Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
Súlyos botrány borzolja a kedélyeket Németországban: eljöhet a szélsőjobb végórája?

Súlyos botrány borzolja a kedélyeket Németországban: eljöhet a szélsőjobb végórája?

Egyszerre két kémügy is kirobbant a héten Németországban, a vádlottak mindkét esetben Kínának szolgáltattak ki titkokat. Míg az első kémügynek politikai vonzata nem volt, a második eset érintettje a második legnépszerűbb német párt, az AfD EP-listavezetőjének egyik munkatársa. Az AfD egy másik EP-képviselőjelöltje pedig korábban azzal került be a hírekbe, hogy orosz pénzt fogadott el. A június 9-i európai parlamenti választások előtt különösen kellemetlenek ezek az ügyek a sokak által szélsőjobboldalinak titulált párt számára, melynek támogatottsága mára érzékelhetően visszaesett a tavaly decemberi csúcs óta.

Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.

Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.

Több évtizedes konfliktus robbant látványosan a hétvégén – Miért gyűlöli egymást Izrael és Irán?

Több évtizedes konfliktus robbant látványosan a hétvégén – Miért gyűlöli egymást Izrael és Irán?

Első közvetlen fegyveres támadását indította Irán Izrael ellen a hétvégén, holott a teheráni síita rezsim már évtizedek óta egyik legfőbb ellenségének tartja a zsidó államot. De honnan származik ez a Közel-Kelet geopolitikáját meghatározó ellenségeskedés, honnan ered a teokratikus vezetésű Irán gyűlölete Izrael ellen?

Évtizedek óta rettegésben tartja a Nyugatot a hírhedt 29155-ös egység – Megoldódhat végre a Havanna-szindróma rejtélye?

Évtizedek óta rettegésben tartja a Nyugatot a hírhedt 29155-ös egység – Megoldódhat végre a Havanna-szindróma rejtélye?

Három lap közös nyomozása nemrég kiderítette, hogy az amerikai diplomatákat és hírszerzőket megtámadó rejtélyes Havanna-szindrómáért egy olyan „energiafegyver” lehet felelős, amit az orosz katonai hírszerzés, a GRU fejlesztett ki. A szabotázsokat a szolgálat 29155-ös egysége követhette el, amelyet számos, az elmúlt 10 évben Európában történt merénylet mögött sejtenek.

Drasztikus bejelentésekkel borzolja a kedélyeket Európa erős embere – Oroszország kezére játszhat Macron verbális ámokfutása?

Drasztikus bejelentésekkel borzolja a kedélyeket Európa erős embere – Oroszország kezére játszhat Macron verbális ámokfutása?

Egy február végi megszólalásában Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki, hogy nyugati országok katonákat küldjenek Ukrajnába. Kijelentésével hatalmas vihart kavart szerte a Nyugaton; több ország, különösen az Egyesült Államok és Németország sietett elhatárolódni, Lengyelország és a balti államok viszont jóval megértőbbnek bizonyultak. Macron kijelentése mögött egy stratégiai irányváltás szándéka állhatott, de a következmények arra utalnak, hogy a szándék visszafelé sült el, ami viszont Oroszország kezére játszhat. Vajon miért vált a korábban az Oroszországgal való tárgyalást szorgalmazó francia elnök a Nyugat első számú héjájává?

Berúgta az ajtót az európai jobboldal nagy reménysége – Meginoghat a fél éve megválasztott kormány hatalma?

Berúgta az ajtót az európai jobboldal nagy reménysége – Meginoghat a fél éve megválasztott kormány hatalma?

Lengyelországban vasárnap önkormányzati választásokat tartottak, melyeket – az előzetes adatok szerint – az ellenzék legnagyobb ereje, a Jog és Igazságosság (PiS) nyert meg. A négy hónapja regnáló miniszterelnök, Donald Tusk pártszövetsége, a Polgári Koalíció (KO) csak második helyen végzett, ugyanakkor a kormánykoalíció másik két pártjával együtt parlamenti helyekre átszámolva továbbra is őriznék többségüket. Az, hogy ki tudja magát hitelesebben győztesként bemutatni, Jarosław Kaczyński PiS-elnök, vagy Donald Tusk, komoly hatással lehet a június 9-én esedékes európai parlamenti választások eredményére, de a jelenlegi kormánykoalíció mozgásterére nézve is.

Eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el Erdoğan – Érik a fordulat Törökországban?

Eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el Erdoğan – Érik a fordulat Törökországban?

Vasárnap önkormányzati választásokat tartottak Törökországban, amelyeken az ellenzék vezető ereje, a Köztársasági Néppárt (CHP) egyértelmű győzelmet aratott. Nemcsak hogy megszerezte vagy megtartotta Törökország öt legnagyobb városának polgármesteri székét – köztük Isztambulét és Ankaráét –, de a párt a rá összesen leadott szavazatok arányával is megelőzte Recep Tayyip Erdoğan török elnök pártját, az AKP-t. Míg a CHP történelmi győzelmet ünnepelhet, az államfő fordulópontról beszél, kérdés azonban, mit jelent majd ez az eredmény Erdoğan elvileg még több mint négy évig tartó hatalmára nézve.

Olyan tragédia történt, ami egész Oroszországot megrázta – Tényleg ez billenti majd meg Putyin rendszerét?

Olyan tragédia történt, ami egész Oroszországot megrázta – Tényleg ez billenti majd meg Putyin rendszerét?

A krasznogorszki Crocus City Hall elleni iszlamista terrortámadás korántsem az első és nem is a legtöbb áldozatot követelő terrorista merénylet Oroszország modern kori történetében. A legsúlyosabb támadások a második csecsen háborúval összefüggésben történtek, a legtöbb emberéletet követelő tragédiák pedig – az 1999-es lakóházrobbantások, a 2002-es Dubrovka színházi, illetve a 2004-es beszláni túszdráma – erőteljesen fölvetik az orosz hatóságok felelősségét is.

Nemrég szabadultak a börtönből, most egy hatalmas olaj- és gázkincsen ülő országot kaparinthatnak meg

Nemrég szabadultak a börtönből, most egy hatalmas olaj- és gázkincsen ülő országot kaparinthatnak meg

Furcsa választás készül Afrika egyik legstabilabbnak és ledemokratikusabbnak tartott országában, Szenegálban: a legesélyesebbnek tartott elnökjelölt alig néhány nappal a voksolás előtt hagyta el a börtönt, miközben tizenkilencen is sorban állnak, hogy átvegyék a posztot a nehezen leköszönő eddigi államfőtől. Az új elnöknek rengeteg problémával kell majd szembenéznie, de ő lehet az is, akinek regnálása alatt megkezdődhet végre az országban talált hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása.

Egyedülálló felvételek jelentek meg az ukrajnai háború legbrutálisabb csatájáról – Még senki nem hozta ennyire közel a háborút

Egyedülálló felvételek jelentek meg az ukrajnai háború legbrutálisabb csatájáról – Még senki nem hozta ennyire közel a háborút

Ukrajna idén megszerezte története első Oscar-díját, egy az ukrajnai háborúról szóló filmmel. A 20 nap Mariupolban című dokumentumfilm az Azovi-tenger partján fekvő város ostromának első három hetét mutatja be az Associated Press (AP) hírügynökség ukrán stábján keresztül, akik egyetlen nemzetközi forgatócsoportként tudósítottak az egykor több százezres, virágzó ipar- és kikötőváros totális elpusztításáról. Mariupol 2022 tavaszi ostroma a mai napig az orosz–ukrán háború egyik legdurvább és legtöbb civil áldozatot követelő epizódja, az Oscar-nyertes dokumentumfilm ennek megfelelően számtalan felkavaró felvételt tartalmaz. Magyarul az RTL+ streamingplatformon tekinthető meg.

Csúnyán szakított Oroszországgal egyik legszorosabb szövetségese, és már a Nyugatnál kopogtat – Újabb háború a láthatáron?

Csúnyán szakított Oroszországgal egyik legszorosabb szövetségese, és már a Nyugatnál kopogtat – Újabb háború a láthatáron?

