Agrárszektor Konferencia 2024

Ön is kistermelő? Vagy csak nemrég kezdett el gazdálkodni? Most 50% kedvezménnyel vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2024 konferencián Siófokon, december 4-5. között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.

Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a kistermeloikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A levél tárgya: Portfolio Agrárszektor 2024 - kistermelői jelentkezés

Az adatlapot ide kattintva éri el.

A részvételi díj nem tartalmazza a december 3-i szakmai program regisztrációs díját, illetve az aznapi vacsorát. A december 3-i programokra a jelentkezés második oldalán tudnak regisztrálni.

Az est háziasszonya: Tóth Kata, konferencia projektvezető, Portfolio Csoport

Konferencia előest - December 3

Mennyire jelezhetők előre biztonságosan rövid és hosszabb távra a mezőgazdasági termelést is alapvetően érintő időjárási folyamatok, és milyen időjárás prognosztizálható 2025-re? – többek között e kérdéseket járja körbe a szekció, amely arra is kitér, hogy a következő időszakban a felgyorsult éghajlatváltozás milyen szélsőséges időjárási helyezeteket és újabb kockázatokat idézhet elő az agráriumban. A beszélgetésben neves meteorológus szakértők elemzik az éghajlatváltozást befolyásoló tényezőket, a valószínűsíthető tendenciákat, illetve ezek magyarországi időjárásra gyakorolt hatásait/következményeit. Szó lesz arról, melyek lehetnek a legveszélyeztetettebb hazai régiók, és hol kell számítani a legnagyobb hőmérsékleti ingadozásokra és/vagy csapadékeloszlási változásokra a következő években és évtizedekben.

Mennyi az esélye annak, hogy jövőre ismét pusztító aszály lesz?

Már most kijelenthetjük, hogy 2025-ben hőségriadókkal kell számolnunk?

A tavaszi fagykár időnként jelentkező kellemetlenség, vagy mostantól elkerülhetetlen jelenséggé válik?

Mi az az El Niño és a La Niña, és mi közünk hozzá?

Milyen eséllyel fordulhatnak elő szélsőséges időjárási jelenségek a jövőben Magyarországon?

Számítani lehet-e gyakrabban jelentősebb bel- és árvizekre?

Növekedhet-e a vihar- és jégkárok veszélye, és megfelelően működik-e a hazai jégkármérséklő rendszer?

Konferencia előest - December 3

Rendhagyó módon az Agrárszektor Konferencia napirendre tűzi azokat az izgalmas gazdaságpolitikai és belpolitikai eseményeket, amelyek meghatározók lehetnek az agrárgazdasági szereplők mindennapi gazdálkodásában is a következő hónapokban és években. A szekció nem csak áttekinti a várható legfontosabb változásokat, illetve gazdaságpolitikai és belpolitikai prognózisokat, hanem igyekszik az agrárvállalkozások szempontjából is megvilágítani és értékelni a leglényegesebb kérdéseket, így választ adni arra, hogy a valószínűsíthető gazdasági és politikai trendek miként hathatnak tényleges gazdálkodásukra. A résztvevők többek között hasznos háttérinformációkat kaphatnak a makrogazdasági tényezőket befolyásoló leglényegesebb körülményekről és buktatókról, a hazai belpolitikai viszonyok várható alakulásáról vagy az agrárium érdekeinek megjelenítési lehetőségeiről a hazai gazdaságpolitikai/belpolitikai viszonyok között.

Milyen fontos gazdaságpolitikai fejleményekre érdemes figyelnie a hazai agrárium szereplőinek a következő időszakban?

Milyen nemzetközi események hathatnak leginkább a hazai gazdasági és politikai viszonyokra?

Hogyan változhatnak a 2026-os választásokig a hazai belpolitikai erőviszonyok?

Milyen ma és miként alakulhat a következő időszakban az agrárium politikai képviselete és érdekmegjelenítő képessége?

Milyen gazdasági és politikai folyamatok lehetnek hátrányosak és kedvezőek az agrárgazdaság szereplői számára?

Konferencia előest - December 3

Húsz évvel az Európai Uniós csatlakozás után milyen kondícióban van a magyar agrárgazdaság? – ezt tekinti át a szekció, amely neves szakértők részvételével mutatja be az agrárium helyzetét. Szó lesz arról, hogyan küzdhetik le a hazai agrárvállalkozások a felmerülő gazdálkodási és piaci nehézségeket, melyek lesznek a következő évek legnagyobb kihívásai, illetve milyen irányba tartunk/kellene tartanunk. A szekció választ igyekszik adni arra is, melyek lehetnek az ágazat legmarkánsabb kitörési pontjai és a kínálkozó üzleti lehetőségeket hogyan aknázhatják ki legeredményesebben a piaci szereplők. Az áttekintő jellegű, interaktív beszélgetés felvezeti és megalapozza az Agrárszektor Konferencia következő két napjának tartalmas szakmai programjait.
 
Milyen helyet foglal el a magyar agrárgazdaság az uniós agrárszektorban?

Nyertese vagy vesztese a hazai ágazat az EU-s csatlakozásnak?

Milyen pályán mozog a magyar agrárgazdaság, és szükség van-e irányváltásra?

Melyek az agrárium legnagyobb kitörési lehetőségei a következő években?
 
Hogyan változhat az uniós és a hazai agrárszabályozási környezet?
 
Melyek a legnagyobb kihívások/veszélyek, amelyekre fel kell készülniük a magyar agrárgazdasági szereplőknek?

Milyen stratégiát érdemes követniük az agrárvállalkozásoknak üzleti és beruházási döntéseiknél?

A konferencia 1. és 2. napján (december 4-5.) ingyenes masszázs lehetőséget biztosítunk.

Időpontok:
1. nap - december 4. 14:00-18:00 között
2. nap - december 5. 9:00-13:00 között

Soha nem látott gazdatüntetési hullám robbant ki az év elején az Európai Unióban a Közös Agrárpolitikát (KAP) bíráló elégedetlenség miatt. Az időközben lezajlott Európai Parlamenti választások után ma az egyik legfontosabb kérdés, milyen irányban változhat a KAP, enyhülnek-e az eltúlzottnak tartott zöld törekvések és hogyan alakulhat a következő időszakban az agrárgazdasági szereplők helyzetét döntően befolyásoló szabályozási környezet. A szekció kitér arra is, nőnek vagy csökkennek-e a KAP-ra fordítható uniós kiadások, melyek lehetnek a főbb költségvetési prioritások és ezekkel összhangban miként változhatnak a hazai gazdálkodók rövid és hosszabb távú támogatási pozíciói.

Miként hathat az Európai Parlamenti választások eredménye az uniós KAP-ra?

Enyhülhet-e az erőltetettnek tartott „zöld nyomás” a Közös Agrárpolitikán belül?

Milyen új irányok jelenhetnek meg az uniós agrárszabályozásban?
 
Előnyösebbé válhat-e a szabályozási környezet a gazdálkodók számára?

Nőnek vagy csökkennek a KAP-ot érintő uniós költségvetési források?

Hogyan változhatnak a hazai agrárágazati szereplők támogatási pozíciói a következő években?

Kedvezőbbé válhat-e a hazai agrárvállalkozásokat is alapvetően érintő makrogazdasági környezet a következő időszakban, illetve milyenek a magyar gazdaság fejlődési kilátásai? – ezeket a kérdéseket járja körbe a szekció, amely elemzi a hitelhez jutási esélyeket és a hitelkondíciókat befolyásoló legfontosabb tényezőket is. Szó lesz arról, hogyan alakulhatnak az agrárpiaci szereplők finanszírozási lehetőségei és milyen kedvezményes hitelprogramokat és támogatási konstrukciókat vehetnek igénybe. A pénzügyi szektor vezetői beszámolnak arról is, milyen új hiteltermékekkel igyekeznek kiszolgálni agrárügyfeleiket a bankok.

Hogyan változhat a következő időszakban a hazai makrogazdasági környezet?

Miként alakulhatnak a hitelhez jutási feltételek és hitelkondíciók a hazai piacon?
 
Finanszírozási szempontból hogyan ítélik meg agrárügyfeleiket a pénzintézetek?
 
Melyek az agrárhitelezés legfontosabb banki követelményei?

Hogyan juthatnak olcsó hitelekhez az agrárágazati szereplők?
 
Milyen kedvezményes hitelprogramokat és támogatási konstrukciókat vehetnek igénybe az agrárvállalkozások?

Milyen hiteltermékeket és -konstrukciókat dolgoztak/dolgoznak ki a bankok és a pénzügyi szervezetek az agrárium számára?

Jelentősen javultak a korábbiakhoz képest a takarmányozás feltételei, és ezt a takarmányeladások növekedése is mutatja a hazai piacon. Lényeges azonban, fennmaradhat-e a kedvezőbb vált trend, illetve milyen irányban változhatnak a takarmányipar gazdálkodási feltételei. A szekció azt járja körbe, hogyan alakulhatnak 2025-ben a takarmánypiacot meghatározó tényezők, az állattartók milyen ártendenciákra számíthatnak, vidékfejlesztési forrásokból milyen beruházási lehetőségek nyílhatnak meg a takarmányipar számára, illetve melyek azok a legújabb technológiák és receptúrák, amelyekkel az állattenyésztők hatékonyabbá tehetik takarmányfelhasználásukat. A szekció foglalkozik a műhúsok és a laborhúsok miatti új kihívásokkal és a korlátozásukra irányuló törekvésekkel is, amelyek az állattartók és a takarmánygyártók piaci helyzetére is kihathatnak.

Milyen főbb tendenciák jellemezhetik a hazai takarmánypiacot 2025-ben?

Milyen takarmányárakra számíthatnak jövőre az állattartók?

Hogyan csökkenthető a takarmányköltség a meghatározó állattenyésztési ágazatokban?

Melyek azok az újabb technológiák és termékek, amelyekkel hatékonyabbá tehetik takarmányozásukat az állattenyésztő gazdaságok?

Mekkora veszélyt jelenthetnek az állattenyésztésre és – közvetve – a takarmányiparra nézve a laborhúsok és a műhúsok?

Mikortól tiltják be Magyarországon a laborhúsokat és a műhúsokat?

A Megtorpantak Magyarországon a gépberuházások a szántóföldi növénytermelés jövedelmezőségi gondjai miatt, mert ez utóbbiak egyértelműen kihatnak a gazdálkodók gépvásárlási döntéseire. Ezért ma különösen nagy szerep hárulhat azokra a támogatásokra, amelyek ösztönzik és könnyítik a mezőgazdasági gépbeszerzéseket. A szekció elemzi a kialakult géppiaci helyzetet, bemutatja a precíziós gazdálkodást segítő vidékfejlesztési pályázat részleteit, illetve a gépvásárlásokhoz igénybe vehető új hitel- és lízingkonstrukciókat. Emellett a szakértők kitérnek a robottechnika agrárgazdasági felhasználási lehetőségeire, illetve azokra a profitnövelő korszerű megoldásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia és a digitalizációs technikák alkalmazása nyújthat a mezőgazdasági vállalkozások számára.

A mai helyzetben milyen ár- és forgalmazási tendenciák várhatók a hazai mezőgazdasági géppiacon

Hogyan nyerhetik el a gazdálkodók a precíziós vidékfejlesztési pályázat támogatásait?

Milyen új lízing- és hitelkonstrukciók vehetők igénybe a mezőgazdasági gépvásárlásokhoz?

Az agrárgazdaság mely területein lehet eredményes a legújabb robottechnikai megoldások alkalmazása?

Milyen előnyöket nyújthat az agrárvállalkozásoknak a mesterséges intelligencia felhasználása?

Melyek a legújabb digitalizációs fejlesztési irányok és fejlesztési lehetőségek az agráriumban?

A mai bizonytalan és költségnövelő energiapiaci helyzetben egyre fontosabbá válik az agrárgazdasági vállalkozások számára, hogy javítsák energiafelhasználásuk hatékonyságát. A szekció egyrészt áttekinti a várható energiapiaci folyamatokat, másrészt kitér azokra a lehetőségekre, amelyekkel az ágazati szereplők fokozhatják energiahatékonyságukat. Szó lesz arról, e célokra milyen támogatási-pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre, illetve arról is, milyen megújuló energiaforrásokra támaszkodhatnak az agrárvállalkozások és milyen hatékonyságnövelő megújuló energetikai fejlesztéseket hajthatnak végre. A szekció másik témáját az adja, hogyan javíthatják műtrágyafelhasználásuk hatékonyságát a termelők. A szakértők elemzik a műtrágyapiaci folyamatokat, és prognózist vázolnak fel arról, hogyan alakulhatnak a következő időszakban a műtrágyaárak a hazai piacon.

Milyen kínálati és árviszonyokra lehet számítani az energiapiacokon?

Milyen támogatási lehetőségekkel javíthatják energiafelhasználási hatékonyságukat az agrárvállalkozások?

Melyek lehetnek a legeredményesebb megújuló energetikai fejlesztések az agrárgazdaságban?

Mely tényezők befolyásolhatják a következő időszakban a hazai műtrágyapiacot?

Hogyan alakulhatnak a műtrágyaárak 2025-ben?

Milyen új termékekkel és technológiákkal növelhetik műtrágyafelhasználásuk hatékonyságát a gazdák?

Kiemelt szerepet tölt be Magyarországon az élelmiszeripar, és ma már élelmiszerbiztonsági, szuverenitási és stratégiai szempontból is megkülönböztetett iparágnak számít. A szekció részletesen elemzi az élelmiszeripari vállalkozások beruházási lehetőségeit, különös tekintettel a vidékfejlesztési programból elnyerhető pályázatos támogatásokra. Emellett a szakértők kitérnek az iparág versenyképességi stratégiájára, az élelmiszercsomagolást érintő szabályozási változtatások tapasztalataira és a további módosítási elképzelésekre, illetve a modern és innovatív csomagolási megoldásokra is.

Melyek az élelmiszeripar versenyképességi stratégiájának legfontosabb elemei?

Mely vállalkozások lehetnek nemzeti bajnokok és milyen előnyöket élvezhetnek?

Hogyan pályázhat sikeresek az élelmiszeripar a vidékfejlesztési pályázatok támogatásaira?

Melyek a hazai élelmiszeripar legperspektivikusabb fejlesztési irányai?

Melyek az élelmiszercsomagolást érintő szabályozási változtatások legfontosabb tapasztalatai, és milyen további módosítások várhatók?

Milyen innovatív csomagolási megoldásokat alkalmazhatnak az élelmiszeripari vállalkozások?

Ma az egyik legnagyobb kihívás a hazai kertészetekben, hogyan használhatják fel eredményesen a megnyíló vidékfejlesztési pályázatok támogatási lehetőségeit. A szekció fő témáját az adja, hogy az ágazatban milyen esélyek nyílhatnak az üvegházak, a fóliasátrak, a hűtőházak és az ültetvények fejlesztésére, melyek a legmarkánsabb beruházási szándékok és az eddigi tapasztalatok alapján mely piaci szereplők pályázhatnak sikeresen támogatásokra. A szekció kitér a kertészeteket is sújtó klímaváltozás elleni ágazati küzdelemre, így például a fajtaváltással és a korszerű technológiák alkalmazásával összefüggő kérdésekre is.

Melyek a hazai kertészeti ágazat legsürgetőbb fejlesztési követelményei?

Kik pályázhatnak eredményesen a vidékfejlesztési pályázatok támogatásaira?

Az eddigi pályázati tapasztalatok alapján melyek a legnépszerűbb fejlesztési célok a hazai kertészetekben?

Milyen eszközökkel vehetik fel a harcot a termelők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai ellen?

Mely kultúrákban milyen fajtaváltásra van szükség a korszerű zöldség- és gyümölcstermeléshez?

Milyen gyümölcsültetvények és zöldségkultúrák fejlesztésére érdemes koncentrálni a jövőben, és mely területeken tanácsosabb felhagyni a termeléssel?

Az elmúlt időszak sorozatos válságai után enyhült a hazai állattenyésztő gazdaságokra nehezedő nyomás, és a kibocsátás a meghatározó haszonállattartó ágazatokban növekedett. A szekció azt mutatja be, milyenek lesznek jövőre a gazdálkodási feltételek a főbb termékpályákon – elsősorban a szarvasmarha-, a sertés-, a baromfi- és a juhtartásban -, mekkora jövedelmezőségre számíthatnak a termelők, illetve milyen fejlesztési és állategészségügyi kihívásokra és támogatási lehetőségekre kell felkészülniük. A Portfolio Csoport e szekcióban rendezik meg a Tejgazdasági Fórumot, amelynek fő témája, hogy az utóbbi időszak sorozatos válságai után tartósabb konjunktúra vár-e a hazai tejszektorra, illetve ehhez milyen további támogatásokra és stabilizációs szabályozási intézkedésekre van szükség.

Milyen költség- és jövedelmezőségi viszonyokra számíthatnak jövőre a gazdálkodók a meghatározó állattenyésztési ágazatokban?

Milyen új fejlesztési és egyéb támogatásokat vehetnek igénybe az állattartók?

Hogyan változhatnak az állategészségügyi követelmények és milyen támogatások használhatók fel a megelőzéshez?

Miként alakulhat a tejágazat jövedelmezőségi helyzete a következő években?

Milyen fejlesztésekre lenne szükség a tejtermelésben és a tejiparban a versenyképesség növelése érdekében?

Hogyan alakulhatnak a tejfelvásárlási árak és a tejszektort érintő piaci folyamatok a következő években?

Mit lehet tenni a növekvő importveszély ellen a hazai tejpiacon?

2022 meghatározó év volt a drónhasználat és az agrárium szempontjából is, hiszen megszületett az a jogszabályi környezet, amely megteremtette a permetező drónok legális alkalmazási körülményeit. Elindultak az akkreditált oktatások, és azóta is egyre bővül a növényvédelmi drónpilóták névsora. Fontos kérdés azonban, hogy milyen tapasztalatok gyűltek össze az elmúlt években, és milyen ütemű fejlődés jellemzi ezeket az eszközöket, amelyekkel kapcsolatban a külföldi import mellett már hazai dróngyártásról is beszélhetünk. A szekció részletesen bemutatja, mi mindenre használhatók a mezőgazdaságban a drónok a hagyományos növényvédelmi kezelések mellett.

Melyek a legális drónhasználat alapvető mezőgazdasági feltételei?

Hogyan épül fel a hazai drónpilóta-képzési rendszer?

Milyen újabb – például növényvédelemre vonatkozó – előírások könnyíthetik a drónok mezőgazdasági alkalmazását, és milyen szabályozási változások várhatók 2025-ben?

Milyen költségviszonyok és jövedelmezőségi mutatók jellemzik a drónhasználatot?

Mely környezetvédelmi szempontok javulhatnak a drónhasználattal?

Milyen dróntípusok jöhetnek szóba a mezőgazdaságban, és azokat milyen célokra érdemes felhasználni? 

Mely mezőgazdasági tevékenységekhez érdemes felhasználni drónokat?

Mára az egyik legfontosabb kérdéssé vált a hazai agrárgazdaságokban, hogyan tudják megvédeni haszonnövényeiket az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között. A szakértők erre fókuszálva bemutatják az új növényvédőszereket és felhasználási technológiákat, illetve a védekezés hatékonyságát javító biológiai növényvédelmi megoldásokat és az illegális/hamisított növényvédőszerek felhasználásában rejlő kockázatokat. A szekció másik fő témáját azok a reformelképzelések adják, amelyek átalakítanák a vetőmagszaporítást és -forgalmazást az Európai Unióban. Emellett szó lesz arról is, milyen vetőmagárakra és fajtakínálatra számíthatnak a gazdálkodók 2025-ben.
 
Hogyan védhetik meg növénykultúráikat a gazdálkodók az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között?

Milyen új növényvédőszerek állnak rendelkezésre a hatékony növényvédelemben?

Melyek a biológiai növényvédelmi fejlesztések fő irányai?

Milyen kockázatokat jelent a hamis és illegális növényvédőszerek felhasználása?

Milyen szabályozási reform várható az uniós vetőmagszaporításban és -forgalmazásban?

A vetőmagfelhasználásban hogyan csökkenthetik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait a gazdák?

Milyen fajtakínálati és árviszonyok várhatók jövőre a hazai vetőmagpiacon?

Tartós növekedési pályára állhat-e a hazai élelmiszerfogyasztás, illetve hogyan alakulhatnak a következő időszakban az élelmiszeripar értékesítési lehetőségei? – e témákra fókuszál a szekció, amely a tervezhetőség érdekében prognózist igyekszik felvázolni az iparági vállalkozások számára. A beszélgetés résztvevői kitérnek azokra a marketingeszközökre és -stratégiákra, amelyekkel az élelmiszeripari vállalkozások sikereket érhetnek el a kül- és a belpiacon. Szó lesz arról is, melyek lehetnek a hazai agrárexport növelésének fő relációi, és az exportfejlesztéshez milyen finanszírozási és támogatási megoldásokat vehet igénybe az iparág? Emellett a szekció igazi kuriózumként a nemzetközi cégóriásnak számító és a magyar piacon is meghatározó szerepet betöltő McDonald’s példáján keresztül bemutatja, hogyan válhatnak sikeres beszállítókká a hazai agrárvállalkozások, ehhez milyen elvárásoknak kell megfelelniük, illetve miként építhetők ki stabil üzleti kapcsolatok az élelmiszerlánc szereplői között.

Hogyan válhatnak sikeres beszállítóvá a hazai élelmiszerláncban az agrárgazdasági vállalkozások?

Mi jellemzi ma az élelmiszeripari-élelmiszerkereskedelmi beszállítói kapcsolatokat, és ezek miként tehetők stabilabbá, kiszámíthatóbbá? 

Milyen fogyasztási trendek érvényesülhetnek a hazai élelmiszerpiacon?

Hogyan erősíthetik belpiaci pozícióikat az élelmiszeripari vállalkozások?

Milyen támogatások és konstrukciók vehetők igénybe a közösségi agrármarketingben?

Mely relációkban van esély a magyar agrárexport növelésére?

Milyen finanszírozási és támogatási konstrukciók segíthetik az élelmiszeripari exportfejlesztést?

A nyár végéig csaknem 400 ezer hektáron jelentettek aszálykárokat a mezőgazdasági termelők, és ez az idén is azokat a véleményeket erősíti, amelyek szerint égetően szükség van Magyarországon az öntözésfejlesztés felgyorsítására. A szekció azt mutatja be, hol nyílhat lehetőség öntözési beruházásokra, milyen költségekkel szembesülhetnek a termelők és ezekhez az új vidékfejlesztési pályázati lehetőségekkel mekkora támogatásokra tehetnek szert. A szekció foglalkozik azzal is, hogy az új pályázatos támogatásokat milyen öntözési hitelekkel egészíthetik ki a bankok, illetve további könnyítésként milyen adminisztratív beruházási és egyéb díjtámogatási intézkedésekre számíthatnak a mezőgazdasági vállalkozások.

Hol van meg, illetve készülhet el a következő időszakban az öntözésfejlesztéshez szükséges – állami – infrastrukturális háttér?

Milyen újabb öntözésfejlesztési vidékfejlesztési támogatásokat vehetnek igénybe a mezőgazdasági termelők?

Milyen öntözési hitelkonstrukciókat dolgoznak ki a beruházásokhoz a bankok?

Az öntözésfejlesztéseknél mekkora költségekkel kell kalkulálniuk a gazdáknak?

Mely növénykultúrákat érdemes öntözni, és a beruházások mikor térülhetnek meg?

Milyen adminisztratív könnyítésekre és díjtámogatásokra számíthatnak az öntözésfejlesztésben, illetve a vízhasználatban a gazdák?

Melyek a legkorszerűbb öntözési megoldások az egyes szántóföldi növénykultúrákban?

Mit kell tudni az új lehetőségként létrejövő öntözési jogról, és ez milyen előnyt jelenthet a beruházó gazdálkodók számára?

Drasztikusan romlottak időjárási és piaci okokból a szántóföldi növénytermelés jövedelmezőségi viszonyai, és a negatív tendenciák olyan horderejűnek tűnnek, hogy az eddig megszokott szántóföldi vetésszerkezet jelentős megváltoztatását is szükségessé tehetik. A szekció azt járja körbe, mit lehetne termelni a hosszú ideje domináns növénykultúrák – elsősorban a búza, a kukorica és a napraforgó - helyett, illetve legalább részben hogyan válthatják ki alternatív növényekkel e kultúrákat a gazdálkodók. A szakértők elemzik azt is, hogy a gazdasági, piaci és időjárási hatások következtében miként változik Magyarországon a versenyképes birtokméret nagysága, illetve milyen esélyeik és eszközeik lehetnek a gazdálkodóknak arra, hogy megművelt területeikkel a rohamosan változó gazdálkodási körülmények között is talpon tudjanak maradni.

Hogyan hat az éghajlatváltozás a magyarországi szántóföldi vetésszerkezetre?

Mely térségekben lehet számítani arra, hogy további drasztikus éghajlati hatások lépnek fel?

Milyen növényeket vethetnek a gazdálkodók az eddig megszokott, nagy területű szántóföldi kultúrák helyett?

A változó gazdálkodási körülmények hogyan hatnak a magyarországi versenyképes birtokméretre?

Hosszú távon milyen gazdálkodási mérettel rendelkező gazdaságok maradhatnak talpon az élesedő piaci versenyben?

Idén 9 kategóriában ismerjük el a legkiemelkedőbb hazai teljesítményeket!

A Portfolio Csoport idén is díjazza a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év egyik legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2024 Konferencián. A nyerteseket rangos szakmai zsűri választja ki, akik döntenek:

az év női agrárvállalkozójáról,
az év fiatal agrárszakemberéről,
az év kertészetéről,
az év állattenyésztőjéről,
az év növénytermelőjéről,
az év agrárinnovációjáról,
a Fenntartható mezőgazdaságért díj győzteséről,
az év agrárberuházásáról,
a Portfolio Agrárgazdaságért díj győzteséről.

A zsűri tagjai: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, Kerezsi Miklós, a Hodler Capital igazgatóságának elnöke, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója és Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa

A díjátadót követő oldott hangulatban minden adott lesz, hogy résztvevőink megvitathassák a legizgalmasabb szakmai kérdéseket és új partneri-üzleti kapcsolatok köttethessenek, vagy a meglévőket ápolják.

Az esti szórakozásról hagyományosan többféle programmal is gondoskodunk:

• Üljön be kollégáival egy Casino Party-ra

• ️Gurítson egyet a szálloda bowling pályáján

• Idén a minőségi sörök, borok, pezsgők, pálinkák, ginek kedvelőire is gondoltunk

• A Bowling terem színpadán fellép a Merry Go Round Duo és a Vegas Show Band zenekar

• Maradjanak velünk az est végéig egy éjféli töltött káposztára zárásként

Egyre fontosabbá válnak a fenntarthatósági elvárások az uniós agráriumban, ezért a termelők szempontjából alapvető fontosságú, hogyan alakul a fenntarthatóságra vonatkozó uniós szabályozás, ez milyen kötelezettségeket ró a gazdálkodásra és miként hat az agrárvállalkozások tevékenységeire. A szekció áttekinti a mezőgazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos jogszabályi környezetet – így például a közelmúltban elfogadott uniós természet-helyreállítási jogszabályt -, a követelményrendszer várható változásait, és elemzi azt is, hogy a további szabályozási ambícióknak lehet-e termeléscsökkentési hatásuk a hazai agráriumban. A szakértők bemutatják, melyek a regeneratív talajművelés előnyei, kritériumai és magyarországi lehetőségei, illetve ezzel összefüggésben azt is, milyen hosszabb távú üzleti lehetőséget kínálhat a mezőgazdasági termelőknek a széndioxid-kvóták kereskedelme. Szó lesz arról is, mely gazdálkodók kapcsolódhatnak be a jövőre induló, régóta várt új agrár-környezetgazdálkodási és ökogazdálkodási programba, és e pályázatokon mekkora támogatásokra számíthatnak 2025-től.

Hogyan hatnak az uniós fenntarthatósági törekvések a magyar agráriumra?

Milyen kötelezettséget róhat a termelőkre a közelmúltban elfogadott természet-helyreállítási jogszabály?

Miként változhatnak a következő időszakban a fenntarthatóságot érintő uniós előírások?

Járhatnak-e jelentős termeléscsökkentéssel a fenntarthatóságra vonatkozó szabályok a hazai mezőgazdaságban?

Melyek a regeneratív talajművelés kritériumai és előnyei?

Magyarországon milyen talajkímélő technológiákat alkalmazhatnak a gazdák, és milyen inputanyagok/termékek segítik a fentartható talajgazdálkodást?

A széndioxid-kvóták kereskedelmi hosszabb távon milyen üzleti előnyöket nyújthat a mezőgazdasági termelőknek?

Kik nyerhetnek az újrainduló agrár-környezetgazdálkodási és ökogazdálkodási pályázatokon, és a jövő évtől mekkora támogatásokat kaphatnak a gazdák?

Miközben az agrárágazati szereplők gazdálkodási feltételeit alapvetően az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) határozza meg, egyre inkább érdemes odafigyelni azokra a szabályozási területekre is, amelyek nem részei a KAP-nak, de jelentősen befolyásolhatják az agrárgazdaság mozgásterét és működési lehetőségeit. A szekció azt veszi sorra, mekkora hatása lehet a KAP-on kívüli uniós szabályozásnak a mezőgazdasági termelésre, a KAP-on felül milyen forrásokra pályázhatnak a hazai agrárpiaci szereplők és az elnyert támogatásokat milyen célokra használhatják fel. A beszélgetésben résztvevő szakértők abban nyújtanak segítséget, hogy az agrárvállalkozások a KAP-ban megszerezhető támogatásokon túl miként juthatnak több EU-s forráshoz, és ezeket hogyan használhatják fel leghatékonyabban annak érdekében, hogy versenyképességük javuljon.

Milyen hatása lehet a KAP-on kívüli uniós szabályozásnak a hazai agrártermelésre?

A Közös Agrárpolitikán kívül milyen támogatásokra pályázhatnak a magyar agrárvállalkozások?

A KAP-ban megszerezhető összegeken túl miként juthatnak plusztámogatásokhoz a gazdálkodók?

Milyen gazdálkodási területeken lehet felhasználni a KAP-on kívüli forrásokat?

A megszerezhető támogatáskkal hogyan javíthatja versenyképességét a magyar agrárium?

Naprakészen ismerniük kell a hazai agrárpiaci szereplőknek azokat a legújabb agrárinnovációs eredményeket, amelyekkel jelentősen javíthatják gazdasági tevékenységeik eredményességét. Az új termékek és gazdálkodási-üzemeltetési eljárások átvétele és alkalmazása garanciát nyújthat arra, hogy az agrárvállalkozások hatékonyabban és piacképesebben működhessenek a modern kor követelményei között. A szekció – tízperces előadások keretében - a kiemelkedő és példamutató hazai agrárinnovációs fejlesztéseket mutatja be.

Komoly fejtörést okoz továbbra is a hazai gazdálkodóknak, milyen eseményekre számíthatnak a gabonapiacon. A termelőknek nem csak a szélsőséges időjárási feltételek okoznak gondokat, hanem az átláthatatlan és kiszámíthatatlan piaci folyamatok is. A szekció arra fókuszál, hogy prognózist adjon a termelők számára a gabonapiacot befolyásoló tényezőkről és a 2025-ben várható árakról és értékesítési lehetőségekről. Szó lesz arról is, hogyan védhetik ki a gazdálkodók a gabonapiaci kockázatokat, illetve milyen fajták termelésére és technológiai megoldásokra érdemes átállniuk ahhoz, hogy csökkentsék kitettségüket az időjárási és a piaci anomáliákkal szemben. Emellett a beszélgetés kitér a gabonaszektorral szembeni felvásárlói minőségi követelményekre, illetve a prémiumbúzák termelésének és értékesítésének új piaci lehetőségeire is.

Milyen tényezők határozhatják meg 2025-ben a gabonapiaci folyamatokat?

Hogyan alakulhatnak a felvásárlási árak a gabonapiacon?

Mekkora költségekkel kalkulálhatnak jövőre a gazdák, és miként változhat a meghatározó kultúrák – a búza- és a kukoricatermelés – jövedelmezősége?

Meddig tárolják gabonakészleteiket a termelők, és mikor lépjenek piacra?

Miként lehet csökkenteni a gabonatermelés időjárási és piaci kockázatait?

Hogyan érhetünk el jobb árakat a piacon, és milyen fajtákkal/művelési technológiákkal lehet kiszolgálni a minőségi piaci igényeket?

A mai piaci és gazdálkodási viszonyok között milyen lehetőséget nyújthatnak a prémium minőségű búzák?

Melyek azok a fő irányok, amelyek ma meghatározzák a világ agrárgazdasági innovációs folyamatait? – ennek bemutatására koncentrál a szekció, amely támpontot igyekszik nyújtani a hazai agrárágazati szereplők számára azokról a technika-technológiai újításokról, amelyek rövid időn belül a gazdálkodás mindennapi részeseivé válhatnak. Rendkívül fontos, hogy az agrárvállalkozások megismerjék az innovatív termékekben rejlő lehetőségeket, és tisztában legyenek azzal is, miként lehet ezeket minél hamarabb meghonosítani saját gazdálkodási gyakorlatukban. Létkérdéssé válhat, hogy a magyar agrárium gyorsan és rugalmasan reagáljon a gyorsuló innovációs trendekre, mert az ágazat résztvevői csak így őrizhetik meg, illetve javíthatják versenyképességüket a bel- és a külpiacokon.

