Úgy tűnik, hogy a Déli Áramlat egyre nagyobb szerepet kap a Nyugat és Oroszország közötti szembenállásban, miközben a magyar kormány továbbra is teljes mellszélességgel áll ki a projekt megvalósítása mellett. A magyar kormány sok tekintetben kényszerpályát fut ez ügyben, de nem lehetetlen, hogy hamarosan egy másik kényszerpályára állítják. Gigászok közé került a gigavezeték.
Úgy tűnik, hogy a tegnapi esti ukrán-orosz megállapodás eredményeként az EU-nak sikerült elkerülnie az egyre inkább körvonalazódó újabb orosz-ukrán gázválságot, de a közösség országai már ezt megelőzően is igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy egy esetleges ellátási zavart minél jobb pozícióból legyenek képesek kezelni. Sosem látott mennyiségek várják a telet az európai földgáztárolókban, a legtöbb ország a készletezés szempontjából csúcsra járatta tárolói infrastruktúráját az elmúlt hónapokban.
A magyar vezetés évek óta tesz olyan lépéseket, amelyek nehezen összeegyeztethetők a nyugati normákkal, így összességében nem lehet meglepő, hogy az amerikai kormány diplomácia szinten viszonylag drasztikus lépésre szánta el magát hazánkkal szemben. Gyűjtöttünk három energetikai példát az idei évből, amelyek részesei lehettek az amerikai cérna elszakadásának.
Jelentős átalakuláson megy keresztül a hálózati szolgáltatás, amelynek középpontjában a nagyszámú kisebb termelő bekapcsolódása, illetve az időjárásfüggő megújulók nagy mennyiségű megjelenése áll. Európában becslések szerint az előttünk álló időszakban mintegy 150 milliárd eurót kellene költeni hálózati fejlesztésekre: interkonnektorokra, víz alatti kábelekre és "áram-autópályákra" van szükség. Az európai energiapiaci folyamatok az áramárak emelkedésének irányába hatnak, így kiemelt figyelmet kell fordítani az energiahatékonyság növelésére annak érdekében, hogy ne növekedjenek nagy mértékben a háztartások terhei - állapították meg a KPMG Global Power&Utilities konferencia második napjának résztvevői Londonban. Helyszíni beszámolónk második részét olvashatják.
Európa egyre inkább kezd lekerülni a világ energia-beruházási térképéről, miközben egyre több nagy európai szolgáltató is a kontinensen kívül tervez jövőbeni projektjeivel. A megújulók és az új digitális technológiák megjelenése nagy kihívások elé állítja az iparágat, de a szabályozási bizonytalanságok kezelése is komoly erőforrásokat emészt fel az energiaipar szereplőinél. Európának sokkal koordináltabb energiapolitikát kellene folytatnia, mert a nemzetközi versenyben nehéz lesz úgy helytállni, hogy az országok teljesen eltérő elvek mellett képzelik a jövőbeni energiaellátásukat - állapították meg a 4. KPMG Global Power&Utilities konferencia felszólalói Londonban.
Hagyományos energiaszolgáltatóhoz képest szokatlan bejelentést tett nemrég az Elmű-Émász cégcsoport, amikor is nyilvánosságra hozták, hogy enHome név alatt új, a lakosság decentralizált energiaellátásában érdekelt üzletágat hoznak létre. Az enHome elindításáról és céljairól Papp Andrással, az új cég ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A rezsicsökkentés folytatásának, megtartásának eszközeként a kormány már egy ideje egy új állami szolgáltató létrehozásáról beszél. Nem igazán látszik azonban, hogy az új, "nonprofit" elven működő szolgáltató miként lesz képes jobb árakat hozni a hazai fogyasztóknak, illetve hogy ha sikerül is az egész lakosságot rákötni az állami cégre, akkor abba miként nem kell majd minden évben - adófizetői pénzből - tízmilliárdokat beletolni.
Hatalmas betárolási időszakot tud felmutatni Magyarország, az idei nyár során az ukrán helyzetből fakadóan háromszor annyi földgáz került eddig a magyar tárolókba, mint az elmúlt nyáron. Ráadásul tegnapi sajtóinformációk szerint a Gazprom is igénybe venné a hazai tárolói infrastruktúrát, és további félmilliárd köbméter földgázt áramoltatna Magyarországra. Ez egyben azonban azt is jelzi, hogy a Gazprom nagyon készül egy újabb ukrán gázválságra.
A Duna-régió gázstratégiájával összefüggésben tartottak ma konferenciát Budapesten, amelynek középpontjában a Déli Áramlat gázvezeték állt. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány most kevésbé lelkes az orosz vezetékprojekt kapcsán.
Egyelőre nyoma sem látszik annak, hogy az ukrán-orosz válság rendeződhet a közeljövőben, miközben a jelenlegi helyzet igen nagy kockázatot jelent a téli gázellátás biztonsága szempontjából. Térségünk országai kiemelkedő függésben vannak a Gazprom szállításaitól, így ha az orosz vezetés a jelenlegi népszerűségét meglovagolva úgy határozna, hogy a "gázfegyvert" bevetve megmutatja az EU-nak és Ukrajnának, hogy ki az úr a háznál, akkor azt hazánk és szomszédjai éreznék meg a leginkább.
