a pénze: idén biztosan hiánnyal zár az államkassza, és a következő évekre is ez várható. Ennek pedig komoly hatása lesz az orosz gazdaságra és a hadiiparra is.

Egy időre fellélegezhetett Európa és az USA, de a briteknek nem kegyelmezett a piac

Egy időre fellélegezhetett Európa és az USA, de a briteknek nem kegyelmezett a piac

Az elmúlt hónapok komoly hozamemelkedést hoztak a kötvénypiacokon, ami megdrágította az államadósság-szolgálatot, az eladósodottabb európai országokkal kapcsolatban még egy kisebbfajta riadalom is kialakult. Az emelkedő trend először nyáron tört meg, de a keserű augusztusi kijózanodás újra meredek pályára állította a hozamokat a nyugati világban. Az előző napokban viszont a részvény- és devizapiaci fordulattal együtt kis megnyugvás látszott a kötvénypiacokon is, de a kép országonként nagyon eltérő. A kilátások vegyesek, és a beérkező adatokat a piaci szereplők hajlamosak nagyon túlreagálni, ennélfogva egy dolog tűnik biztosnak csak a közeljövőre: a magas volatilitás.

Csodafegyvert ígért az új Vaslady, csúnya kijózanodás lett a vége: rászolgált a büntetésre a brit kormány?

Csodafegyvert ígért az új Vaslady, csúnya kijózanodás lett a vége: rászolgált a büntetésre a brit kormány?

Az új brit kormány ígéretéhez híven grandiózus csomagot jelentett be a lakosság és a vállalatok rezsiszámlájának mérséklésére. A brit költségvetés számára a mentőcsomag nagyon költséges, de a döntés gazdaságpolitikai szempontból érthető - nem úgy az a gigantikus adócsökkentés, amelyet ezzel párhuzamosan kormányfő és pénzügyminisztere szintén bejelentett. Liz Truss jó thatcheriánusként a növekedés beindulását várja a lépéstől, de az adócsökkentések fogadtatása nemhogy hűvös, hanem egyenesen viharos volt: a jegybank, az IMF és a Moody's is aggodalmát fejezte ki, szakadt a font, rakétáztak a kötvényhozamok. Miért keltett ekkora riadalmat a bejelentés, és mennyire indokolt maga az adócsökkentés jelenleg?

A piaci döbbenet közepette a Fed ma bevihet egy még nagyobb ütést

A piaci döbbenet közepette a Fed ma bevihet egy még nagyobb ütést

Jerome Powell amerikai jegybankelnök augusztus végi beszéde és az augusztusi, meglepő amerikai inflációs adat után a befektetők rádöbbentek, hogy az infláció elleni harc vége messzebb lehet, mint gondolták. A döbbenet a dollár további erősödése és a kötvényhozamok emelkedésének formájában jelentkezett. Ma jócskán rásegíthet erre a folyamatra a Fed kamatdöntésével és a frissen publikált előrejelzésével, amelyeket magyar idő szerint este 8-kor ismerünk meg.

Új szakaszba léptünk? Már nem az inflációtól retteg a világ, de még korai fellélegezni

Új szakaszba léptünk? Már nem az inflációtól retteg a világ, de még korai fellélegezni

Meglepően alacsony inflációs adatot közöltek az Egyesült Államokban, amely a közgazdászok konszenzusát is alulmúlta. Fontos fordulatnak tűnik ez, hiszen hosszú hónapok óta júliusban csökkent először az infláció, ráadásul most még az elemzők is felfelé tévedtek, ami nagyon ritka jelenség mostanság. Jó hír ez mindenkinek, hiszen az amerikai makroadatok az egész világon befolyásolják a deviza- és részvénypiacokat, Magyarországon is. Fellélegezhetünk? Aligha. Az amerikai infláció főleg kínálati okok miatt csökken, a keresleti dinamika megtorpanása egyelőre nem túl látványos. Ha mégis megvolt a tetőzés, akkor már csak az a kérdés, hogy leesik-e a Fed célszintjére az infláció, vagy beáll a jelenleginél alacsonyabb, de még mindig magas szintre (a bérdinamika miatt erre valós esély látszik). Ha pedig mégis tartós csökkenésnek indulnak az árak, akkor már csak a recessziót kell elkerülni a teljes happy endhez. Javultak tehát a kilátások, de azért még mindig nem jók.

Már mindent elhisz a piac a Fednek - tudnak még meglepetést okozni Powellék ma este?

Már mindent elhisz a piac a Fednek - tudnak még meglepetést okozni Powellék ma este?

A tavaly őszi-téli és idei tavaszi hónapok után a piac már nem gondolja úgy, hogy a Fed alábecsüli az inflációs folyamatokat. A bizalom visszaszerzéséért a jegybank keményen megdolgozott a határozott kamatemelésekkel, a mennyiségi szigorítással, és a héja kommunikációval. Most ott tartunk, hogy a piac nagyon hasonló kamatpályát vár, mint amit a Fed sugall, ezért ha ma a várakozásoktól eltérő lépés jön, az ismét kibillentheti a piacokat - azaz mozgás jöhet a dollár árfolyamában és a kötvényhozamokban is. De mekkora az esély egy vártnál szigorúbb lépésre?

Elképesztő kísérlet folyik a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, amelyért komoly árat fizet az ország

Elképesztő kísérlet folyik a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, amelyért komoly árat fizet az ország

Rohamosan esik a jen árfolyama, a dollárral szemben már negyven éves mélypontra esett a jegyzést. Azt nem lehet mondani, hogy a japán döntéshozók vállat vonnak a jen leértékelődése láttán, lépéseket mégsem tesznek. A japán jegybank nemhogy kamatot nem emel, még fokozta is a mennyiségi lazítást az előző hónapokban, és azt ígérik, hogy a laza monetáris politika marad. Japán egyértelműen szembe akar menni a globális trendekkel és a piacokkal, de a piac bőven megfizetteti a különutas politika árát. A végeredmény az lehet, hogy a jegybank végül nem tudja elkerülni az eddig politikája feladását - ha pedig mégis megússzák, annak sem feltétlenül fognak örülni.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility