• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 285
Itt a bizonyíték: hamarosan vége lehet az inflációs horrornak Magyarországon

Itt a bizonyíték: hamarosan vége lehet az inflációs horrornak Magyarországon

Hamarosan jelentősen eshet az infláció Magyarországon, amelyre a jelenlegi 20% feletti áremelkedést látva már nagyon nagy szükség van. A fogyasztói árindex az idén eddig alig csökkent, de az egyéb ármutatókból már egyértelműen látszik, hogy a dezinflációs folyamat elindult. Az áremelkedési ütem csökkenése hamarosan megjelenik a hivatalos inflácós mutatóban, a fogyasztói árindexben is, és év végére akár egy számjegyűvé is válhat az infláció. A 20% feletti horrorisztikus drágulásnak tehát szinte biztosan vége, de ez nem jelenti azt, hogy biztosan elérjük az árstabilitást, sőt, ezzel kapcsolatban jelentős kockázatok vannak.

Teljesülhet az Orbán-kormány nagy ígérete, de a magyaroknak ettől csak kicsit lesz könnyebb

Teljesülhet az Orbán-kormány nagy ígérete, de a magyaroknak ettől csak kicsit lesz könnyebb

Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.

A Fed után ma az EKB-n a sor: akár meglepetést is okozhat a jegybank

A Fed után ma az EKB-n a sor: akár meglepetést is okozhat a jegybank

Az Európai Központi Bank ma 25 vagy 50 bázisponttal emeli a kamatokat az eurózónában, legalábbis erről szólnak a várakozások. A negyed százalékpontos emelés lassítást jelentene a kamatemelési tempóban, és többen gondolják úgy, hogy ez lenne ma a legmegfelelőbb lépés az EKB-tól. De a fél százalékpontos emelés mellett is szólnak érvek, és ne feledjük: az utóbbi üléseken több alkalommal okozott meglepetést a jegybank a szigorúságával.

Ma még egyszer elsül a Fed fegyvere - de tényleg ez az utolsó golyó a tárban?

Ma még egyszer elsül a Fed fegyvere - de tényleg ez az utolsó golyó a tárban?

A Fed ma még egyszer megemeli az irányadó kamatot, mielőtt szünetet tart a kamatemelésekben - így szól az elemzői konszenzus. A piac is teljesen biztos benne, hogy ma jön még egy kamatemelés az amerikai jegybanktól, és abban is, hogy ez lesz az utolsó a jelenlegi, 40 év óta legszigorúbb kamatemelési ciklusban. Sőt, a piac év végére kamatcsökkenést vár, bár összességében már messze nem annyit, mint amit közvetlenül a bankcsődök után áraztak. Az inflációs folyamatok indokolják a mai kamatemelést, de arra kevés esély van, hogy a következő lépésekről konkrét üzenetet kapunk. Ami érthető, hiszen a jelenlegi helyzetben a jegybanknak nyitva kell hagynia minden kaput.

A felszín alatt valami nagyon nem stimmel Oroszországban - Mekkora bajban vannak valójában?

A felszín alatt valami nagyon nem stimmel Oroszországban - Mekkora bajban vannak valójában?

A orosz-ukrán háború kezdetekor sok szakértő tíz százalékos GDP-visszaesést sem tartott kizártnak Oroszországban a szankciók hatására. Ehhez képest a visszaesés jóval kisebb volt, amit többnyire azzal magyaráztak, hogy a szankciók csak idővel fejtik ki a hatásukat. Elsőre tehát zavarba ejtő, hogy az idei előrejelzések közt van, amelyik szerint az orosz gazdaság már növekedhet. Eközben a munkanélküliség történelmi mélyponton, az infláció a jegybanki cél alatt Oroszországban. Ha tehát csak a statisztikai adatokat néznénk, akár el is hihetnénk, hogy az orosz gazdaság meg sem rezzent igazán a szankciók súlya alatt, az oroszok életszínvonala nem esik, a gazdaság a háború ellenére tovább fejlődhet. Ha az adatok mögé nézünk, akkor viszont többféle sokktól szenvedő gazdaságot látunk, amely egy egész évtizednyi növekedéstől eshetett el a háború megindításával.

Korai a megkönnyebbülés: csúnya meglepetést okozhat még az infláció

Korai a megkönnyebbülés: csúnya meglepetést okozhat még az infláció

Meglepően nagyot esett az inflációs főmutató márciusban az Egyesült Államokban, az ipari termelői árak pedig egyenesen csökkentek. A piac örült az adatközlésnek, a dollár gyengült, a részvénypiacok emelkedtek a hírre. A maginflációs adatok viszont továbbra is aggasztóak, és figyelembe véve az egyéb indikátorokat (például a munkaerőpiacot), nagyon korai lenne még elhinni, hogy a Fed idén év végén már kamatcsökkentésbe kezdhet.

A piac sem a bankválságtól, sem az inflációtól nem tart már annyira

A piac sem a bankválságtól, sem az inflációtól nem tart már annyira

A bankrendszerrel kapcsolatban nem érkeztek további rossz hírek, így az inflációs aggodalmak a héten ismét át tudták árazni a kamatpályát, ezúttal jelentősen felfelé. Ám ez a várakozás nem tartott ki sokáig, a héten ugyanis olyan makroadatok érkeztek, amelyek az infláció enyhülése irányába mutatnak, ennek hatására pedig újabb lendületet kapott az a vélekedés, hogy a Fed idén jelentős kamatvágásokat hajthat végre. Ebből is látszik, mennyire változékony ma a hangulat, a ma érkező fontos adat így szintén komoly mozgásokat válthat ki a következő napokban.

Pénzügyi válságtól retteg a világ, a jegybankok mégis kamatot emelnek: hogy lehetséges ez?

Pénzügyi válságtól retteg a világ, a jegybankok mégis kamatot emelnek: hogy lehetséges ez?

Miközben az egész világon azt találgatják, hogy az amerikai és európai bankproblémák szélesebb körű válsággá fajulnak-e, a legnagyobb jegybankok kamatokat emelnek, az EKB egyenesen 50 bázisponttal. Ha a szemlélő ebből arra következtet, hogy a jegybankok szerint egyáltalán nem veszélyes a jelenlegi helyzet, akkor a jegybankok a kamatemelésekkel máris elérték az egyik céljukat: az aggodalmak lehűtését. Valójában a jegybankok is feszülten figyelik a helyzetet, ez tisztán látszik a jövőre vonatkozó üzeneteikből - monetáris politikai szempontból ugyanis a lényeg most nem a legutóbbi kamatemeléseken, hanem a további várható lépéseken van.

Bankválság: tovább szakadnak a hozamok, nagy kamatvágást áraz a piac – bedől a gazdaság is?

Bankválság: tovább szakadnak a hozamok, nagy kamatvágást áraz a piac – bedől a gazdaság is?

A múlt heti történelmi hozamcsökkenés után ezen a héten tovább estek a legfontosabb európai és amerikai kötvények hozamai, ahogy egyre csökken a kamatpályára vonatkozó várakozás, és a befektetők a biztonságos kötvényekbe menekülnek. A piaci érzület nem változik, továbbra is úgy vélik a befektetők, hogy a bankproblémák átírják a kamatpályát, és ezzel potenciálisan a makropályát is az USA-ban és Európában egyaránt. Egyelőre lehetetlen megmondani, hova fut ki ez az egész: a megalapozatlan aggodalmaktól a súlyos pénzügyi válságig még minden benne van a pakliban.

EKB-döntés a bankcsődök közepette: gyönyörűen becsomagolt semmi

EKB-döntés a bankcsődök közepette: gyönyörűen becsomagolt semmi

Az Európai Központi Bank rendkívüli kommunikációs bravúrt hajtott ma végre: kitartottak a korábbi kamatemelési tempó és a beígért monetáris szigor mellett, miközben úgy nyitották ki az ajtót a kamatemelések esetleges leállítása előtt a bankcsődökre reflektálva, hogy a bankrendszer veszélyeiről alig beszéltek. Ezzel azt az érzetet keltették, hogy a bankrendszer stabilitása miatt nem kell aggódni, továbbra is az infláció elleni harcra fókuszál a jegybank. Ennél több nem is kellett most, de a nehézségeket egyelőre csak elodázta a jegybank.

Az infláció elleni harc eddig sem ígérkezett könnyűnek Európában, de a bankcsődök miatt csak rosszabb lett a helyzet

Az infláció elleni harc eddig sem ígérkezett könnyűnek Európában, de a bankcsődök miatt csak rosszabb lett a helyzet

Az Európai Központi Bank eddigi leghatározottabb kamatemelési ciklusa közepén van, amelynek egy következő állomása a most csütörtöki ülés. Legalábbis az lett volna, az amerikai bankcsődök ugyanis alapvetően megkérdőjelezték a kamatkilátásokat mind Európában, mind az USA-ban. Az EKB-nak eddig sem volt nehéz dolga, az eddigi leghatározottabb kamatemelés sem éreztette még ugyanis hatását a makacs inflációval szemben. A pénzügyi rendszer kockázatai óhatatlanul megjelenítik a jegybank rémálom-szcenárióját, amelyben választania kell az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között. Szerencsére ez ma csak egy lehetőség, nem is a legvalószínűbb - de az biztos, hogy a további kamatemelések terén már egy újabb fontos szempontra kell figyelemmel lennie a jegybanknak.

Szakadnak a kötvényhozamok az amerikai bankcsődök után: két nap alatt minden megváltozott

Szakadnak a kötvényhozamok az amerikai bankcsődök után: két nap alatt minden megváltozott

Olyan heves esést látunk az amerikai és európai kötvényhozamokban, amelyekre a koronaválság óta nem volt példa, miközben a részvénypiacok is esnek, a dollár gyengül. Nem kétséges, hogy az amerikai bankcsődök állnak a jelenség mögött, a befektetők ugyanis úgy kalkulálnak, hogy a Fednek a vártnál sokkal korábban kell leállnia a kamatemelésekkel - úgy gondolják tehát, hogy az amerikai jegybank figyelemmel lesz a kamatemelések bankrendszert érintő hatására, és ezért visszafogja magát. A piac szerint a Fed egyszerűen hátrébb sorolja az árstabilitásért folytatott harcot, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást. Amennyire egyértelmű hétfő reggel a konszenzus ezzel kapcsolatban, annyira nem biztos, hogy tényleg így lesz.

Kettős fronthatás sújtja a világot, és ettől Magyarországnak is fájhat a feje

Kettős fronthatás sújtja a világot, és ettől Magyarországnak is fájhat a feje

Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.

Egyre fájdalmasabb szorításban Putyin kormánya: lassan már az a kérdés, hogy marad-e pénzük folytatni a háborút

Egyre fájdalmasabb szorításban Putyin kormánya: lassan már az a kérdés, hogy marad-e pénzük folytatni a háborút

A magas világpiaci energiaárak ellenére az orosz kormány bevételei vészesen fogynak. A tavaly év eleji robbanásszerű bevételnövekedés után az évet végül a vártnál nagyobb deficittel zárta a büdzsé, a kormány hiánycélja sem teljesült. A hiány elszállása ellen a kormány úgy védekezett, hogy a szokásosnál még jobban rátenyerelt az energiabevételekre: gigantikus különadót vetett ki a magas gázárak miatt nagyot kaszáló legnagyobb gázszolgáltatóra, és a hiány csökkentése érdekében további különadók vannak napirenden.  A költségvetés idén lyukadhat ki igazán: a januári hiány a vártnál sokkal nagyobb lett, és ha minden tényezőt figyelembe veszünk, nem sok esély látszik rá, hogy a költségvetés bevételei jelentősen nőjenek, kiadásai mérséklődjenek. Egyelőre tudja finanszírozni magát az orosz kormány a belső piacról, és a Nemzeti Jólét Alap tartalékai is rendelkezésre állnak még, de a költségvetési folyamatok változásának hiányában eljöhet az igazság pillanata, amikor Putyin kormányának döntenie kell, hogy vagy a háború finanszírozását, vagy a gazdaság támogatását fogja visszafogni.

Bejelzett a félelmetes mutató, amely eddig még sohasem tévedett - de most is van miért aggódnunk?

Bejelzett a félelmetes mutató, amely eddig még sohasem tévedett - de most is van miért aggódnunk?

Recessziós aggodalmak uralják a nyilvános amerikai közgazdasági vitákat, az amerikai jegybank ugyanis nagyon gyorsan emelte a kamatokat korlátozó tartományba, ahol már a monetáris politika visszafogja a gazdasági aktivitást. A recessziós félelmeket erősíti, hogy a kötvénypiacon ismét felütötte a fejét a hírhedt jelenség, az inverz hozamgörbe - márpedig ezt eddig minden esetben recesszió követte az amerikai történelemben. A mai helyzet viszont minden, csak nem szokványos, ezért a gazdasági-piaci folyamatok értelmezése is más megközelítést igényelhet. Andreas Jobst tőkepiaci szakértő úgy látja, hogy a mai helyzetet nem könnyű értelmezni, de alapvetően a gazdasági kilátások nem festenek annyira rosszul, mint amennyire abnormálisak a kötvényárazások.

Remények és félelmek harca zajlik, amely a forintot is alaposan megviseli

Remények és félelmek harca zajlik, amely a forintot is alaposan megviseli

Az előző hetekben fordulat következett be a piacokon, a dollár erősödésével együtt a forint is gyengülni kezdett az euróval szemben, a hangulatváltozás meglátszódott a részvény- és kötvénypiacokon is. Mindennek az oka az, hogy a legutóbbi adatközlések aggodalmat ébresztettek a piaci szereplőkben az amerikai infláció csökkenésével kapcsolatban, ez tisztán látszik a Fed kamatemeléseivel kapcsolatos várakozás változásán is. Mivel mostanság a forintot is a tengerentúli folyamatok mozgatják, az amerikai inflációs kilátások meghatározóak lesznek a magyar deviza szempontjából. A következőkben az inflációs kilátások változását mutatjuk be nemzetközi kötvénypiaci folyamatokon keresztül.

Itt az ideje megnyugodni: semmilyen válság nincsen Európában

Itt az ideje megnyugodni: semmilyen válság nincsen Európában

Általános felfogásként él a köztudatban, hogy Európa válságban van, 2022 őszén a nyilvános közgazdasági diskurzusok egyik leggyakoribb tárgya a várható recesszió volt. Nem véletlenül, 2022 nyarán és kora őszén borzasztóak voltak a kilátások, az egyik sokkhatás még véget sem ért, máris elkezdett kibontakozni egy másik. Az elemzőintézetek sorra adták ki a recessziós figyelmeztetéseket, és mi is kifejezetten pesszimisták voltunk. Úgy tűnt, súlyos recesszió vár az európai gazdaságra. A krízis bekövetkeztét sokan még mindig tényként kezelik, pedig igazság szerint semmilyen komolyabb válságról nincs szó, a recessziós kockázatok gyorsan csökkennek Európában.

A tegnapi Fed-döntés után ma az EKB adhat újabb lendületet az eurónak

A tegnapi Fed-döntés után ma az EKB adhat újabb lendületet az eurónak

Szerda este a vártnál lazább hangot ütött meg a Fed, még az idei kamatemelés lehetősége is szóba került burkoltan. Az esemény hatására a dollár jelentős gyengülésbe kezdett az euróval szemben, és ez ma folytatódhat, amennyiben az EKB szigorúbb lesz a vártnál, és előretekintő iránymutatásában a vártnál magasabb kamatpályát ígérnek. Jelenleg úgy néz ki, hogy a frankfurti héják és a galambok párharca fogja eldönteni az euró sorsát - de csak akkor, ha a piac jól olvassa az amerikai folyamatokat.

Ma este visszatér a régi, normális világ - de a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet

Ma este visszatér a régi, normális világ - de a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet

Kamatdöntő ülést tart ma az amerikai jegybank, az ülésen várhatóan tovább lassít a kamatemelési tempón a Federal Reserve. Azt is lehet mondani, hogy ezzel visszatér a normalitáshoz a jegybank, a 25 bázispontos lépésköz tekinthető ugyanis alapvetőnek az amerikai monetáris politika történelmében. Az ehhez való visszatérés egyben azt is jelenti, hogy a jegybank lépései már nem hoznak majd olyan nagy mozgásokat a kötvény- és dollárpiacokon, mint eddig. Meglepetést azért még bőven tartogathat a jövő, hiszen a piac és a Fed prognózisai közt van némi eltérés, most viszont 2-3 hónapig olyan kényelmes helyzetben vannak Powellék, hogy ezzel nem kell foglalkozniuk. Az persze nem mindegy, hogy mit hallunk ma este a jegybank jövőbeli terveiről, de azért sejthető, hogy milyen üzenet kíséri majd a mai kamatemelést.

Maga alá temeti az eurót a válság és az Európára nehezedő óriási adósság?

Maga alá temeti az eurót a válság és az Európára nehezedő óriási adósság?

Európa megszenvedte a korona- és az energiaválságot is, az eladósodottság tovább nőtt, az infláció 40 éves csúcsra ugrott. A legaggasztóbb helyzetben a déli tagállamok voltak, ahol bőven 100% felett jár a GDP-arányos államadósság-ráta. A magas infláció ugyanakkor kapóra jöhet, hiszen a közgazdasági összefüggés szerint magas inflációs környezetben csökken az adósság - hétköznapi nyelven erre azt mondjuk, hogy az infláció elinflálja az adósságot. Hogy ez mennyire igaz a gyakorlatban, azt fogjuk megvizsgálni ebben a cikkben, a két nagy déli államra, Olaszországra és Spanyolországra fókuszálva. Avagy: mennyire mérsékli a magas infláció az olasz és spanyol állam eladósodottságát, és hogyan változik ennek függvényében az olasz és spanyol adósságot övező fenntarthatatlansági kockázat.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility