• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 269
Tévedhetetlennek hitték, de most csődöt mondhat a leghíresebb recessziós előrejelző

Tévedhetetlennek hitték, de most csődöt mondhat a leghíresebb recessziós előrejelző

Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.

Három éve várunk erre: csak most nyerte vissza igazán hitelességét a Fed

Három éve várunk erre: csak most nyerte vissza igazán hitelességét a Fed

Az általános vélemény szerint a piac hamarabb látta, hogy az infláció miatt kamatot kell emelni, mint az amerikai jegybank, ezért akkor a Fed hitelessége kicsit meg is ingott. A hozamok valóban emelkedtek már akkor, amikor a Fed még kamatemelésről hallani sem akart, ám a jegybank kamatelőrejelzéseit az akkori hozamokkal összevetve kitűnik, hogy a befektetők valójában pontatlanabbul értelmezték a helyzetet, mint a Fed. A piacok még tavaly év végén is magasabb kamatokat áraztak két éves horizonton, mint a Fed, csak az utóbbi pár hónapban kezdik el elhinni a jegybank előrejelzéseit.

Vége az időhúzásnak: ma már muszáj lesz mondania valamit az EKB-nak

Vége az időhúzásnak: ma már muszáj lesz mondania valamit az EKB-nak

Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.

Annyira súlyos a válsághelyzet Németországban, hogy az már nem is igaz

Annyira súlyos a válsághelyzet Németországban, hogy az már nem is igaz

Németországban súlyos reálgazdasági, költségvetési, politikai válság van egyszerre, az ország nagy bajban van – halljuk szinte minden nap. Európa legnagyobb gazdasága valóban gyengébben teljesít mostanság, mint a többi nagygazdaság, 2023-ban egyedül ők voltak recesszióban. Komoly problémákkal szembesült a kormányzat is, amikor tavaly év végén néhány hét alatt kellett jelentős megszorításokról dönteni, miközben a kormány társadalmi megítélése kedvezőtlen, a lakosság általános elégedetlensége magas. Mindezek miatt érthető a pesszimizmus, és kétségtelen, hogy az átmeneti problémákon túl jelen vannak tartós bajok is a gazdaságban, de ha megnézzük az ország teljes makroképét, a már-már nemzethalál hangulatát keltő vélemények erősen túlzónak nevezhetők.

Megint ráijesztett a piacokra az amerikai gazdaság, de a legrosszabbat még senki nem akarja elképzelni

Megint ráijesztett a piacokra az amerikai gazdaság, de a legrosszabbat még senki nem akarja elképzelni

Csúnyán belerondítottak az összképbe az Egyesült Államokból érkező makrogazdasági adatok, pedig a piac már nagyon optimista volt az inflációs és gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Az optimizmust a Fed is rombolta kissé azzal, hogy látványosan vonakodik a korai kamatvágástól. A kötvényhozamok ennek megfelelően nőni kezdtek, legutóbb 2022 nyarán volt akkora emelkedés, mint február első napjaiban. Pesszimista fordulatról nincs szó, inkább csak óvatosság látszik, az azonnali kilengések mellett ugyanis a hosszú távú kilátások nem változtak. Legalábbis egyelőre: ha egy-két várakozásoktól eltérő adat befut még a hetekben, könnyen lehet, hogy a tavaly év végén kialakult optimista hangulattól jó időre elbúcsúzhatunk, és megint vérengzés jön a piacokon.

Hosszú idő után jöhet a kamatvágások kora: fontos nap lesz a mai

Hosszú idő után jöhet a kamatvágások kora: fontos nap lesz a mai

A befektetők szerte a világon azt találgatják, hogy már márciusban megkezdi-e a kamatvágásokat a Fed. A sietős és a késleltetett kamatvágás mellett is szólnak könnyen elfogadható érvek, a piac is nagyon megosztott. Ma este kicsit közelebb kerülhetünk a válaszhoz, ma tartja ugyanis idei első kamatdöntését az amerikai jegybank. Ha a Fed nyitva akarja hagyni a márciusi vágás lehetőségét, akkor már most kell valamilyen utalást tennie erre, a piac pedig a szokásokhoz híven ki van éhezve a Fed jelzéseire. Félmondatok, elejtett szavak hozhatnak heves piacmozgásokat ma este.

Mindenki kamatcsökkentést vár, de az EKB még másra figyel

Mindenki kamatcsökkentést vár, de az EKB még másra figyel

Kamatvágások sorát várják idén a befektetők az Európai Központi Banktól, de a jegybank legutóbbi ülésén igyekezett oszlatni ezeket a várakozásokat. Nem jártak sikerrel: a piac továbbra is optimista a kamatkilátásokkal kapcsolatban. Lagarde-ék ma újra megpróbálhatják hűteni a kedélyeket, a jegybank ugyanis délután kamatdöntő ülést tart. Az EKB az inflációs kockázatok miatt óvatos a kamatkilátásokkal kapcsolatban, emiatt nem akarja elhamarkodni a lazítást. Ám ha a reálgazdaság nem áll talpra, lehet, hogy a befektetőknek lesz igaza.

Itt a magyarázat az abnormális munkanélküliségi adatokra

Itt a magyarázat az abnormális munkanélküliségi adatokra

Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.

Ősi múmiát szolgáltak fel vacsorára áramütést szenvedő világvégeváróknak Lenin mauzóleumában

Ősi múmiát szolgáltak fel vacsorára áramütést szenvedő világvégeváróknak Lenin mauzóleumában

Az idei év sem telt eseménytelenül: a folytatódó orosz-ukrán konfliktus mellett heves harcok kezdődtek Izrael és a Hamász között, földrengések, erdőtüzek sújtották a világot. A rossz hírek mellett voltak pozitív fejlemények is: az infláció határozottan csökkent, ezzel együtt a kamatok és mérséklődtek idén, a tőzsdeindexek is új csúcsra mentek. A jó és rossz hírek mellett viszont olyan hírek is eljutottak hozzánk, amelyeket egyszerűen nem tudunk hova tenni. Vagyis dehogynem: egy szilveszter esti poénos cikkbe.

Földet ért a kínai sárkány, és innen lentről már nem is tűnik olyan félelmetesnek

Földet ért a kínai sárkány, és innen lentről már nem is tűnik olyan félelmetesnek

Az idei év egyik legfontosabb globális gazdasági fejleménye a kínai növekedés lassulása volt, amely amellett, hogy a fejlett világ nagy részében is éreztette a hatását, a globális súlypontokkal kapcsolatos várakozásokat is átrajzolta. Ma már nem gondolják úgy a közgazdászok, hogy Kína rövid időn belül a világ legnagyobb gazdaságává válik, és a fejlett státusz eléréséről szőtt kínai álmok az idei fejlemények után sokkal távolabb kerültek.

Szélmalomharctól az összeomláson át a tündérmeséig: milyen sztorit mesél a világnak a Fed?

Szélmalomharctól az összeomláson át a tündérmeséig: milyen sztorit mesél a világnak a Fed?

Hogy milyen erőre képes egy-két elejtett, konkrétumot csak részben tartalmazó mondat, azt nagyon jól megtanultuk idén. Míg tavaly a hitelességéért küzdött a Fed, az amerikai jegybank üzeneteit idén valósággal itta a piac. Sőt, talán kissé túl nagy kortyokkal itta: sejtelmes, kétértelmű utalások is olyan hullámokat vertek a piacokon, amelyeket még idehaza is komolyan megéreztünk.

A piacok szerint a Fed már győzött: most a jegybankon a sor, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét

A piacok szerint a Fed már győzött: most a jegybankon a sor, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét

Rég volt ekkora optimizmus az amerikai kamatok és a gazdaság kilátásaival kapcsolatban, a piac meg van róla győződve, hogy a Fed jelentős reálgazdasági károk nélkül győzelmet arat az infláció felett. A piaci szárnyalással járó optimizmusnak épp maga a jegybankelnök ágyazott meg novemberi kijelentéseivel, így kifejezetten érdekes helyzet, hogy mai feladata épp az optimizmus szétzúzása lesz. Nem a saját hitelességét akarja rombolni ezzel a Fed, egyszerűen csak kordában kell tartania a pénzügyi feltételeket nagyban befolyásoló várakozásokat, mert az infláció elleni harc végső kimenete még bőven nem dőlt el.

Magyarország szép csendben a világ legfejlettebb országai közé került

Magyarország szép csendben a világ legfejlettebb országai közé került

Magyarországon mind a mai napig mélyen él a köztudatban, hogy gazdaságunk kétségbeesetten próbálja utolérni a fejlett világot, miközben folyamatosan ott lebeg előttünk a "közepes jövedelem csapdájának" rémképe. Ha élnek Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában rokonaink, vagy mi magunk gyakran látogatjuk ezeket az országokat, kétségbeejtőnek tűnhet lemaradásunk. Csakhogy a fejlett országoktól való távolságunk olyannyira nem nagy, hogy valójában már Magyarország is fejlett országnak nevezhető. Miért olyan hihetetlen ez? Talán épp azért, mert rendre a fejlett országok legszűkebb világelitjéhez mérjük magunkat – egyébként nem alaptalanul.

Tényleg a magyarok szenvedték meg legjobban a válságot az egész EU-ban?

Tényleg a magyarok szenvedték meg legjobban a válságot az egész EU-ban?

Az utóbbi hónapokban rendre Magyarország vezette az inflációs rangsort az EU-ban, és az energiaválság kezdetétől számíva is nálunk drágult a legnagyobb mértékben az élet: az elmúlt két év magyar inflációja az EU átlagát kétszeresen, az inflációs rangsorban utolsó tagállamok áremelkedési ütemét háromszorosan haladta meg. Az utóbbi időben az inflációs nyomás már az elviselhető szintre mérséklődött nagyrészt a recessziónak köszönhetően, és a kilátások is javultak valamelyest.

Miért kellett a kormánynak hirtelen belepiszkálnia a legnépszerűbb lakossági befektetésbe?

Miért kellett a kormánynak hirtelen belepiszkálnia a legnépszerűbb lakossági befektetésbe?

A lakosság kedvenc állampapírja jövőre szürreálisan magas hozamot biztosított volna, de erről sokan lemaradhatnak: egy friss döntés szerint november végétől jóval kevésbé vonzó kamatokkal lehet csak új inflációkövető állampapírt vásárolni. Logikusnak tűnik, hogy a kormány a nehéz helyzetben levő költségvetés kamatterheit akarja mérsékelni, és elsőre azt hihetnénk, hogy a mintegy 8 százalékpontos "kamatcsökkentéssel" jókora összeget spórol az állam. De ez nem így van: számításainak szerint a kormány legfeljebb néhány 10 milliárd forintot nyer a lépéssel, ami a teljes kamatteher arányában elhanyagolható összeg. Ám a spórolási szándékon túl lehetnek egyéb okai is a döntésnek.

Az a republikánus hozhatja el Biden vesztét, aki talán a legkevésbé vágyik Trump visszatérésére

Az a republikánus hozhatja el Biden vesztét, aki talán a legkevésbé vágyik Trump visszatérésére

Kicsattanó erőben az Egyesült Államok gazdasága, Joe Biden elnök népszerűsége mégis a mélyponton van. A felmérések szerint a választók elégedetlenek a Biden-féle gazdaságpolitikával, pedig a legtöbb makrogazdasági mutató a vártnál jobban alakul: alacsony a munkanélküliség, a szokottnál nagyobb mértékben nőnek a bérek, magas a GDP-növekedés. A háztartásokat ez nem hatja meg, Bident a magas infláció miatt büntetik. A demokraták ezt tudva akár reménykedhetnének is, hiszen az infláció már jócskán mérséklődött, ennek előbb-utóbb meg kell jelennie az elégedettségi felmérésekben. De a remény mellé aggodalom is társulhat, a dezinfláció komoly mellékhatása ugyanis pont a választások előtt csaphat le többek közt egy olyan ember jóvoltából, aki bár republikánus, biztosan nem vágyik Donald Trump visszatérésére.