Az egykor örmények lakta Hegyi-Karabah azeri elfoglalása óta látványos változásnak indult Örményország külpolitikai orientációja. Míg korábban egyértelműen Oroszországtól remélték biztonságuk garantálását, ebben tavaly szeptemberben végleg csalódniuk kellett, így most Jereván sorra teszi a lépéseket, melyekkel lazítani szeretné a Moszkva felé való elköteleződését. Ezzel párhuzamosan látványos nyitás indult meg a Nyugat felé: már az európai uniós csatlakozás lehetősége is fölvetődött Jerevánban, Franciaországgal pedig komoly katonai partnerség szövődik. Mindez annak a félelemnek a hátterében, hogy Azerbajdzsánnak nemzetközileg elismert örmény területekre is fájhat a foga.

Egy egész országra vetett szemet Putyin: ez lehet az oroszok szövevényes mesterterve

Egy egész országra vetett szemet Putyin: ez lehet az oroszok szövevényes mesterterve

Ismét egyre forróbb a helyzet az Ukrajna és Románia között fekvő volt szovjet tagköztársaságban, Moldovában, ahol idén ősszel elnökválasztást, jövőre pedig parlamenti választásokat tartanak. Az ország hivatalos területéhez tartozó, 1992 óta Moszkva-csatlós szakadár bábállamként működő Dnyeszter Menti Köztársaság február végén Oroszországhoz fordult, hogy segítséget kérjen a Chisinauból érkező „nyomással” szemben. A Moldova déli részén található Gagauz Autonóm Terület szintén oroszbarát vezetője nemrég Vlagyimir Putyinnal találkozott, aki segítséget ajánlott neki a központi kormányzattal szemben. A moldovai hírszerzés szerint a Kreml a választásokba való beavatkozásra készül, hogy ismét Moszkva irányába fordítsák a most már uniós tagjelölt országot.

Szabályos hajtóvadászat indult Németország legveszélyesebb terroristái után

Szabályos hajtóvadászat indult Németország legveszélyesebb terroristái után

Németország leghírhedtebb terrorszervezete, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) 1970-ben jött létre, és bár 1998-ban hivatalosan feloszlott, története a mai napig nem zárult le. Február végén a német rendőrség a terrorcsoport még három, szökésben lévő tagjából az egyiket elfogta, a másik kettő ellen pedig hajtóvadászatot indítottak. A több mint három évtizednyi bujkálás után rendőrkézre került Daniela Klette egyszobás lakásában egy kisebb vagyont és jelentős fegyverarzenált találtak, ami jól jelzi, hogy a már koros terroristák még mindig veszélyesek. Könnyen lehet, hogy a másik két bűnöző már külföldre szökött.

Hatalomra kerülhet a szélsőjobb Európa egyik legbaloldalibb országában – Megállíthatatlan a radikálisok előretörése?

Hatalomra kerülhet a szélsőjobb Európa egyik legbaloldalibb országában – Megállíthatatlan a radikálisok előretörése?

Portugáliában vasárnap előrehozott választásokat tartanak. A 10 milliós országban az 1974-es demokratikus átmenetet követő öt évtizedben a mérsékelt baloldal és a mérsékelt jobboldal lényegében egymást váltva kormányzott, most azonban az Európai Unió nyugati perifériájára is megérkezett a trend, ami a radikális jobboldali erők üstökösszerű megerősödését jelenti. Portugáliában a mindössze öt éve létrejött szélsőjobboldali Chega párt akár a szavazatok egyötödét is megszerezheti a választásokon, ezzel királycsinálóvá válhat, és akár kormányra is kerülhet.

Már a politikai hatalomért küzdenek a bűnbandák az erőszakba süllyedt országban – Nem látszik a kiút a földi pokolból

Már a politikai hatalomért küzdenek a bűnbandák az erőszakba süllyedt országban – Nem látszik a kiút a földi pokolból

A korábbiaknál is kaotikusabbá vált a helyzet a karibi országban, Haitin, ahol a múlt hét végén több ezer elítélt szabadult ki a börtönökből. Az ország már így is részben a bűnbandák uralma alatt állt, most pedig néhány ezer rendőrnek kéne felvenni a harcot a jól felfegyverzett bűnözőkkel. A csekély legitimitású miniszterelnök külföldön tartózkodik, hogy az ENSZ égisze alatt külső segítséget kérjen az erőszak megállítására. Közben az egyik legnagyobb bűnbanda vezére már bejelentkezett a politikai vezető posztjára.

