Közzétette az Európai Központi Bank a legfrissebb konvergenciajelentését, amelyben a nem eurót használó EU-s országok konvergenciakritériumainak teljesülését vette górcső alá. A koronavírus és az energiaválság utóhatásai miatt a kritériumok többsége nem teljesül a régiós országokban, de régiós összehasonlításban Magyarország áll a legmesszebb a célok teljesülésétől.
Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment át az elmúlt 20 évben, amelynek nagyrészt a nyugati gazdasági rendszerbe történő beintegrálódás volt az oka – mondta el lapunknak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok. A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, amely azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
Hajlamosak vagyunk az EU-tagságunkra elsősorban gazdasági szempontból tekinteni, hiszen ez egy megalapozott érv amellett, hogy jól jártunk a belépéssel. Az Unió részéről Magyarországnak utalt források összege már önmagában meggyőző lehet, de nem ez az egyedüli ok, ami miatt jól jártunk a belépéssel – és nem is a legfontosabb. Érdemes megvizsgálni, hogy a régiós országok közül a belépők gazdasági teljesítménye felülmúlta-e azokét, akik kimaradtak.
A legfontosabb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson (PPP) mért egy főre eső GDP szerint Románia leelőzte Magyarországot. A PPP-n mért mutatókat ugyanakkor nem lehet tűpontosnak tekinteni, ezért nem az előzés ténye az érdekes. Akárhol is áll Románia a fejlettségben, az megkérdőjelezhetetlen, hogy az elmúlt harminc évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és mára nagyjából elérték a régió többi országának fejlettségi szintjét. A régióban is jelentős gazdasági növekedést a kiugró fogyasztás mellett a beruházások is támogatták, a gazdaság szerkezete látványosan átalakult az elmúlt években. És bár a magas növekedés súlyos egyensúlytalanságok árán történt, a közgazdászok a múltbeli fejlődési tapasztalatokból kiindulva nagyon rózsaszínnek látják a jövőt: szerintük az ország a közeljövőben is folytatja majd a gyors felzárkózást, belátható időn belül elérve az átlagos EU-s fejlettséget.
Szlovákia a 2000-es évek növekedési szupersztárja volt Európában, fejlettségben sikerült megelőznie Magyarországot is. A sikersztorit csúfos kudarc követte: az éllovasból 2010-es évek második felére sereghajtó lett, a legfontosabb fejlettségi mutató szerint Szlovákia leszakadóban van az EU-átlaghoz és még a régiónkhoz képest is, mi is ekkor előztük vissza őket. Mindebből arra következtethetnénk, hogy az ország kilátásai rosszak, a valóságban viszont fogalmunk sincs arról, hogy Szlovákia mennyire fejlett: a statisztikai hivatal által közölt adatok ugyanis egész biztosan nem fedik a valóságot. A többi mutató nem támasztja alá a leszakadást, de ez csak sovány vigasz a szlovákok számára, mivel gazdasági fejlődésük megtorpanása minden szemszögből nézve látványos – és a jövő sem túl fényes.
Kijött a hét legfontosabb adata, az amerikai infláció, amely több hónap emelkedés után végre csökkent áprilisban, a várakozásoknak megfelelően. A friss adatközlés megerősítheti a kedvező hangulatot a piacon, stabilabbá válhatnak a kamatcsökkentésre vonatkozó várakozások. Az azonnali piaci reakció nem is maradt el.
Erősödni tudott a forint az utóbbi időben, amihez kellett a nemzetközi hangulat kedvező irányú változása is. A piacokat az amerikai makrogazdasági kilátások mozgatják, és mivel májusban a várakozásokba visszatért a Fed kamatcsökkentése, a feltörekvő eszközök, így a forint előtt is kinyílt a tér az erősödésre. Az amerikai makrokép viszont már szerdán jelentősen megváltozhat, ekkor jön ugyanis egy fontos adatközlés.
Az áprilisi esés után visszatért a jókedv a piacokra, múlt hét óta ismét emelkedést látunk. A piaci fordulatot ezúttal is az amerikai makrogazdasági helyzetre vonatkozó várakozások váltották ki, újabb hiedelem van kialakulóban a piacokon. Épp ezért ahogy eddig, úgy most is érdemes óvatosnak lenni: egy várakozásoktól eltérő fontos adat nagyon gyors és jelentős változást hozhat, és bár kezd körvonalazódni a nagy kép, a makrogazdasági kilátások továbbra is vegyesek.
A befektetők számára a mai lesz a hét legfontosabb napja, ugyanis ma tartja kamatdöntő ülését a Fed. A kamatok szinten tartása szinte biztosra vehető, kérdésből viszont van bőven. Hogyan reagál a jegybank az infláció visszapattanására? Hogyan értelmezi a zavaros reálgazdasági és munkaerőpiaci folyamatokat a jegybank? Mekkora az esélye a recessziónak? Kamatvágás vagy kamatemelés lesz a Fed következő lépése? Ezek a kérdések izgatják most a piacokat, és ha úgy érzik, hogy valamelyikre választ kapnak, a piaci mozgások garantáltak. Minden fél mondatnak jelentősége lesz a mai eseményen, amely után akár teljesen új narratíva is kialakulhat a világpiacokon.
