András Bence

Egy ijesztő trükk miatt gyengül az euró

Az euró elmúlt években mutatott erősödése nemcsak a piac, de még az Európai Központi Bank szemét is szúrta az inflációt lehúzó hatása miatt, és ők, mint az ügy illetékesei, végre odacsaptak az asztalra. A júniusban bejelentett intézkedési csomagjuk egyik eszköze véleményünk szerint kifejezetten az árfolyam gyengítését szolgálhatja. Ez pedig egy ijesztően hangzó, de valójában már ismert eszköz: a negatív betéti ráta. A lépés nem ismeretlen, a dánok már alkalmazták, méghozzá pont árfolyamgyengítő céllal, ami sikeresnek is bizonyult. Eredményt az EKB esetében még korai volna hirdetni, de úgy tűnik, hogy a trükk egyelőre nekik is bejött. A rendkívül alacsony kamatokat még egy kényszeredett lépéssel közelebb vitték a nulla alsó korláthoz, a piac pedig máris engedelmeskedik és gyengül az euró. Valós élénkítő hatása ennek önmagában ugyanakkor aligha lesz, ahhoz majd a most még csak belengetett, újabb játékszerekre lesz szükség.

Bedurvul az EKB, de talán vér még nem fog folyni

Úgy tűnik, végre elszánta magát az Európai Központi Bank és reagál a makacsul alacsonyan ragadt inflációra. A befektetők szinte biztosra veszik, hogy kamatvágás lesz, ráadásul nem pusztán az irányadó ráta, hanem a betéti ráta kapcsán is. Ezzel pedig az EKB válik az első nagy jegybankká, aki megsarcolja a kereskedelmi bankok nála elhelyezett betéteit. Mit ér majd mindez? Ez attól függ, hogy mekkora a baj az inflációval, ami szintén kiderülhet a stáb most napvilágra kerülő előrejelzéseiből. Mi azt gondoljuk, hogy a jegybank a mai, vagy a következő ülésen a lazításhoz bevet majd egy új eszközt is, ami a brit "Funding for Lending" programhoz hasonulhat. Mennyiségi lazításba ugyanakkor nem valószínű, hogy belekezdene, ennyire még nem vált proaktívvá az euróövezeti jegybank.

Jobb színben akarnak feltűnni, közel 10 milliárdot fizetnek érte

Argentína 2001 végén csődöt jelentett, és a tartozásait máig nem sikerült teljesen rendeznie. Most viszont megállapodásra jutottak a Párizsi Klubbal, hogy a 9,7 milliárd dolláros tartozásukat az elkövetkező években rendezik. Az ország úgy tűnik, nagyon szeretne jobb színben feltűnni a nemzetközi befektetők előtt, hogy végre stabilizálódhasson a helyzetük.

Bármi történhet a forinttal, és az MNB-t ez nem érdekli (ING)

A Magyar Nemzeti Bank feleannyira reagál a forint gyengülésére, mint azt régen tette, és ezzel tulajdonképpen rezsimváltás történt a hazai monetáris politikánkban - jelentette ki Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Elmondása szerint ebben a környezetben szinte lehetetlen a forint árfolyamát előrejelezni, de ettől függetlenül ő gyengülésre számít ősszel.

Hová tűnt az a sok-sok pénz?

Erős gyökeret vert az emberek fejében, a sajtóban, sőt még több amerikai törvényhozó gondolkodásában is az a fals állítás, hogy a Federal Reserve mennyiségi lazítása csak a Wall Streetnek, vagyis a tőkepiacon tevékenykedő gazdag embereknek és vállalatoknak kedvezett. Noha nekik is valóban jót tett, nem szabad elvitatni a munkaerőpiacon végbement változásokat és a háztartások vagyoni helyzetének újbóli emelkedését sem.

Újra kell éleszteni a felzárkózásunkat

Tíz évvel az uniós csatlakozásunkat követően sem sikerült érdemben közelednünk az uniós átlagjövedelemhez, míg mások jelentős felzárkózáson mentek keresztül. A balti országok példája viszont nem megismételhető azok speciális körülményei miatt. Mik lehetnek hát azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amik újraindítják a konvergenciát kelet és nyugat között? Többek között ezen kérdésekről tartott előadást Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a mai napon, Brüsszelben.

