András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360

Svájci dominó: itt a következő áldozat?

Spekulációs nyomás nehezedik a dán koronára, amit az eurózóna létrejöttét követően szorosan az euróhoz kötnek. A piac számára az a kérdés, hogy mennyire hasonlít Svájcra Dánia, vagyis hogy elképzelhető-e újra a múlt csütörtökön látott sokkesemény. A kormányzatuk nem győzi hangoztatni, hogy ők teljesen mások, de eddig ezt még nem fogadta el a piac. Tegnap hirtelen kamatot kellett vágniuk emiatt és elképzelhető, hogy az EKB csütörtöki lépése még komolyabb kihívás elé állítja majd őket.

Svájc ezért szúrt most hátba mindenkit

Értetlenül áll szinte az egész világ a svájci események előtt, megdöbbentett és megégetett temérdek piaci szereplőt az árfolyamküszöb elhagyása. Az a többségi vélemény látszik kirajzolódni, hogy baklövés volt, amit tettek, hiszen a durván felértékelődő frank akár recesszióba és deflációba is taszíthatja az alpesi országot. De vajon tényleg ennyire bénák vagy önsorsrontóak lennének a svájciak? Az alábbi írásban megpróbáltunk az ő szemüvegükön keresztül látni és arra jutottunk, hogy kizárólag rossz lehetőségek közül kellett választaniuk. Hogy a legkevésbé rosszat sikerült-e, azt nehéz volna már most megítélni, de egy biztos: kockázatos útra tértek a pénzük kezének elengedésével.

Hiába a kormány ígéretei - Alig csökkenhetett az államadósságunk

A magyar kormány a hangzatos ígéretei ellenére 2014-ben is csak elhanyagolható mértékben lehetett képes csökkenteni az adósságrátánkat - derül ki a Portfolio friss számításaiból. Bár tavaly év végére is leapasztották a kormányzat betéteit, hogy kevesebb adósságot kelljen kimutatniuk, kétes megítélésű tranzakciók legalább most úgy tűnik, nem történtek. A becsült eredmények viszont kifejezetten kiábrándítóak, ugyanis a tavalyi növekedésünk még nagyon szerencsésen is alakult, 2015-ben pedig várhatóan sokkal nehezebb lesz az adósság kinövése.

Mindenki meneküljön dollárba?

Tombol a dollárerő a világban, az euró értéke pedig egyre csak hanyatlik. Neves bankházak azt jósolják, hogy akár egyenlő is lehet a jövőben az euróövezet és az Egyesült Államok pénze, amire az euró gyerekkora óta nem volt példa. A világ legfontosabb devizakeresztje, az euró-dollár nemrég újabb lökéseket kapott az euróövezeti jegybank felől érkező vészjósló hangoktól, a történet pedig úgy fest, most kezd csak igazán lendületessé válni. Magyarország fizetőeszköze semennyire sem tűnik védettnek ezen nemzetközi szelektől, tavaly például 20 százalékot gyengültünk a dollárhoz képest, amivel ma már 12 éve nem látott csúcsot látunk.

Nem elég, hogy kivégezték a kamatokat-Rendkívüli idők jönnek (TOP 10 sztori - 6.)

Teljesen megdöbbentő rekordok dőltek meg a világban fellelhető kamatok kapcsán. A globális lazaság közepette a Magyar Nemzeti Bank is egészen 2,1 százalékig jutott a kamatok vagdosásával, miközben az Európai Központi Bank konkrétan negatív rátát szabott ki a nála elhelyezett betétekre. A fejlett világ legszebb fellendülését magáénak tudó Egyesült Államok pedig éppen csak addig jutott el 2014-ben, hogy felhagyott az elképesztő méreteket öltött eszközvásárlási programjával, a kamatemelést pedig az év utolsó döntéséig távolinak titulálta. Jövőre még ennél is különösebb idők jönnek, a világ legbefolyásosabb jegybankjai ugyanis széttartó monetáris politikát folytathatnak. Egy biztos: ilyen környezetben nem fog unatkozni a magyar monetáris tanács sem.

