Hétfő délután az ukrán oldalon harcoló orosz szakadárok Kozinkánál meglepték az orosz határőrséget, és több kilométer mélyen behatoltak Oroszország területére. A hétfői támadást kedden több forrás szerint kettő újabb követte Kozinkától keletre. Az akció számos olyan hiányosságra rámutatott, melyet az orosz hadvezetésnek sürgősen kezelnie kell. Nézzük, melyek ezek.
Az ukránok oldalán harcoló Szabad Oroszország Légió még a tegnapi napon egy sejtelmes bejelentésben közölte azt, hogy „hazamennek”, a Twitteren megjelenő fotók és videók alapján pedig nagyon úgy néz ki, hogy ezt a kijelentést komolyan is gondolták. Úgy tűnik, ma ukrán páncélozott járművekkel lépték át Oroszország határát és támadást indítottak egy orosz település ellen.
Az elmúlt pár napban az orosz-ukrán háborúval foglalkozó sajtóban lényegében mást sem lehetett olvasni, csak arról, hogy az ukránok szerint az amerikai Patriot légvédelmi rendszerrel lelőttek több orosz Kinzsal ballisztikus rakétát, az oroszok szerint viszont éppen ellenkezőleg, a levegőből indított szuperfegyver semmisített meg Patriot indítóállomásokat. Nézzük, mekkora esélye van a két eseménynek.
Mióta tavaly februárban kirobbant az orosz-ukrán háború, az emberek egyre gyakrabban találkozhatnak olyan, a fegyveres erőknél használt fogalmakkal, melyeknek a jelentésével nem, vagy csak mérsékelten vannak tisztában. Mi a különbség a páncélozott szállító harcjármű és a gyalogsági harcjármű között? Mitől lesz ballisztikus egy rakéta? Összeszedtünk négy témakört, melyeket gyakran még a nemzetközi sajtó is rosszul használ.
Az elmúlt két napban egymás után érkeznek hírek arról, hogy Oroszországot, illetve az orosz haderőt több apró, de rendkívül kellemetlen támadás érte. Nézzük, milyen csapásokat szenvedett el a nagyhatalom az elmúlt napokban.
Az ukrán vezérkar már a múlt hónapban bejelentette azt, hogy a „nagyon közeli jövőben” elsöprő ellentámadást indítanak az orosz csapatok ellen, mindezidáig azonban kisebb Dnyeper-menti akciókon és néhány komolyabb átcsoportosításon kívül kevés jelét láttuk annak, hogy tényleg döntő akcióra készül Kijev. Nézzük, mi állhat ennek a hátterében.
Szombaton érkeztek az első hírek arról, hogy az ukrán csapatok hídfőállásokat létesítettek a Dnyeper folyó keleti partján, közvetlenül a tavaly visszafoglalt Herszon városával szemközt. Bár kicsi az esélye annak, hogy egy komoly offenzíváról lenne szó, így is számos érdekesség megfigyelhető a hadmozdulatban. Nézzük, melyek azok.
Fegyveres konfliktusok esetén nem ritka az, hogy a harcoló feleknek a veszteségek pótlása érdekében elő kell venniük a kevésbé modern fegyvereiket is, az orosz-ukrán háború során azonban számtalan alkalommal láthattuk azt, hogy ezek az elavult eszközök már akár a harcok első napjaiban is megjelenhetnek a frontvonalakon. Itt van hat olyan páncélozott jármű, amelyekről azt hittük, hogy a XXI. században már nem fognak éles bevetéseken részt venni.
2022 őszén egymás után érkeztek az ukrán vezérkar és a nyugati elemzők azon bejelentései, melyek szerint Moszkva bízva az időjárásban téli offenzívára készül, és valóban látható volt valamiféle kísérlet a Kreml részéről arra, hogy a Donbaszban áttörjék a frontvonalakat, mindezidáig komoly sikerekről nem beszélhetünk. Mik lehetnek az oroszok céljai jelenleg, és miből lehet arra következtetni, hogy már a Kreml sem bízik egy döntő áttörésben? Nézzük.
A múlt hét folyamán jelezte az ukrán vezérkar azt, hogy a „nagyon közeli jövőben” újabb ellentámadást terveznek indítani az ország területén, azt azonban nem részletezték, hogy mely frontszakaszon terveznek támadásba lendülni. Az idő előrehaladtával egyre több orosz katonai blogon is megjelentek olyan információk, melyekből az olvasható ki, hogy Moszkva is támadásra számít. De hol indulhat meg az ukrán roham, és mekkora esély van egy tavalyihoz hasonló sikerre? Nézzük.
Sokként érte a világ számos országát Vlagyimir Putyin elnök múlt szombati bejelentése, melynek értelmében Oroszország atomfegyvereket tervez áttelepíteni Fehéroroszország területére. De milyen fegyverekről is van szó? És vajon nőtt-e annak a területnek a mérete, melyre Moszkva atomcsapást tud mérni? Nézzük.
Vasárnap tartják az országgyűlési választásokat Finnországban. Sanna Marin, Ukrajna egyik legeltökéltebb támogatója aggódhat, hiszen a felmérések szerint pártja nemhogy nem vezet, de a második helyért is meg kell küzdenie a jobboldali populista PS párttal. Nézzük, mit mutatnak most a Pollok.
Az elmúlt hetekben egymás után érkeztek a hírek arról, hogy nehéz helyzetbe került a Jevgenyij Prigozsin vezette orosz Wagner zsoldoscsoport. Akadozó lőszerszállítmányok, brutális emberveszteségek, letartóztatások és folyamatos viták övezik Putyin magánhadseregét, de miért ilyen ellentmondásos a háború egyik legsikeresebb orosz katonai alakulata, és miért vélik sokan úgy, hogy az orosz belpolitikára is komoly hatással lehet Prigozsin? Nézzük.
A hét elején került nyilvánosságra az, hogy az Egyesült Királyság az Ukrajnának szánt Challenger 2-es harckocsikhoz szegényített uránmagvas lőszereket is tervez szállítani. Míg a témában jártas szakértők kevés jelentőséget tulajdonítanak az eseménynek, Oroszország azonnal felháborodásnak adott hangot. De mi is pontosan a szegényített urán, miért használják harckocsik lőszerében, és mi verhette ki többeknél a biztosítékot a fegyverrel kapcsolatban? Nézzük.
Mióta az emberek háborúkat vívnak, mindig megjelentek a csatatéren a házilag barkácsolt, eredetileg valamilyen teljesen más célra tervezett fegyverek, valamint a kétes minőségű harctéri „fejlesztések”. Ez természetesen a bő egy éve dúló orosz-ukrán háborúban sincs másképp. Láthatunk kifejezetten elmés megoldásokat, de olyan borzadályokat is, amelyek mintha egy Mad Max filmből gördültek volna ki. Mind a két végletből összegyűjtöttünk ötöt-ötöt.
Vasárnap fognak urnák elé járulni az észt választópolgárok, hogy döntsenek az országgyűlés összetételéről, ezzel együtt pedig a leendő kormánykoalícióról és kormányfőről. A nehéz gazdasági helyzetben lévő balti államban különösen nagy a választások tétje, hiszen a Tallint gyakran fenyegető szomszédos Oroszország éppen háborút vív Ukrajnában. Másodszorra is a kormány élére kerülhet Kaja Kallas, esetleg a korrupciós botrányt kiheverő Jüri Ratas állhat újra az ország élére? Nézzük.
Az elmúlt hetekben egymást követték a nyugtalanító hírek a kelet-európai Moldovában: határon megjelenő ukrán katonák, visszavont orosz garanciák, újonnan pedig kormányellenes, oroszbarát tüntetések borzolják a kedélyeket Európa legszegényebb államában. De miért is fontos Moszkva számára az apró posztszovjet állam, és milyen forgatókönyvekre számíthatunk az elkövetkező hónapokban? Nézzük.
2022. Február 24-e, hajnali négy óra. Bekövetkezik az, amitől lényegében az egész nyugati világ tartott: becsapódnak az első orosz rakéták az ukrán repülőtereken, kikötőkben és Kijevben. Percekkel később megjelennek az első videók a Fehéroroszországból és a Krím-félszigetről begördülő orosz páncélozott járművekről. A Washnington Post tartalmas írásában a nyugati világ és Ukrajna vezetői mesélnek arról, milyen volt a most egy éves háború első néhány órája.
Akkor, amikor közel egy éve Oroszország megtámadta Ukrajnát, sokan értetlenül nézték a frontról kiszivárgó felvételeket, melyeken nyomát sem lehetett látni az olyan, elméletileg csúcskategóriás fegyvereknek, mint a T-14 Armata harckocsi, a SzU-57-es vadászbombázó, vagy a BMPT Terminator harckocsitámogató páncélos. A konfliktus elmúlt heteiben úgy tűnt, hogy ezek a fegyverek is elkezdtek megjelenni a frontvonalakon, az azonban, hogy milyen előnyöket vár tőlük Moszkva, továbbra is találgatás tárgyát képezi. Nézzük, miért.
Ukrajna a háború kirobbanása óta lényegében folyamatosan kéri a nyugati hatalmakat arra, hogy az országnak adott fegyverszállítmányokba foglalja bele a különféle harci repülőket. Mára már szinte biztosra lehet tudni azt, hogy Lengyelország (és valószínűleg Csehország) MIG-29-es vadászbombázókat adott már Kijevnek, arra azonban, hogy modern nyugati gépek is érkezzenek az országba, meglehetősen kevés az esély. Itt van öt ok arra, hogy miért.
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A hét híreit még átjárta a múlt héten bejelentett adóemelés. Milyen hatása lehet a tranzakciós illeték növekedésének?...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