Ütött az euró órája - Lépni készül a jegybank

Nagyon erősnek látszik a piaci konszenzus arról, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júniusban kamatot fog vágni. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy más eszközt is bevetnek-e a lazítás érdekében, egyelőre a többség úgy látja, hogy nem. Mi is úgy gondoljuk, hogy amíg a konvencionális eszköztárat nem merítik ki, addig nem merészkednek tovább. Az euró pontosan a legutóbbi kamatdöntés óta gyengül, tehát a piac végre elkezdte árazni, amit már olyan régóta várt mindenki.

Magyarország ugyanannyira korrupt, mint régen

A korrupció és annak kontrollálása továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelentő probléma a világ országaiban. Magyarország nem sokat lépett előre az elmúlt 10-15 évben, az uniós csatlakozás bár nekünk is jót tett, de azt látjuk, hogy a velünk csatlakozó országok rangsorában hátrébb kerültünk. A lengyelek viszont jól teljesítettek és bizony meg is előzték hazánkat a Transparency International felmérésében. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves konferenciájának korrupcióról szóló panelbeszélgetésén vettünk részt az UniCredit Bank meghívására.

Nyakunkon marad az óriási adóssághegy

Az öreg kontinensen szinte mindenhol meredeken nőtt az államadósság a legutóbbi pénzügyi válságot követően, ami végül szuverén adósságválságba is sodort többeket. Ez akkora pofon volt a versenyképességüket vesztett, periféria országoknak, hogy máig küszködnek a teherrel. Jelen írásban azt számoltuk ki, hogy mikor következhet be náluk a fordulat és milyen ütemben csökkenhet az államadósságuk a jövőben. Optimista feltételezéseink szerint még az elkövetkező tíz évben is nagyobb adósságterhük marad, mint amekkora az országuk éves összterméke.

Mit ér nekünk ez a sok pénznyomtatás?

Még mindig óriási a káosz a sajtóban és az emberek gondolkodásában a világ nagy jegybankjainak eszközvásárlási programjaival kapcsolatban. Gyakorta találkozni kétkedő hangokkal, amik szerint ez a sok "pénznyomtatás" valójában nem is ér semmit, legfeljebb a tőzsdéket hajtja. Márpedig nem egy kutatás irányul arra, hogy megmérje az adott országok GDP-jére gyakorolt hatását ennek az eszköznek és pontosan ezt teszi az angol jegybank legújabb tanulmánya is. Ebben pedig a korábbi szakirodalomhoz hasonlóan, statisztikailag szignifikáns, pozitív hatásokat mutatnak ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság esetében.

Senkit nem érdekel az államadósság elleni harc

Úgy tűnik, hogy teljesen befuccsolt az államadósság elleni harc érdekében, civil kezdeményezésre felállított alap. Nemcsak az államadósság méretéhez, de még annak egyhavi növekményéhez képest is nevetséges összeg gyűlt össze, ami miatt kiábrándult és év végével lemond Horvát Tihamér, az alap elnöke. Mi pedig most megvigasztalnánk, hogy az általa irányított civil kezdeményezésnek egyébként sem volt túl sok értelme.

Most leleplezzük a bérrettegőket a piacon!

"Jön az újabb tőzsdei összeomlás, ez elkerülhetetlen, nincs mit tenni. Nézzék csak meg ezt a grafikont! Látják, hogy mindig ilyen ciklikusan vannak összeomlások? Akkor most vessék össze a korábbi ábrát a maival! Ugye, hogy mennyire hasonlít? Hát akkor készüljenek az összeomlásra!" - Mondja nekünk egyre több piaci "jós". Mi pedig csak felsóhajtunk: bárcsak ilyen egyszerű dolog volna az idősorok elemzése. A valóság sajnos az, hogy az idősorokon alapuló következtetések talán a legnehézkesebbek közül valóak. Micsoda szerencse, hogy nem kell komoly tudás ahhoz, hogy egy akkora butaságot elvessünk, mint amilyen az 1929-es összeomlás mai grafikonpárhuzama.