Ide juthatunk Matolcsy tündérmeséjével!

Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.

Az egész világot romba döntik a devizahitelek?

Bomba ketyeg a feltörekvő piacokon, ugyanis az ott tevékenykedő vállalatok óriási dolláralapú hitelállományt halmoztak fel az elmúlt időszakban. A dollár látványos erősödésével így ezek a vállalatok sérülékennyé válhatnak, hitelképességük megrogyhat, ami pedig globálisan súlyos következményekkel járna - derül ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának negyedéves jelentéséből. Ha úgy tetszik, ez a devizahiteles probléma globális szintű megfelelője.

Ma robbanhat az EKB bombája!

Ma kiderül, hogy az európai jegybankárok hajlandóak-e átlépni azt a bizonyos határt az öreg kontinens érdekében: a (hó)nap kérdése tehát az, hogy lesznek-e államkötvény-vásárlások. A németek ellenzik, mások pedig még kivárást javasolnak, de Mario Draghi jegybankelnök már leszögezte: nem zárható ki ez a lehetőség. A mai ülést követő sajtótájékoztató kiváló alkalom lehetne ennek a bejelentésére, hiszen az Európai Központi Bank most teszi közzé a legújabb előrejelzéseit is, amik komoly indokul szolgálhatnak. A piaci szereplőknek csak a fele számít arra, hogy ez még a mai ülésen megtörténik, a "kompromisszumos megoldás" pedig a vállalati kötvények vásárlása lehet.

Durván kozmetikázzák és a kormánynak felettébb kényes - Mi az?

A nemrég látványos népszerűségvesztést elszenvedett kormánypárt szinte kizárt, hogy támadási felületet hagyna majd magán az igen kényes államadósság kapcsán. Nagyon meglepődnénk, ha nem tennének meg mindent, hogy legalább valamicske csökkenést mutassanak ki most az év végével. Szerencséjükre a jelenlegi magyar makropálya mellett nem lesz különösebben nehéz ezt éppen elérniük, de az általuk újabban hangoztatott célt - mínusz 1,7 százalékpontot ígérnek -, már nem biztos, hogy sikerül teljesíteniük. Számításaink szerint ehhez a kincstári egységes számlának a trükkösen betervezett apasztása mellett még további enyhe forinterősödésre is szükség lenne. Márpedig tavaly decemberrel ellentétben ez most egy nagyon érzékeny pont volna, hiszen a lakosságra erőltetett forintosítás 309-es árfolyam mellett történik.

Vissza mindent: vásároljon a jegybank 1500 tonna aranyat?

Ahogy hazánk, úgy Svájc is jelentősen leépítette az aranytartalékait az elmúlt évtizedben. Náluk viszont most komoly politikai mozgalom csinálna mindent vissza. Arra köteleznék a jegybankjukat, hogy vásároljon nagyjából 1500 tonnányi aranyat, majd azt ne is merészelje többé eladni. A lépést a svájci jegybank határozottan ellenzi, hiszen az hátráltatná a monetáris politikai céljait, de az alpesi ország lakossága még nincs igazán meggyőzve a kérdésben. A döntés november 30-án lesz, amit az arannyal kereskedők tágra nyílt szemekkel várnak. Az arany piacán jelentős esést láthattunk az elmúlt két évben, amit rövidtávon megfordíthatna a javaslat elfogadása, noha a piaci szakértők egy része szerint ettől még nem alakulna ki bika piac.

Lépett a Fed: vége a vásárlásoknak!

A Federal Reserve a várakozásoknak megfelelően felhagy az eszközvásárlási programjával ebben a hónapban, a felduzzasztott mérlegét ugyanakkor a kamatemelések megkezdéséig szinten tartja. A jegybank optimistán látja az amerikai gazdaság fellendülését, annak ellenére hogy a világpiacon általános lassulás kezd kibontakozni. A kamatokkal kapcsolatos iránymutatásán nem változtatott a Fed: továbbra is úgy fogalmaznak, hogy "hosszú ideig" van még szükség a támogató monetáris környezetre. Ezen iránymutatásuknál viszont jól láthatóan nagyobb hangsúlyt kapott az optimistább hangvételük, a dollár ugyanis szárnyra kapott a bejelentésre, míg a részvények estek. Ez a kimenetel sajnos a feltörekvő piaci eszközök vonzerejének nem tesz jót, így pedig a forint is nyomás alá kerülhet az elkövetkező napokban.