Nemcsak a forint szenvedte meg az amerikai inflációs kilátások változását, a korábban globális menedékdevizának számító japán jen 34 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A gyengülés nem belföldi tényezőknek köszönhető, de ez nem jelenti azt, hogy a japán jegybank jövő heti kamatdöntő ülésen ne tudna tenni a jen védelmében. Csakhogy a Bank of Japan most mással van elfoglalva: azzal, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból.
A forint az előző napokban nagyobb gyengülést mutatott a főbb devizákkal szemben, a jegyzés 395 környékén jár ma reggel. A forintgyengülés mögött a nemzetközi hangulat romlása áll, ami a részvénypiacokat is megviselte, hétfőn idehaza 3% környéki esést láttunk. Az aggodalom fő tárgya az Egyesült Államok, pontosabban az amerikai inflációs kilátások. Nincs új a nap alatt tehát: ahogy tavalyelőtt és tavaly is az év nagy részében, most is a Fed kamatpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságok határozzák meg a piacok sorsát, ennélfogva tartós enyhülés is csak akkor jöhet, ha az amerikai kilátások javulnak.
A tegnap közölt amerikai inflációs adat komoly hatással járt a piacokra, a kamatvárakozások jelentős mértékben módosultak. Idén alig két kamatcsökkentést áraz a piac, a jövő évi kamatpálya viszont még nagyobbat emelkedett a határidős árazásokban. Ez okozta a dollár erősödését, ami a forint kilátásait rontja.
Kamatvágásra készül az Európai Központi Bank, a történelmi csúcsot jelentő 4%-os irányadó betéti ráta hamarosan csökkenhet. A várakozások szerint a mai ülésen az első vágásra még nem kerül sor, ám a monetáris politikai fordulat kommunikációs előkészítése már megkezdődhet. A reálgazdasági és az inflációs folyamatok indokolják a kamatcsökkentést, sőt: a kamatcsökkentési ciklus gyors és határozott lehet a jelenlegi fundamtumokból következően. Rossz hír, hogy az EKB-nak nem kizárólag a fundamentumot kell figyelembe vennie, hanem olyan tényezőket is, amelyekre sehogy nem tud hatni. Márpedig a külső körülmények nem mutatnak jó irányba.
Negyven éves csúcsra nőtt az infláció Európában, az Egyesült Államokban, és a sok ismert következmény mellett ennek van egy épp kibontakozó hatása is: jelentősen rontja a hatalomban levő politikai erők újraválasztási esélyeit. Ha megnézzük a népszerűségi mutatókat az egyes országokban, erős összefüggést látunk azok és az infláció emelkedése közt. Nem meglepő, hiszen az összefüggést már a közgazdaság- és politikatudományi kutatások is igazolták. A politikusok számára nem is ez az igazán kellemetlen, hanem az, hogy a népszerűségük még az infláció csökkenése után sem áll azonnal helyre.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
Csökken a júniusi kamatvágás valószínűsége, de még mindig azt árazzák a befektetők, hogy a Fed ekkor fog először kamatot vágni. Az szinte biztos, hogy a mai ülésen még nem változik a kamat, az már kevésbé, hogy a jegybank nem oszlatja el a júniusi vágásra vonatkozó várakozásokat. Az infláció ugyanis makacsabb a vártnál, a reálgazdaság továbbra is erős, így előfordulhat, hogy a ma érkező kamatelőrejelzés is kisebb csalódást okoz majd.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
Az általános vélemény szerint a piac hamarabb látta, hogy az infláció miatt kamatot kell emelni, mint az amerikai jegybank, ezért akkor a Fed hitelessége kicsit meg is ingott. A hozamok valóban emelkedtek már akkor, amikor a Fed még kamatemelésről hallani sem akart, ám a jegybank kamatelőrejelzéseit az akkori hozamokkal összevetve kitűnik, hogy a befektetők valójában pontatlanabbul értelmezték a helyzetet, mint a Fed. A piacok még tavaly év végén is magasabb kamatokat áraztak két éves horizonton, mint a Fed, csak az utóbbi pár hónapban kezdik el elhinni a jegybank előrejelzéseit.
Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Németországban súlyos reálgazdasági, költségvetési, politikai válság van egyszerre, az ország nagy bajban van – halljuk szinte minden nap. Európa legnagyobb gazdasága valóban gyengébben teljesít mostanság, mint a többi nagygazdaság, 2023-ban egyedül ők voltak recesszióban. Komoly problémákkal szembesült a kormányzat is, amikor tavaly év végén néhány hét alatt kellett jelentős megszorításokról dönteni, miközben a kormány társadalmi megítélése kedvezőtlen, a lakosság általános elégedetlensége magas. Mindezek miatt érthető a pesszimizmus, és kétségtelen, hogy az átmeneti problémákon túl jelen vannak tartós bajok is a gazdaságban, de ha megnézzük az ország teljes makroképét, a már-már nemzethalál hangulatát keltő vélemények erősen túlzónak nevezhetők.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