Még egy utolsó rali, aztán jön a lejtmenet

Az elkövetkező hat hónapban még újabb piaci ralinak nézhetünk elébe, de azt követően az Egyesült Államok gazdasága csalódást fog kelteni. Emiatt pedig a jelenleg túlértékelt eszközárak esetében eladási hullám bontakozhat ki és ezért az amerikai jegybank, a Federal Reserve sem akkor fog szigorú monetáris politikára váltani, amikor a piac számít rá. A fejlett világ jegybankjainak mennyiségi lazítási programja pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, cserébe kockázatokat hordoz magában a hosszú távon - véli Lars Seier Christensen, a Saxo Bank társalapítója és vezérigazgatója, akivel a globális makrogazdasági kilátásokról beszélgettünk magyarországi látogatása során.

Egy éve őrülten öntik a pénzt - Mégis mit értek el vele?

A japánok nagyjából egy éve kezdtek bele gigantikus méretű kísérletükbe, amivel jen ezermilliárdokkal növelték a szigetország pénzmennyiségét. Ezzel ma már lassan az amerikai Fednél is nagyobb mértékű vásárlási programjuk van, noha az ország gazdasága pusztán harmad akkora. Bár egy év még kevés lehet a monetáris politikai eszközök hatásának teljes értékelésére, annyit mégis el lehet mondani, hogy egyelőre kiábrándítóak az inflációs és növekedési statisztikák. Ráadásul áprilisban áfa-emelés is lesz, ami az előrejelzések szerint visszaveti majd a keresletet a gazdaságban. A piac ezért arra számít, hogy a Bank of Japan még agresszívabb lazításra válthat az idén. Az egész történetben viszont a jen idei erősödése a legfurcsább jelenség, ami véleményünk szerint hamarosan megfordulhat.

Hamarabb ér majd el minket a szigorító csapás

A Federal Reserve tegnapi sajtótájékoztatóján Janet Yellen elnök asszony elejtett egy mondatot, miszerint nagyjából hat hónappal követheti az eszközvásárlások kivezetését az első kamatemelés. A jelenlegi ütemmel számolva ez április-májust jelent, ami jóval a piaci várakozások előtt van. A kötvénypiac azonnal reagált, ami a Fed szempontjából nagyon nem kívánt hatás, hiszen pont a fellendülési szakaszt fogja vissza. Janet Yellen újdonsült Fed-elnök tehát már az első jegybanki sajtótájékoztatóján begyűjtött egy fekete pontot kommunikációból.

Már rég oda kellett volna csapni a jegybank asztalára!

Szinte kihalt az infláció Európából, egyes déli országokban pedig már konkrétan defláció köszöntött be. Az Európai Központi Bank árstabilitásra vonatkozó mandátuma nem látszik teljesülni, a bank mégis kivár. Jelen írás amellett foglal állást, hogy az EKB részéről kisebb kockázata volna a proaktív - akár unkonvencionális - lazító lépéseknek, mint a konzervatív monetáris politikának. A jegybank jobban tette volna, ha már tavaly felhagy a sterilizációval, vagy újabb hosszú refinanszírozási programmal próbálja meg stimulálni a majdnem rekordszintjén ragadt munkanélküliségtől szenvedő eurózónát. A piaci konszenzus szerint a jegybank a mai ülésén nem lazít tovább, de szerintünk, ha a stáb előrejelzései pesszimisták lesznek, akkor legalábbis egy újabb kamatvágás jöhet.

• A headline infláció februárban 0,8 százalékon stagnált, a maginfláció emelkedett
• Ez csökkenti az EKB lépéskényszerét, ami miatt a piaci szereplők túlnyomó többsége már nem is számít kamatvágásra a mai ülésen
• Az euró árfolyama Mario Draghi korábbi szavaira erősödött, vagyis kiárazódni látszanak a további lazító lépések
• Korábban ugyanakkor több olyan értesülés is napvilágot látott, hogy a jegybank negatív betéti rátán gondolkozik vagy újabb hosszú lejáratú refinanszírozási forrást akar biztosítani a bankoknak
• Ma hozzák nyilvánosságra a jegybanki stáb 2016-ra vonatkozó inflációs előrejelzéseit
• Az SPF-konszenzus szerint még 2016-ban is csak 1,7 százalék lehet az átlagos HICP infláció
• Amennyiben túlzottan pesszimisták lennének a stáb előrejelzései, az akár további kamatvágást eredményezhetne a jelenlegi 0,25 százalékos szintről, de unortodox eszközök használata továbbra sem valószínű.

"Meg lehet mondani, mit kell tenni a munkanélküliekkel"

Magyarországon annyira komolytalan a szakpolitika csinálása, hogy még beszélni sem érdemes róla, de nincs ez ám mindenhol így. Az empirikus közgazdaságtan egyik legújabb iránya ugyanis már megadja a lehetőséget rá, hogy tényleg feltárjuk, mennyit is ér a segélyezés, vagy milyen hatással van a foglalkoztatottságra a kedves minisztériumunk programja. Már ha hagyja, hogy úgy tervezzük azt meg. A programok kiértékelésének egyik legkönnyebben megérthető és legbiztosabb módja a véletlen kísérlet használata. Ezzel valóban meg lehet mondani, hogy mekkora hatást érünk el, ahhoz képest mintha nem csinálnánk semmit. Marc Gurganddal, a J-PAL Europe tudományos igazgatójával beszélgettünk a módszer megítéléséről és jövőjéről.

Gurgand az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont nemzetközi szeminárium sorozatának előadójaként járt Magyarországon.

Mondd, mennyit ér az ember, ha független, de nincs pénze!

Skócia a bannockburni csatát követően 700 évvel már mindenféle kardlengetés nélkül kiválhat az Egyesült Királyságból. A szeptember 18-án esedékes népszavazás ugyanakkor nagyon megosztó a skótok körében, bár egyre többen hajlanak a függetlenedésre, a többség mégis maradna. Túl sok ugyanis a kétely és attól félnek, hogy rosszabbul járnának. Ez márpedig könnyen meglehet:

• A brit pénzügyminiszter elmondása szerint a független skót állam nem használhatná tovább hivatalosan az angol fontot, mint fizetőeszközt.
• A font nem hivatalos használata kockázatos, hiszen nem lesz végső hitelezője a bankoknak.
• Az új fizetőeszköz bevezetése pedig árt a szoros kereskedelmi kapcsolatoknak.
• José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke szerint rendkívül kétséges, hogy be tudnának-e kerülni az Európai Unióba (noha a britekkel maradva is kikerülhetnek még belőle).
• Az Institute for Fiscal Studies elemzése szerint még az olajbevételek kedvező alakulása mellett is jelentős kiigazítás lesz szükséges a skót költségvetésben.
• Valószínű, hogy az ellenlábas brit kormányzat nem a számukra legkedvezőbb feltételeket biztosítja majd a megállapodásokban és jelentős adósságterhet kell átvállalniuk.
• Valószínű, hogy drágulni fog az ország finanszírozása.

Jön az óriási árfolyamleértékelés?

Az utóbbi időkben jelentős gyengülésen ment keresztül az argentin peso, de még így is nagyon túlértékeltnek tekinthető az árfolyam, ha a fekete piaci árazást vesszük alapul. A cél nyilvánvalóan az, hogy ez a feszültség megszűnjön, így további erőteljes árfolyamesés várható Argentínában, meglehetősen fájdalmas mellékhatásokkal. A helyzet nem annyira rossz, mint Venezuelában, de amilyen gyorsan apadnak a jegybanki tartalékok még nagy baj is lehet. A történet cifraságát pedig mi sem növeli jobban, mint hogy a baloldali érzelmű argentin elnök asszony pont a jómódúaknak engedélyezi a dollárban való megtakarítást, sőt árfolyamarbitrálást...

Csak nehogy azt gondolják, hogy mi sem mernénk kamatot emelni

Rég nem látott nyomás alá került a forint, de Matolcsy György jegybankelnök mai szavai szerint nem állunk meg a kamatvágásokkal. Fundamentálisan tényleg nem vagyunk összehasonlíthatóak Törökországgal, de azért nagyon rosszul jönne ki, ha a piac azt gondolná, hogy presztízskérdést csinálunk a kamatcsökkentésből.

2014.01.24 16:15 Esik a forint - féljen a jegybank?