Fontos, hogy a kölcsönszerződésben a felek pontosan rögzítsék a kölcsön összegét, a teljesítés módját és határidejét, a fizetés helyét, továbbá az esetleges ügyleti- vagy késedelmi kamat mértékét is. Részletfizetés esetén ennek feltételeit, vagy amennyiben a kölcsöntartozás egyösszegű visszafizetése egy adott határnapig történik, úgy az erre vonatkozó rendelkezéseket is célszerű megjelölni. Az adós nem szerződésszerű teljesítése esetére érdemes szabályozni a szerződés megszegésének jogkövetkezményeit, a kölcsönösszeg lejárat előtti esedékessé válását, továbbá a kölcsönszerződés felmondásának és a szerződéses jognyilatkozatok közlésének módját is. Az új Polgári Törvénykönyv szabályrendszerében a pénztartozás után főszabály szerint kamat jár, a kölcsönszerződésnek tehát fogalmi eleme az is, hogy az adós kamatot fizet a hitelezőnek. A törvény szerinti kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, amelytől a felek eltérhetnek.
Mitől baráti egy kölcsön?
Szívességi, vagy baráti kölcsönről akkor beszélhetünk, vagyis az adós akkor nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
Mitől véd a közjegyzői okirat?
A magánszemélyek egymás közötti kölcsönügyletei során rendszerint közjegyző jár el, a szerződést közjegyzői okiratba foglalják. A közjegyzői okirat előnye, hogy külön bírósági határozat nélkül is végrehajthatóvá válik a szerződés tartalma. Ez azt jelenti, hogy a benne foglalt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén - ez tipikusan azt jelenti, hogy az adós a kölcsönösszeget nem fizeti vissza határidőben -, a hitelezőnek a követelés behajtása érdekében nem kell bírósághoz fordulnia és hosszú éveken keresztül pereskednie.
Amennyiben tehát az adós a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a hitelező kérelmére a közjegyző a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradék alapján a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül behajtja az adott követelést (inkasszálja a követelt összeget az adós bankszámlájáról, végrehajtás alá vonja az adós ingó és ingatlan vagyonát). Összességében tehát a közjegyzői okirat felgyorsítja azt az eljárást, amellyel a hitelező a pénzéhez juthat.
A kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszeg szerződés szerinti időpontban történő visszafizetésére vállal kötelezettséget. Üzletszerű pénzügyi szolgáltató tevékenység kizárólag felügyeleti engedély birtokában végezhető, így a magánszemélyek közötti kölcsönszerződések esetén a kölcsönnyújtás a hitelező részéről nem üzletszerűen, továbbá szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül történik.