Az Európai Parlament is áldását adta az Európai Unió szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó megreformált ellenőrzési mechanizmusára. A Stabilitási és Növekedési Paktum új szabályai így már biztosan élesednek az idén, ami azt is jelenti, hogy nyáron megindulhatnak a túlzottdeficit-eljárások. Minden jel szerint Magyarország sem ússza meg a brüsszeli keménykedést, ami az elmúlt időszak költségvetési folyamatai miatt egy újabb elhúzódó konfliktust eredményezhet az Európai Bizottsággal.
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vethet ki Magyarországra a Magnyickij-törvény alapján. A Szenátus külügyi bizottságában azt javasolják, hogy az ESTA vízummentességi programból zárják ki az országot, valamint magyar politikusokat helyezzenek szankciós listára. Ben Cardin, a testület elnöke, befolyásos demokrata szenátor szerint a kormány olyan lépéseket és kijelentéseket tett Joe Biden amerikai elnökkel, valamint David Pressman budapesti nagykövettel szemben, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy Magyarország megbízható szövetséges. Korábban Pressman cáfolta a Portfolio-nak, hogy hasonló lépésekre készülnének. A Szenátus NATO-ügyi bizottsága is intelmet intézett a magyar kormányhoz.
A várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban átment az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján a 2021-2027-es év félidei költségvetési felülvizsgálata és módosítása. Bár a magyar kormány sokáig vétót ígért, végül elfogadta az Ukrajna támogatását is magába foglaló csomagot. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott zárónyilatkozatból pedig látszik, hogy csak apróbb változások kerültek a szövegbe a decemberi csúcson tárgyalt előterjesztéshez képest.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, nem egy éjszakába nyúló tárgyalássorozat végén, hanem már csütörtök délre elfogadták a tagállamok a rendkívüli csúcson az Európai Tanácsban a közös költségvetés felülvizsgálatáról szóló megállapodást. Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokáig vétóval fenyegetett, de végül elfogadta az Ukrajnának is támogatást biztosító csomagot. A kormányfő szerint a délelőtt kapott ajánlatot már el tudta fogadni.
Óvatosan, de minden az uniós csúcsra érkező tagállami kormányfő bírálta a magyar kormányt, amiért előzetesen vétót lengetett be a közös költségvetés felülvizsgálatával szemben. Olaf Scholz német kancellár Magyarország és Orbán Viktor kormányfő emlegetése nélkül üzent, Kaja Kallas észt miniszterelnök finoman jelezte, hogy továbbléphet a 7-es cikk szerinti, akár a szavazati jog felfüggesztésével járó eljárás. Donald Tusk lengyel kormányfő viszont kritikusan nyilatkozott a magyar kabinetről.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) világgazdasági kilátások (WEO) című jelentése szerint a globális növekedés 2024-ben 3,1 százalékos, 2025-ben pedig várhatóan 3,2 százalékos lesz. Ez a 2023. októberi előrejelzéshez képest csekély, 0,2 százalékpontos növekedést jelent, amit az Egyesült Államok és több feltörekvő gazdaság kezdeti, várakozásokat felülmúló növekedési üteme okozza. Emellett a Kínában végrehajtott fiskális intézkedések is javítottak az összképen.
A Transparency International Magyarország a jelentésében azt javasolja a kormánynak, hogy fokozza az erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, javítsa a jogállamisági rendszereket, és erősítse az ellenőrzési mechanizmusokat. A civil szervezet kiemeli az átláthatóság és a számadás követelményét a kormányzati intézkedések terén, és hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd és az együttműködés fontosságát a fenntartható fejlődés érdekében. A korrupció ráadásul a gazdasági adatok alapján súlyosan visszaveti a magyar felzárkózást: hiába a magas GDP-növekedés, valamint a beruházási ráta, a lakossági fogyasztás, a bővülési mutatók és a termelékenység javulás is jelentősen elmaradt a potenciálistól – ismertette Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője, aki szerint globálisan így az ország beleragadt a közepes jövedelem csapdájába.