Két tűz közé került Ukrajna egyik legfőbb támogatója – Leáldozott az oroszellenes szövetségnek?

Két tűz közé került Ukrajna egyik legfőbb támogatója – Leáldozott az oroszellenes szövetségnek?

Egyre jobban elmérgesedik Lengyelország és Ukrajna viszonya, miközben a két ország közös határán folyamatosan tüntetnek a gazdák az olcsó ukrán importgabona ellen. Donald Tusk miniszterelnök tavaly év végi megválasztásakor Ukrajna legelkötelezettebb támogatójának mutatkozott, de most két tűz közé szorult: úgy kell továbbra is katonailag támogatnia Kijevet, hogy közben a lengyel gazdák követeléseinek is eleget tesz.

Egy háromszáz éve született német gondolkodó lenne felelős az ukrajnai háborúért? – Késhegyig menő vitákat gerjeszt a Putyin által is dicsért filozófus

Egy háromszáz éve született német gondolkodó lenne felelős az ukrajnai háborúért? – Késhegyig menő vitákat gerjeszt a Putyin által is dicsért filozófus

Kalinyingrád kormányzója nemrég az ukrajnai háborúért is felelőssé tette a balti-tengeri orosz, a második világháború végéig Königsberg néven német város híres szülöttét, Immanuel Kant német filozófust. A kormányzó szavai nem az első becsmérlő megszólalást jelentették a gondolkodóval szemben, aki idén 300 éve született, a jubileumot pedig Kalinyingrád városa is megünnepli. A durva szavak ugyanakkor éles ellentétben állnak azzal, ahogy Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozott Kantról, többször is alapvető, nagy gondolkodóként utalva rá, akinek a művei a mai napig tanulságokkal szolgálnak.

Egyetlen kijelentéssel felforgatta egész Európát Donald Trump – Példátlan fordulat jöhet Amerika egyik leghűbb szövetségesénél

Egyetlen kijelentéssel felforgatta egész Európát Donald Trump – Példátlan fordulat jöhet Amerika egyik leghűbb szövetségesénél

Hatalmas visszhangot váltott ki a republikánus elnökjelöltségre legesélyesebb Donald Trump szombati kijelentése, mely szerint ha ő lenne az elnök, az Egyesült Államok nem védené meg a saját védelmükre nem eleget költő NATO-tagállamokat. A leghatározottabban éppen annak az országnak a vezetője kongatta meg a vészharangot, amely pedig GDP-arányosan a legtöbbet költi katonai kiadásokra, Lengyelországé. A régi-új kormányfő, Donald Tusk hétfőn Párizsban és Berlinben járt, hogy erősebb európai biztonság- és védelempolitikai szövetséget kovácsoljon. Míg Lengyelország korábban az európai partnerekkel szemben a biztonság terén mindig az Egyesült Államokat részesítette előnyben, a Donald Trump visszatéréséről való félelem fordulatot hozhat Varsó szövetségi politikájában.

Orosz származású parancsnok került az ukrán haderő élére – Mégis hogy jutottunk el idáig?

Orosz származású parancsnok került az ukrán haderő élére – Mégis hogy jutottunk el idáig?

Február 8-án Volodimir Zelenszkij leváltotta az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt, aki 2021 óta, így az Ukrajna elleni orosz invázió eddigi menete során katonailag irányította az Oroszország elleni küzdelmet. Egyúttal Olakszandr Szirszkijt, az ukrán szárazföldi erők parancsnokát nevezte ki a posztra, akinek a nevéhez számos hadi siker kötődik. Mit kell tudni az új főparancsnokról, aki egy ma Oroszországhoz tartozó faluban látta meg a napvilágot?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.