Szertefoszlott az erőnk: újra gyengül a forint!

A forintot elhagyta az ereje: ezen a héten minden nagyobb devizával szemben gyengültünk, annak ellenére, hogy a globális tőkepiaci hangulat kedvező volt, más feltörekvő piaci devizák pedig még erősödtek is. Az euróval szemben ismét a 200 napos mozgóátlagnál járunk, míg a dollárral szemben ismét az 50 napos fölött. A Portfolio értesülései szerint nem a kitiltási botrány áll a magyar kötvény- és devizapiaci feszültségek mögött. Sőt, a szerdán befuccsolt aukciónál is talán érdekesebb lehet a devizahitelek forintosítása, aminek a részleteit legkorábban november 4-én ismerhetjük meg. A legújabb hírek szerint piaci árfolyamon történik majd, de ezzel még nem szűntek meg végleg a bizonytalanságok. Amennyiben például egy meghatározott - de nem túl távoli - nap alapján lenne meghatározva az átváltás, akkor az egész hazai bankrendszernek az volna az érdeke, hogy addig minél jobban gyengüljön a forint, majd azt követően - amikor az átváltásra sor kerül 2015 első nyegedévében - erősödjön amennyire csak tud.

Emiatt fuccsolt be a magyar kincstárjegy-aukció

A piaci szereplők abnormálisnak tartják, hogy 1,5-1,6 százalékos hozamon forognak a magyar kincstárjegyek, miközben a Magyar Nemzeti Bankról már tudják, hogy nem csökkenti tovább az irányadó kamatát 2,1 százaléknál. Mostanra végre megtalálhatták a módját annak, hogy mást tegyenek a portfóliójukba - mondta el Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Portfolio kérdésére. Véleménye szerint a piac nem tulajdonít majd különösebb jelentőséget a befuccsolt aukciónak, a visszaeső kereslet árakban való lecsapódása pedig előbb-utóbb megtörténhet és akkor visszatérünk a normális kerékvágásba. A jövő heti három hónapos papírokból mindenesetre már csak 30 milliárdot próbálnak majd eladni.

Elkezdett kötvényeket vásárolni az EKB!

Az Európai Központi Bank megkezdte az október elején beharangozott eszközvásárlási programját, aminek keretében először fedezett kötvényeket vásárol. Első célpontja Franciaország volt, ahol valamivel kevesebb mint 400 milliárd eurónyi ilyen eszköz lehet a piacon. A kérdés mostantól az, hogy pontosan mennyire is agresszív az EKB, vagyis mennyi pénzt szór majd ki ilyen eszközök vásárlására. Az alábbi cikkben elmagyarázzuk, milyen kötvények is ezek, és hogy egyáltalán miért vásárol ilyeneket az övezeti jegybank.

Igazából örülnünk kellene ennek a pániknak!

Négy éve nem volt olyan alacsonyan az olaj ára, mint most: egy hordó Brentért alig több mint 80 dollárt kérnek a piacon. Ez természetesen jövedelemkiesést jelent az olajtermelő vállalatoknak, illetve az ilyen bevételre támaszkodó országoknak, de ha a mérleg másik oldaláról nézzük a makrogazdasági következményeket, akkor már komoly pénzügyi stimulusnak is vehetjük a jelenséget. A Citigroup becslése szerint a mostani árszint - és annak tovagyűrűző hatásai - akár évi 1100 milliárd dolláros stimulust is jelenthet, ami igencsak jól jönne a lassuló világgazdaságnak.

Már megint óriási szerencséje lehet Matolcsyéknak!

Ha az eurózóna tovább hanyatlik, akkor nagyon valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóinak sikerülhet akár jövő év végéig is rekord alacsonyan tartani a hazai kamatokat - pont ameddig szeretnék. A piac ezzel szemben máig nagyon szkeptikus, de mi most azt látjuk, hogy az öreg kontinens lassulása és a dezinflációs nyomása nagyon hosszan kitarthat, az eurózónás jegybank pedig még évekig nulla közelében tartja majd az övezetben a kamatokat. Pontosan ennek a folyamatnak a tovagyűrűző hatása az, hogy Magyarországon - a régiós társainkkal egyetemben - elképesztően alacsonyra süllyedtek az állampapírpiaci hozamok. Nagy szerencsénkre így nem tűnt el a forinteszközök nyújtotta kockázati felár sem, a lengyelek kamatvágásai pedig tovább javítják a relatív vonzerőnket a régióban. Ha pedig enyhülne, vagy netán megszűnne a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás, akkor még inkább fellélegezhetnének a monetáris tanácsunkban, sőt akár újra terítékre kerülhetne a kamatok csökkentése.

Újra láthatáron az óriási spekulatív rali

A világ harmadik legnagyobb gazdasága olyan kihívásokkal szembesült, amire nem számított. A japán gazdaságpolitika nem gondolta volna, hogy ennyire elhúzódik majd az áfaemelés negatív hatása a reálgazdaságban, és ezért újra éledezni kezdhet az a vélemény a piacon, hogy további monetáris sitmulussal próbálják majd orvosolni a helyzetet. Amikor tavaly áprilisban előállt a terveivel a Bank of Japan (BoJ), óriásit gyengült a világ harmadik legtöbbet kereskedett devizája, a japán jen. Noha a jegybanki vezetésük még ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi intézkedéseik is garantálják az inflációs céljuk teljesülését, egyre több jel gyengíti ezen véleményüket. Ha pedig a jegybank maga is "beismerné" ezt például azzal, hogy a következő negyedéves előrejelzésit érdemben rontja, akkor az még jobban megágyazna a jen elleni spekulációknak, amiket még a dollár általános erősödése is hajt.

Undorodnak Putyin Oroszországától a befektetők

Történelmi mélypontból történelmi mélypontra zuhan az orosz rubel, míg a befektetők többsége egyre csak csökkenti az országgal szembeni kitettségét. Az oroszokat ráadásul még az ág is húzza: amellett, hogy Vlagyimir Putyin törekvései taszítják a befektetőket, pechükre még a dollár is éppen erősödik, általánosan rontva a feltörekvő piacok megítélését. Ha pedig azt gondolnánk, hogy ennél már nem lehet rosszabb, akkor itt van még az olajár zuhanása is, ami az exportőr oroszoknak az egyik legnagyobb fegyverét tompítja. Minden jel arra utal tehát, hogy az oroszok ebben a környezetben tényleg a saját országukat vágják csak tönkre a hidegháborút idéző viselkedésükkel.

Hamarosan borulhat a bili, és hazánk sem marad szárazon

Ön mit szólna ahhoz, ha a kecsegtető hozamokat ígérő befektetésein azért bukna folyamatosan, mert a célország szerencsétlen devizája nem bírja a strapát? Nos, pontosan ezzel a dilemmával szembesülnek a feltörekvő piacokon kereskedők, a helyzet pedig egyre kényelmetlenebb. Emiatt nem kizárt, hogy a kamatkülönbségek alapján (carry trade) kereskedőknél, hamarosan betelik a pohár és visszaviszik a pénzüket az egyre jobban festő Egyesült Államokba. Ha így lesz, azt az eladói hullámot a forintalapú eszközök sem úszhatják meg. Sőt, már most úgy tűnik, hogy a leggyengébben teljesítő feltörekvő piaci devizák között van hazánk fizetőeszköze: év elejéhez képest ugyanis 14 százalékot gyengült a dollárral szemben.

Matolcsy ágyúval megy neki a közgazdaságtannak

Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Titkos terv szivárgott ki:  Magyarország az EU-s fegyverkezésben jött elő megosztó javaslattal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.