Erősen ambiciózus célnak tűnik a kormány által meghatározott 40%-os hazai részarány Paks II. kapcsán, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a nukleáris ipar területén jóval fejlettebb Egyesült Királyság saját atomerőmű-építési programjában mindössze 60%-os belföldi részaránnyal számol.
Nem csak Magyarország készül új atomerőműveket építeni Európában, az Egyesült Királyság egész új atomerőművi "flotta" kiépítésével számol. Nemrég a budapesti Brit Nagykövetség meghívásából részt vettünk egy szuperintenzív brit nukleáris roadshow-n, ahol a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni, hogy miként készül az Egyesült Királyság az nukleáris reneszánszra. Tervezettség, összehangoltság, a magán- és közszféra magas fokú együttműködése, és szemléletbeli különbségek. Beszámolónk első részét olvashatják.
A KKV-k tudatos energiabeszerzését elősegítő cikksorozatunk záró elemeként egy szakértőt kérdeztünk meg a hazai energiapiac érettségéről, a verseny erősségéről, az árakat befolyásoló legfontosabb tényezőkről, illetve hogy milyen lehetőségei vannak a cégeknek az alacsonyabb energiaköltségek elérésre. A Portolio Németh Adrienne-nel, a GDF SUEZ tömeges értékesítési üzletág vezetőjével beszélgetett.
Ismét kötvénykibocsátásra készül a megújulóenergia-termelésben érdekelt ALTEO. Az új kötvényprogram részleteiről és a hazai piaci környezetről kérdeztük a társaság vezérigazgatóját, ifj. Chikán Attilát. A BÉT-en jegyzett cég vezetője szerint komoly éhség van most a piacon az alternatív befektetési lehetőségek iránt, így kedvező a környezet a vállalati kötvénykibocsátásához. Részletek az interjúban.
A lakossági rezsicsökkentés fűnyírószerű végrehajtása nagyon sok szempontból megkérdőjelezhető, miközben a vállalati rezsicsökkentés tekintetében a szabályozó már önmagában azzal is tudná mérsékelni a társaságok terheit, ha tartózkodna a meglepetésszerű jogalkotástól. Rezsicsökkentésről, az energia- és a szociálpolitika összemosódásáról, az energiaipar helyzetéről és Paks II.-ről is beszélgettünk a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnökével, Dr. Uzonyi Zoltánnal.
Az országgyűlési választásokat követő második napon az MVM menedzsmentje és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter közös sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismertették a vállalatcsoport 2013-as eredményeit és az új középtávú stratégiáját is. Az MVM tovább folytatja az akvirálásokat, készül a közmű-szolgáltatási törvény, és az MVM-nek komoly szerepe lehet majd az új nonprofit közszolgáltató létrehozásában. Az alábbiakban az eseményről készített beszámolónkat olvashatják.
Míg korábban a térségben szinte nagyhatalomnak számítottunk az energiatermelés terén, addig a mostani erőműparkunk éppen hogy csak képes kielégíteni a hazai igényeket. Az új paksi blokkok azon túlmenően, hogy új, CO2-kibocsátástól mentes kapacitásokat jelentenének az ország számára, komoly lökést adhatnak a hazai energiaipar számára is, véli Deák László, az Alstom Hungaria Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint a MAGEOSZ elnöke. A Portfolio.hu a magyar energiatermelés helyzetéről, és a paksi bővítésről kérdezte a francia iparvállalat hazai vezetőjét.
Elmérgesedett a helyzet Ukrajnában, ami által felerősödtek a feszültségek a nyugati hatalmak és Oroszország között. Habár egyik félnek sem érdeke, hogy a földgázszállításokban zavar keletkezzen, a folyamatos kétoldali nyomásgyakorlás közepette előkerülhet a "gázfegyver" elsütése is. Az alábbiakban körbejárjuk, hogy Magyarország most mennyire ellenálló egy újabb gázellátási krízissel szemben.
Újabb adminisztratív terhekkel nézhetnek szembe a hazai vállalkozások, miután idén élesedett a származtatott ügyletekkel kapcsolatos EMIR-rendelet. Exportőrök, importőrök és energiacégek figyelem, ugyanis a meg nem felelés akár 2 milliárd forintos bírságot is maga után vonhat. Az igencsak komplex jogszabály hazai hatásait Katzer Zsolttal, a KPMG Számviteli Tanácsadási Szolgáltatások üzletágának szenior menedzserével, és Dr. Csanádi Zsolttal, az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda vezető ügyvédével elemeztük.
Magyarországnak az az érdeke, hogy egyáltalán ne importáljon villamos energiát, sőt exporthelyzetbe kerülhessen - idéz az MTI Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét egy újbudai rezsicsökkentési fórumról.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