A 2023-as Korrupció Érzékelési Index (CPI) aggasztó globális képet fest, amelyből kiderül, világszerte egyre nagyobb problémát jelent a korrupció. A friss lista szerint továbbra is Magyarországon érzékelik a legáthatóbbnak a korrupciót az emberek az EU-tagállamok között, ráadásul az utolsó előtti Bulgáriában javult a helyzet, míg itthon egyetlen pontnyi változást sem mutatott ki a felmérést készítő Transparency International.
A magyar kormány ellen számos jogi eszközt készek bevetni az EU-tagállamok megakadályozandó, hogy a nagyjából egységes uniós Ukrajna-politikából kifelé beszéljen, vagy ismét megvétózza a közös költségvetés felülvizsgálatát. Noha a legtöbbször a hetes cikk szerinti, akár a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó intézkedést lebegtetik a sajtóban, valójában több eszköze is van az Európai Unió intézményrendszerének, hogy keménykedjen Magyarországgal. Míg az elmúlt időszakban az Európai Bizottság állt a frontvonalban az Orbán Viktor vezette kabinettel való vitákban, most állítólag az uniós intézményrendszeren kívülről, egyes országok kormányai sürgetnek komolyabb fellépést. Maga a végrehajtó testület állítja is, hogy nem tud semmit a tervről, hisznek egy kompromisszumos megoldásban. Egy lehetséges EU-s válaszcsapás indulhat az uniós értékek megsértése, de a közös kül- és biztonságpolitika ingoványos szabályozása felől is, vagy kifulladhat egy sima kommunikációs csatározásban – tudta meg a Portfolio uniós döntéshozóktól és diplomatáktól, akik szerint a feszült helyzet ellenére is valószínűbb egy gyors megállapodás a csütörtöki csúcstalálkozón.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2022 első három negyedévében közel 75 céggel kötött egyedi kormánydöntés alapján támogatási szerződést. Bár az elmúlt időszakban sorra jelentették be a kínai vállalkozások magyarországi beruházásait, összesen egyetlen társaság szerepel a szeptemberig tartó időszakot felölelő listán. A kormány főként a hazai szereplőket támogatta ebben a kilenchónapos periódusban, de így is összesen 105 milliárd forinttal ösztönözték a jövendő beruházásokat, az adatok alapján több mint 85 millió forintba kerül egy-egy újonnan létrehozott munkahely.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
A Portfolio is elkísérte egy napjára David Pressman amerikai nagykövetet Hajdú-Bihar megyébe, ahol többek között Debrecen polgármesterével, helyi civilekkel egyeztetett, valamint meglátogatta az Igazgyöngy Alapítvány hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó tanodáját is Toldon. A diplomata a magyarországi kínai beruházások kapcsán a transzparencia fontosságáról beszélt, valamint a nyírmártonfalvai lombkoronasétány esetében a korrupció elleni küzdelem jelentőségéről beszélt. A nagykövet a Porfolio-nak elmondta, hogy ugyan erősek az amerikai magyar gazdasági kapcsolatok, de egyre több aggályt fogalmaznak a vállalkozások. Közölte, hogy egyelőre nincs napirenden, hogy új adóügyi megállapodást kössenek a magyar kormánnyal, valamint ismét aggodalmát fejezte ki a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Ugyanakkor cáfolta a korábbi sajtóértesüléseket, hogy Washington szankciókat vetne ki Magyarországra.
Európa versenyképességének növelése érdekében a kiegyensúlyozott szabályozói környezet, az egységes piac megerősítése, és az állami támogatások helyett egész EU-ra kiterjedő eszközök létrehozása elengedhetetlen. Fontos, hogy a kkv-k és a startupok számára is vonzó befektetési lehetőségeket teremtsünk, miközben fenntartjuk a magas szabályozási színvonalat anélkül, hogy túlterhelnénk a vállalkozásokat. A Green Deal keretein belül pedig reális stratégiák kidolgozására van szükség az éghajlatváltozás hatékony kezeléséhez úgy, hogy közben a gazdaságot sem áldozzuk fel – többek között ezekről a témákról beszélt a Portfolio-nak adott interjújában az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkaadói Csoportjának elnöke, Stefano Mallia.
Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalása komoly figyelmet fordított a magyar uniós források ügyére, de az erős nyelvű állásfoglalásnak közvetlen kihatása nincs a még befagyasztott közel 21 milliárd eurónyi magyar EU-pénzre. A decemberi döntés, mely 10,2 milliárd eurót oldott fel a jogszabályi reform hatályba lépése után, most politikai szinezetet kapott az EP-választások előtt. Az Európai Bizottság állítja, hogy a jogállamisági kötelezettségeik miatt nem köthettek és nem is köthetnének politikai alkut a magyar kormánnyal. A magyar kormánykommunikáció azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó engedni a migráció és az LMBTQ-ügyek terén, miközben Brüsszel szerint ezek a viták csak minimális összegű forrást blokkolnak. Az Európai Bizottságnak most keménynek és együttműködőnek kell lennie egyidejűleg, hogy elkerülje az uniós feszültségeket: egyszerre legyen szigorú és kooperatív az Orbán Viktor vezette kabinettel az EP-választások előtt.
Az éghajlatváltozás sürgető problémájának kezeléséhez az üvegházhatású gázkibocsátásának drasztikus, 90%-os csökkentését javasolja az Európai Bizottság. A Politico által idézett források szerint az uniós végrehajtó testület február 6-án három lehetőséget fog ismertetni a 2040-es cél elérésére, amely átmeneti intézkedésként szolgál az EU azon kötelezettségvállalásának teljesítésére, hogy az évszázad közepére elérje az éghajlat-semlegességet. A javaslatot viszont a magyar kormány megakaszthatja, főként július után, amikor átveszi az unió soros elnökségét. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták szerint az atomenergia zöldminősítésén múlhat a magyar szavazat.
Az Európai Parlament nagy visszhangot kiváltó határozatban ítélte el a magyar kormányt, állítva, hogy az Európai Unió alapértékeinek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket tesz a budapesti fél. Az állásfoglalás ezzel együtt az Európai Bizottságot is elmarasztalta, amiért tavaly decemberben teljesítettnek vették az igazságügyi reformmal a horizontális feljogosító feltételeket. Az EP-képviselők többsége szerint viszont a 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást megnyitó döntés megalapozatlan. Bár a mostani strasbourgi döntés megkavarja a kormány és az EU közötti vitát, kötelező érvénye nincs, inkább a nyári EP-választási kampány nyitányának tekinthető.
A magyar források mindaddig zárolva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt – jelentett ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök az Európai Parlament előtt mondott beszédében. Az elmúlt időszakban a képviselők többször is követelték, hogy a Bizottság ne fizessen Magyarországnak a befagyasztott kohéziós forrásokból, valamint a helyreállítási alapból. Von der Leyen szerint csak az igazságügyi reform miatt feloldott 10,2 milliárd euróhoz férhet hozzá Magyarország, és ez addig így is maradhat, amíg a kormány nem tesz megfelelő lépéseket. Az EB-elnök szerint most egy egységes EU-ra van szükség, valamint bízik abban, hogy megállapodás születik Ukrajna támogatásáról.
Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök budapesti találkozójának egyik fókusza az Európai Unió és a közös közép-európai sorsközösség volt. A szlovák kormányfő a látogatás során megígérte, hogy támogatni fogja Magyarországot a februári rendkívüli uniós csúcson.
A VSquare oknyomozó portál értesülése szerint Magyarország a BYD elektromos járműveinek beszerzését támogatná uniós pénzből. A kormány 240 millió eurót kért a REPowerEU forrásból, amelyet elektromos-autóvásárlási támogatásra fordítanak majd, ez pedig a BYD-t hozhatja helyzetbe. Brüsszel a kifizetések előtt nem vizsgálja a programot, de később fájdalmas kereskedelmi lépéseket tehetnek.