Melyek az agrárium világszintű főbb innovációs folyamatai?

Milyen innovációs irányok érvényesülnek a növénytermelésben és az állattenyésztésben?

Melyek azok a közelmúltbeli legjelentősebb innovációs eredmények, amelyekre érdemes odafigyelniük a magyar gazdálkodóknak?

Hogyan ismerhetik meg az innovációs termékeket és technológiákat a leggyorsabban a hazai agrárvállalkozások?

Mit kell tenniük az agrárágazat szereplőinek ahhoz, hogy sikeresen vehessék át a nemzetközi és a hazai innovációs eredményeket?

Dömpingszerűen jelentek meg az idén azok a pályázatok, amelyek révén új vidékfejlesztési támogatásokhoz juthatnak az agrárágazati szereplők. A szekció azt foglalja össze, melyek az új kiírások eddigi tapasztalatai, kik nyerhetnek a pályázatokon, illetve melyek az értékelés, a megvalósítás és a támogatási kifizetések legfontosabb szempontjai. A szakértők kitérnek arra is, melyek az agrártárca vidékfejlesztési forrásokat érintő további tervei, illetve mely ágazati területeken jelenhetnek meg újabb pályázatok 2025-ben és az azt követő időszakban.

Melyek az idei vidékfejlesztési pályázatok legfontosabb tapasztalatai?

Milyen szempontok szerint értékelik a pályázatokat, és kik lehetnek nyertesek?

Melyek a pályázatok megvalósításának és ellenőrzésének főbb kritériumai?

Mikor juthatnak az elnyert támogatásokhoz az ágazati szereplők?

Milyen további vidékfejlesztési pályázatok jelenhetnek meg 2025-ben?

Az Agrárszektor Konferencia idén előszőr tekinti át részletesen, melyek az olajos növények – elsősorban a napraforgó és a repce – termelésének legfontosabb szempontjai. A szekció kitér arra, hogy e növények kapcsán mit érdemes mérlegelniük a gazdálkodóknak, illetve melyek azok a fajták, amelyekkel csökkenthetők az időjárási kockázatok és leginkább keresettek a piacon. A szakértők elemzik a napraforgót és a repcét érintő piaci folyamatokat, felvásárlási-értékesítési lehetőségeket, és kitérnek arra is, milyen árakkal kalkulálhatnak 2025-ben a gazdák. Ennek kapcsán szó lesz a várható költségviszonyokról is, így kiderülhet, milyen árak és termésátlagok mellett lehet jövőre jövedelmező a termelés.

A napraforgó és a repce termelésekor milyen szempontokat érdemes mérlegelniük a termelőknek?

Mely fajtákkal csökkenthetjük az időjárási és növényegészségügyi kockázatokat?

Mi a fajtaválasztás jelentősége a versenyképes napraforgó- és repcetermelésben?

Milyen napraforgó- és repceárakra számíthatunk 2025-ben?

Milyen költségekkel kalkulálhatnak a termelők, és mekkora termésátlagok mellett érhetnek el jövedelmet a napraforgóval és a repcével?

Az idén fogadta el a parlament a termelővédelmi törvénycsomagot, amelynek számos rendelkezése 2025. januárjától lép hatályba. A jogszabályi változtatások deklarált célja, hogy a mezőgazdasági termelők gyorsabban juthassanak áruik ellenértékéhez és szerződéses kapcsolataikban előnyösebb pozíciót szerezzenek. A szekció azt foglalja össze, hogy az új jogszabályok miként érintik a gazdálkodókat és a felvásárlókat/kereskedőket, a törvénycsomag kik számára lehetnek kedvező, illetve mely piaci szereplők milyen esetekben számíthatnak büntetésekre. A beszélgetés többek között kitér a fizetési határidőkre, a nemfizetési szankciókra, a kötelező kockázatmegosztásra, a termeltetői együttműködésre és a foglalkozási eltiltás eseteire is.

Melyek a termelővédelmi törvénycsomag legfontosabb elemei?

Milyen rendelkezések vonatkoznak a piaci szereplőkre 2025-től?

A felvásárlóknak milyen fizetési határidőket kell betartaniuk, és mely esetekben számíthatnak szankciókra?

Hogyan kell értelmezni a kötelező kockázatmegosztásra és a termeltetői együttműködésre vonatkozó előírásokat?

Milyen esetekben alkalmazható szankcióként a foglalkozási eltiltás?

Összességében milyen előnyöket nyújthat a törvénycsomag a gazdálkodók számára?