Egy mondat mindent megváltoztatott: a semmiből jött az erő, ami magával rántotta a forintot is

Egy mondat mindent megváltoztatott: a semmiből jött az erő, ami magával rántotta a forintot is

Egészen múlt szerdáig a vártnál erősebb gazdaságot mutató adatok izzasztották meg a befektetőket az USA-ban, a piaci aggodalom nyomást helyezett a részvényekre, megakadályozta a forint erősödését is. Jerome Powell múlt heti szavai viszont mindent megváltoztattak, azóta teljesen más szemüvegen keresztül kell nézni az amerikai gazdaságot. Máshogy nézik a befektetők, ez látszik az árazásokon idehaza is: a forint 3 havi csúcsra erősödött. Ehhez mindössze egy mondatra volt szükség Powelltől: a jegybankelnök azt állította, hogy az amerikai gazdaság valójában nem erős, hanem relatíve gyenge. Ez nem a valóság átrajzolása: olyan közgazdasági érvelés áll mögötte, aminek súlyáról az általa kiváltott piacmozgás is sokat elárul. De hogy igaza van-e a jegybankelnök, az egyáltalán nem biztos. Csak ezért tehát ne rohanjunk a virtuális brókerünkhöz részvényeket vásárolni.

Valakinek meg kell állítania Amerikát, különben nagyon csúnya vége lesz: egy jelentkező már van is a feladatra

Valakinek meg kell állítania Amerikát, különben nagyon csúnya vége lesz: egy jelentkező már van is a feladatra

Már eddig is aggasztotta a jegybankot az amerikai gazdaság túlzottan jó teljesítménye, a friss GDP-adat pedig a korábbi várakozásokra is rácáfolt. Ez nem elírás: a bivalyerős amerikai gazdaságnak most nem lehet felhőtlenül örülni, a kereslet élénkülése ugyanis fokozza az inflációs kockázatokat. A Fed már korábban nyilvánvalóvá tette: ha nem lassul a növekedés, könyörtelenül tovább fognak szigorítani a már most is erősen korlátozó monetáris politikán, így végeredményben a magas növekedésnek gyors és erőteljes visszaesés lehet a vége. Szerencsére a túlfűtött gazdasági adatokon túl vannak már apró jelei a tomboló gazdaság lassulásának, és az lenne a legjobb, ha a várt lassulás mielőbb bekövetkezne. Ellenben ha a gazdaság továbbra is magasan száll, a Fed már nem puskával fog lőni az inflációra, hanem ágyúval, és ekkor reálgazdaság földet érése is csúnya és fájdalmas lehet. A Fed ma tarja kamatdöntő ülését (magyar idő szerint este 7-kor), így a véleményét a gazdasági folyamatokról már ma este megismerhetjük.

Szokatlan helyen hozhat ma szokatlan döntést az Európai Központi Bank

Szokatlan helyen hozhat ma szokatlan döntést az Európai Központi Bank

Hosszú idő után a mai lehet az első olyan kamatdöntő ülés, amelyen az EKB nem fogja megemelni a kamatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybanki szigor végéhez közeledünk: a jegybank a várakozások szerint tartósan magas kamatokat ígér majd, de szóba kerülhet a mennyiségi szigorítás és a kötelező tartalékráta emelése is. Mindez Athénban, a jegybank ma ugyanis szokásától eltérően nem Frankfurtban ülésezik.

Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility