Úgy néz ki, nagyot tévedtek az exit pollokat készítő cégek a szlovák parlamenti választás eredményével kapcsolatosan: közel 100%-os feldolgozottság mellett Robert Fico és a Smer fölényes győzelme rajzolódik ki.
Mióta világossá vált, hogy az ukrajnai háború elhúzódó konfliktus lesz, rendszeresen fel-fel bukkan az a vélemény, hogy az Ukrán Fegyveres Erők legnagyobb problémája, hogy nem fogják tudni hosszabb távon biztosítani a frontvonalon harcoló alakulatok személyi utánpótlását, vagyis konyhanyelven fogalmazva előbb-utóbb egyszerűen elfogynak a harcképes ukrán katonák. Ennek a tézisnek az alapja, hogy a 120 milliós Oroszország lényegesen nagyobb személyi tartalékokkal rendelkezik, mint a háború előtt 40 milliós lélekszámú Ukrajna. Bár mutatkoznak jelei annak, hogy Kijev már néha trükkös, ravasz, talán egy kicsit elkeseredett lépéseket tesz, hogy embert tudjon küldeni a frontra, a személyi állomány kérdése lényegesen komplexebb, minthogy egymás mellé teszünk két lakosságszámot.
Egyértelműen tisztázta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a sajtóban korábban megjelent állításait: Lengyelország leállítja az Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányokat.
Leállíthatja Lengyelország Ukrajna fegyverekkel való támogatását – írják brit, orosz és lengyel lapok.
Nagyon úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ma elégedetten lépett ki a Vosztocsnij űrközpont tárgyalóterméből. A moszkvai politikus már első interjújában elismerte, hogy – ahogy a legtöbb nyugati elemző megjósolta - tárgyalt „katonai-technikai együttműködésről” (értsd: fegyverüzletről) Kim Dzsong-un észak-koreai vezetővel. A csúcstalálkozó után csak még valószínűbb lett, hogy Oroszország hamarosan még több nehézfegyverhez és lőszerhez juthat hozzá az Ukrajna ellen viselt háború folytatásához, cserébe úgy tűnik, Oroszországnak mindössze a bőven rendelkezésükre álló gabonájából és rakétatechnológiájából kell adnia az éhező ázsiai országnak. Bármennyire is fenyegetőzik a Nyugat, igazából a világ két legjobban szankcionált országának nem sok vesztenivalója van, így szinte bármiben megállapodhatnak.
Nagyon elégedettek az ukrán harckocsizók a Leopard 2-esek teljesítményével, a harcjármű pontos, mozgékony és remek páncélvédettséggel rendelkezik elmondásuk szerint. Az ukrán védelmi minisztérium riporterének nyilatkozó katonák azt mondják, hogy a Leopard 2-esek „vadmacskaként vadásszák éjjel az orosz tankokat” és hogy átülni egy szovjet eredetű T-64-esből egy Leopardba olyan volt, mint átülni egy Ladából egy Teslába. Ugyanakkor elismerik: a Robotine térségében zajló harcok tényleg nagyon kemények, a gyalogság támogatása nélkül pedig semmit nem ér a harckocsizó fegyvernem.
Ecuador évtizedeken keresztül a latin-amerikai régió egyik legbiztonságosabb országa volt, az elmúlt években azonban látványosan megugrott a bűnözés. A nemzetközi médiába talán akkor ütött át ennek a híre a legjobban, amikor augusztus elején a nyílt utcán agyonlőtték Fernando Villavicencio elnökjelöltet, aki az országban egyre nagyobb befolyással bíró bűnszervezetek ellen kampányolt. Az erőszakos bűncselekmények látványos megugrása főleg a drogkereskedelem térnyerésével magyarázható, a jelenlegi ecuadori kormány viszont a zászlójára tűzte a bűnözők elleni harcot. Az egésszel kapcsolatosan magyar szemmel talán az a legnagyobb kérdés, hogy mennyire biztonságos most az országba utazni, mit érdemes tenni, ha meg akarjuk tekinteni a természeti és kulturális kincsekben gazdag Ecuadort. Nézzük.
Teljesen hibás kép él az emberekben arról, hogy mit csinálnak egy nagy intenzitású háborúban a mesterlövészek. A hollywoodi filmek, videojátékok azt a képet festik le róluk, mintha ghillie-álcaruhában, mélyen az ellenséges frontvonalak mögött magas rendfokozatú katonai vezetőket vadásznának, valójában azonban az ellenséges drónokat kicselezve, inkább felderítő feladatokat végeznek és a nehéztüzérségre bízzák „piszkosmunkát.” Extrém ritkán fordul elő, hogy egy mesterlövész tényleg megöl valakit, az pedig sosem, hogy látványos „mesterlövész-párbaj” dúl a fronton. A Kyiv Post ukrán mesterlövészekkel beszélgetett, akik őszintén vallottak feladataikról, nehézségeikről, sérüléseikről és az ukrán haderő erősségeiről, gyengeségeiről.
Miközben nagyon úgy tűnik, Ron DeSantis floridai kormányzó elnökválasztási kampánya alaposan kezd kifulladni, új üstökös tűnt fel a Republikánus Párt egén, az indiai felmenőkkel rendelkező Vivek Ramaswamy személyében. A biotech-szektorból érkező, 38 éves vállalkozó nagyon sok mindenben hasonlít Donald Trumpra, külpolitika tekintetében azonban talán még merészebb, még megosztóbb intézkedéseket tenne, ha elnök lenne. Ukrajna elfoglalt területeit például odaadná az oroszoknak, átengedné Tajvant Kínának és arra is utalt, hogy csökkentené Izrael anyagi támogatását. Az amerikai szélsőjobb imádja Ramaswamy-t, a mainstream republikánusoktól viszont rengeteg salakot kap. Ramaswamy népszerűsége nagyot ugrott a pollokban, de valójában egyelőre kevés reális esély van arra, hogy ilyen ígéretek mellett elnök lesz a gyógyszeripari vállalkozóból.
Szerdán sokadik alkalommal is felszólította az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Haitin tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el az országot. Washington „biztonsági és infrastrukturális kihívásokat” emleget; ez enyhe eufemizmus, amely a bűnbandák rémuralmát, az emberi léthez szükséges alapvető fogyasztási cikkek teljes hiányát és a totális káoszt takarja. Haiti sosem volt a világ legbiztonságosabb országa, de az elmúlt évek természeti katasztrófái, politikai gyilkosságai és a külső segítségnyújtás ellehetetlenítése mára szinte totálisan élhetetlenné tette a karibi országot.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tiktok-videóban jelentette be, hogy Magyarország beszáll a Rheinmetall KF51 Panther harckocsijának fejlesztési folyamatába. A hír nem meglepő, egy ideje tudni lehetett, hogy tervben van a modern harcjárműtípus hazai K+F folyamatának és gyártásának előkészítése. Miért van erre szükség? Miért nem a Leopard? Mikor lehet ebből valódi harckocsi? Megválaszoltuk a magyar Panther-projekt három legfontosabb kérdését.
Ma délután valószínűleg lelőtt egy repülőgépet a légvédelem az oroszországi Tver-régióban. Jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy a gépen utazott Jevgenyij Prigozsin, a híres-hírhedt Wagner csoport vezére, aki annak ellenére, hogy hosszú évekig Vlagyimir Putyin orosz elnök leghűségesebb szövetsége volt, azzal vált nemzetközileg ismertté, hogy a nyár elején lázadást vezetett az orosz védelmi minisztérium ellen. Hiába állapodott meg bármiben Jevgenyij Prigozsin akár Putyinnal, akár Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, várható volt, hogy az orosz államapparátus el fogja tenni láb alól.
Nagyon úgy néz ki, hogy elkezdte a fronton felhasználni a nyári offenzíva következő szakaszára tartalékolt harcjárműveket az ukrán vezérkar. Megjelentek a fronton a Marderek, Strykerek, Challenger 2-es harckocsik. Arra, hogy ez így alakult, kétféle magyarázat van.
Majdnem száz ember biztosan meghalt és több ezren vesztették el az otthonokukat, megélhetésüket a Hawaii-hoz tartozó Maui szigetén tomboló tűzvész miatt. Lahaina városában hatalmas a pusztítás, az anyagi károkat még csak megbecsülni is nehéz. A helyiek fosztogatókról, hiányos vízellátásról beszélnek az amerikai médiának. Azt még mindig nem tudni, hogy pontosan mi okozta Amerika modern történelmének leghalálosabb tűzvészét, de a legtöbben a klímaváltozásnak tudják be azt, hogy a lángok ekkora pusztítást tudtak okozni.
A háború kezdte óta gyakran emlegetett mém, hogy az Egyesült Államok kormánya azért nem ösztönzi Ukrajnát a háborút lezáró béketárgyalások folytatására, mert Washington valójában hatalmasat kaszál a konfliktuson. Sűrűn felhozott érv, hogy Oroszország geopolitikai mozgástere csökken, az amerikai hadiipar megrendelései pedig felrobbantak az ukrajnai háború miatt. Van azonban két, jelentős hozadéka az ukrajnai háborúnak, amely abszolút nem kedvez az Egyesült Államoknak: az egyik az, hogy az orosz hadiipar és harcászati képesség a szemünk előtt megy át hatalmas fejlődésen, a másik pedig az, hogy az orosz gazdasági és politikai befolyás nemzetközi szintű gyengülése sok esetben valójában Amerika legnagyobb riválisának, Kínának kedvez a leginkább.
Nagyon jó esély van rá, hogy sok évtizedes börtönbüntetés vár Donald Trumpra, az Egyesült Államok előző elnökére. A politikus ellen három különböző büntetőeljárás keretein belül 78 vádpontot hoztak fel a napokban, összesen ezekre 641 év börtönbüntetést lehet maximálisan kiszabni. Az nem túl valószínű, hogy minden vádpontban bűnösnek találják a politikust, de néhány év a rácsok mögött is Trump politikai karrierjének végét jelenti. Annak, hogy lehet, hogy Trumpot letöltendő börtönnel sújtják, még Joe Biden sem igazán örülhet.
A napokban látványosan feltekerte Moszkva a béküléssel kapcsolatos retorikát: sorra nyilatkoznak Oroszország vezetői (köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök is), hogy szívük szerint már lezárnák az ukrajnai háborút és tárgyalnának Kijevvel a békés rendezésről. Egyesekben felcsillanhatott a remény azzal kapcsolatosan, hogy hamarosan véget érhet a lassan másfél éve pusztító háború Magyarország szomszédjában, de sajnos egyelőre szó sincs erről. Ukrajna vezetése teljesen nyíltan kijelentette, hogy nem hajlandók tárgyalni az oroszokkal a jelenlegi feltételek mellett és ebben nyugati szövetségeseik is támogatják őket. Nézzük, miért.
Ezen a ponton talán kijelenthető, hogy egyetlen orosz fegyver sem okozott még olyan károkat az ukrán páncélos-állományban és légvédelmi képességben, mint az orosz kamikaze-drónok, ezen belül is elsősorban a ZALA Aero Lancet-dróncsaládja. Egy egyszerű és olcsó pilóta nélküli repülőgép-típusról van szó, amely napi szinten legalább 2-3 értékes ukrán katonai járművel végez, mióta elkezdték őket tavaly ősz óta nagyobb számban használni a frontvonalon. Az orosz védelmi minisztérium annyira elégedett a Lancetekkel, hogy a korábbi ütem sokszorosára kapcsolják az eszköz gyártását; a jövő év elején várható Sahed / Geran kamikaze-drónok oroszországi gyártása mellett ez elég komoly problémát okozhat az ukrán harctéri képességeknek. De miért is olyan félelmetes eszköz a Lancet-dróncsalád? Nézzük.
Nagyon úgy fest, hogy az elmúlt egy hónap óvatos műveletei után most ismét támadásba lendült az ukrán haderő: eddigi információk szerint három frontszakaszon is megindultak a gépesített gyalogsági alakulatok. A stratégiai elgondolás első blikkre világos: a kijevi erők azokat az orosz védvonalakat próbálják áttörni, melyeket június eleje óta puhítanak. Nem kizárt azonban, hogy Herszon megyében is megindul valami. Nézzük a napokban megindult újabb támadási hullám főbb műveleti irányait, eredményeit, esetleges esélyeit.
Lengyelország jelentősen megerősíti a régóta feszült fehérorosz határszakaszt, jelenleg nagy mennyiségű katona és páncélozott jármű tart a régióba. A lengyel kormány attól tart, hogy a nemrég Fehéroroszországba telepített Wagner csoport valamilyen katonai akciót kísérel meg országuk ellen. Az orosz / fehérorosz kormány csak tüzeli az indulatokat: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök explicit kimondta, hogy a Wagner csoport Lengyelországra feni a kését. Megválaszoltunk három fontos kérdést a mostani lengyel-belarusz krízissel kapcsolatosan.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
