Sustainable World 2024

Az EU összes országának kiemelt céllá vált a zöld gazdaság megvalósítása. A fenntarthatóság az üzleti világban egyre mélyebb szintekre ágyazódik be, a leggyakorlottabb vállalatok, szereplők szerint azonban ez nem egy új prioritás, hanem a folyamatos versenyképesség és stabilitás sziklaszilárd alapja.  A játékban maradás mellett a beruházási kényszer, az új innovációk bevezetése, a szabályozásnak való megfelelés, valamint a változó tőkepiaci fókuszok és finanszírozási környezet másfajta kihívásokat gördít a szereplők elé, amit csak a hosszú távra készülők, egy jól megtervezett nettó zéró roadmap birtokosai fognak tudni megugrani.

Stratégiai kérdéssé vált a fenntarthatóság, de vajon hogyan fordíthatók le a zöld stratégiák a jelen feladataira? Hogyan értelmezhető pénzügyileg a zöld átállás, mi a nettó jelenértéke egy zöld projektnek vagy vállalatnak? Mire készüljön az üzleti szféra, milyen EU-s és kormányzati beavatkozással járhat a zöld gazdaság megvalósítása? Az uniós forrásokkal vagy más pénzügyi eszközökkel, hitelekkel egyszerűbb és gyorsabb a zöldítés? Mit lépnek most a legnagyobb vállalatok, a legmeghatározóbb iparági képviselők? 

A tőke-, és hitelpiacon új szelek fújnak: zöld befektetési termékek terelik a szereplőket a zöld beruházásokat támogató világ felé, a központi bank zöld szemüvegen keresztül vizsgálja a piacokat, a kereskedelmi bankok hitelkihelyezésekor pedig a saját vállalati érdekük is, hogy fenntartható projektet, a barnából zöldre váltást támogassák financiálisan. Kezdünk elfordulni attól a nézettől, amikor a zöld projektek csak költségoldali teherként voltak számon tartva, egyre nő ugyanis azok csoportja, akik az évek folyamán pénzben mérhető előnyöket realizáltak a fenntartható működés, a zöld beruházások után. Már nem kell senkit meggyőzni, elég csak a legjobb megvalósításokat, a lehetőségeket megmutatni.

Milyen átalakulást hoz a zöld átállás vagy a klímaváltozás a pénzügyi piacokon? Milyen új kockázatokat kell beárazni? Miben mások a sötét zöld és világos zöld termékek? Mi a bankok hitelkihelyezési stratégiája? A kedvenc zöld beruházásai, projektjei? Milyen forrásszerzési lehetőségei vannak most egy nagyvállalatnak és egy kkv-nak?

Az ESG gyakorlati megvalósításában minél mélyebbre ásunk, annál trükkösebb problémákat gördít elénk. A legnagyobb vállalatok régóta tanulják a folyamatot, de 2024-ben már a magyar törvények szerint is vizsgáznak a „tanultakból”. A kissé homályos befektetői, fogyasztói, munkavállalói nyomás és a finanszírozási megfelelések után, a szabályozás már konkrét elvárások elé állítja a piaci szereplőket. Most még a nagyokat, de közvetve valójában minden partnerüket, beszállítóikat, alvállalkozóikat, vagyis a középvállalati szektort. A vállalati ökoszisztéma egyre inkább azzal szembesül, hogy az ESG gyakorlatok átvétele nélkül nem lesz kinek beszállítania, vagy szolgáltatnia.

Mik az első tapasztalatok az ESG-törvény kapcsán? Mennyire tudják a Scope 2 és Scope 3-as kibocsátásokat feltérképezni a vállalatok? Vannak már adatok? Hogyan fogja a magyar szabályozás integrálni a CSDDD egyes részeit? Megvalósíthatók lesznek a net zéró vállalások az adatok, számok szépítése nélkül? A könnyűnek gondolt ’S’ és ’G’ lábakkal foglalkoznak a vállalatok? Mérhetők, összehasonlíthatók ezek a szempontok?

A lehető leghatékonyabban és zölden. Ez most a nemzeti, vállalati és a lakossági szektor elsődleges célja az energiapiacon. Az elmúlt évek hullámvasútja az árakban továbbra is a prioritási lista elején tartja az energiapolitikát, az ellátásbiztonságot és energiaszuverenitás kérdését, a kormány új utakat nyit meg olyan megújulók előtt, mint a geotermia, és továbbra is ragaszkodik a zöldségét tekintve sokszor vitatott atomenergiához. Közben a vállalati oldal és a lakosság is a maximumra járatja a napenergia adta lehetőségeket, de egyre nagyobb szerepet kap a keresleti oldal csökkentése is az energiahatékonysági beruházásoknak köszönhetően. Tervek, különböző utak és lehetőségek vannak, csakúgy, mint kihívások is az infrastruktúra-fejlesztésben, a 2030-as célszámok elérésében, az időjárás-függés leküzdésében. 

Mi lesz Magyarország számára a tökéletes energiamix 2030-ban? Hogy változtatja meg az energiapiacot és a szereplők prioritásait a 2024 nyarán véglegesített Nemzeti Energia és Klímaterv? Mi lesz az energiapiacon az új trend, merre mennek az árak? Hogyan fog megvalósulni az évek óta áhított nagy hálózatfejlesztés? Hogyan lehet fokozni az energiahatékonysági beruházásokat, a elérni kisebb energiafelhasználást?

Az épületszektor, a városfejlesztés és a mobilitás egymással összekapcsolt rendszerében nem tud csak egy elem zölddé változni, nem létezhet fenntartható város, ha ahhoz az épületek vagy a közlekedés (és a lakosság) nem illeszkedik, de egy zöld ingatlanhoz is szükség van a megfelelő szabályozási környezetre és a benne dolgozók/élők energiahatékonysági szemléletére. Az elektromobilitás új kihívásokat, de egyben lehetőségeket is teremt a karbonsemlegesség elérésében, az energiahatékonyság pedig most új varázsszóként letarolja (jó értelemben) az ingatlanpiacot, és meghatározza a szereplők következő lépését. 

Merre viszik az élhető város koncepciót az új elektromobilitási trendek? Milyen lehetőséget tartogat a közlekedés zöldülése a vállalatok számára? Hogyan lehet fenntartható egy meglévő épület, annak üzemeltetése? Ki, mivel tud hozzájárulni ahhoz az egyelőre óriási kérdőjeleket tartogató feladathoz, mint a kereskedelmi, köz-, és a lakóingatlanszektor karbonsemelgesítése? 

Eddig versenyelőny volt, mostanra viszont már alapvetéssé formálódik a fenntarthatóság minden gazdasági szereplőnél. A tét nem kisebb, minthogy a klímaváltozásból adódó pénzügyi, működési, vagy akár fizikai kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formáljunk. 

Hogyan lehet a leghatásosabban bevonni a vállalatokat, a munkavállalókat, a Gen Z-t a fenntarthatósági lépések megvalósításába? Mit jelent a greenwashing nélküli kommunikáció a gyakorlatban?  Mit jelent a nagyvállalati elvárás a beszállítókra nézve és mi lesz az ellátási láncokkal a zöld cunami közepette? Ki, hogy tervezi megszelídíteni a minden területet érintő "zöld szörnyet"? 

Klímakérdésben, a kibocsátáscsökkentési célokban az egyik legösszetettebb és talán legérdekesebb iparág az agrárium. Komoly szén-dioxid-lábnyommal rendelkezik, de az elsők között is szenvedi el a klímaváltozással megszaporodó természeti károkat.  Az átlátszó aranyban, vagyis a vizeink megfelelő használatában és védelmében is kiemelt szerepe, valamint érdeke van. Méltatlanul kis figyelmet kap a vízbiztonság kérdése, annak ellenére, hogy a mindennapi létünk meghatározója, de kritikus a termés, az élelmiszerbiztonság szempontjából is.

Milyen lehetőségeket, és milyen buktatókat tartogat a jövő az agráriuma, az élelmiszeripar számára? Mit jelent az alkalmazkodás a gyakorlatban? Hogyan kerülhető ki a termelés visszaesése az aszály időszakában? Ki, mivel tesz, kellene tennie a vízbiztonságért? 

Idén már 6 kategóriában ismerjük el a legkiemelkedőbb zöld teljesítményeket!

A Green Cloud, a Dandelion Group, valamint a Portfolio Csoport idén is díjazza a legelhivatottabb gazdasági szereplőket az év fenntarthatósági találkozóján, a Sustainable World 2024 Konferencián. A nyerteseket a szakmai zsűri választja ki, akik döntenek:

Az Év Zöld Nagyvállalatáról

Az Év Zöld Kkv-járól

Az Év Zöld Innovációjáról

Az Év Zöld Beruházásáról

Az Év Jó Ügyéről, valamint

Az Év Zöld Példaképéről

A díjakat a szeptember 4-én, a szakmai programot követően, ünnepélyes keretek között adjuk át.