Járvány Magyarországon: megjött a fordulat

Elkezdett csillapodni a rendkívüli 2024-25-ös felsőlégúti járvány idehaza. Az NNGYK jelentése szerint 2025. március 3-9. között az országban 69 100 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 291 400 fő akut légúti fertőzés tüneteivel.

Jól megragadható a 100 ezer főre vetített adatokon is a helyzet javulása, bár még így is magasabb szinten áll a betegség terjedése a 10. héten, mint az elmúlt néhány évben.

Kedvező hír tehát, hogy javul a járványügyi helyzet, és egyre kevesebb a heti új beteg az orvosoknál, vagyis elkezdett lecsengeni a megbetegedési gyakoriság, azonban kijelenthető:

hosszú távra visszamenőleg nem volt ilyen felsőlégúti járványszezon Magyarországon, mint a 2024-25-ös.

Az idei járványszezonról megállapíthatjuk, hogy rendkívül meredeken nőtt a járványgörbe és szokatlanul magas szinten tetőzött, ráadásul ezen a magas szinten ragadt több héten át, ami egyáltalán nem volt jellemző az elmúlt 15 évben.

Ebből kifolyólag a 10. héten még mindig a legmagasabb a járvány terjedési üteme, a 2011-12-es szezonig visszatekintve.

Legutóbb Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvossal készítettünk interjút, aki megvilágította, hogy miért volt képes ilyen gyors és tartós terjedésre idén az influenzavírus.

Kik betegednek meg?

A 10. héten orvoshoz fordult betegek kormegoszlása az alábbiak szerint alakult:

• Az akut légúti fertőzés: a betegek 45,2%-a 0-14 éves gyermek, 26,7%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt. 19,3%-uk a 35-59 évesek, 8,8%-uk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.
• Az influenzaszerű megbetegedés: a betegek 40,2%-a 0-14 éves gyermek, 30,2%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt. 22,2%-uk a 35-59 évesek, 7,4%-uk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A 100 000 azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó betegek száma a 3-5 évesek (2 241) körében volt a legmagasabb, az országos érték (720) háromszorosa. Ezt követte a 6-14 évesek (1 789) érintettsége.

2025. év 10. hetében tizennyolc közigazgatási területen csökkent, és két közigazgatási területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A 100 000 lakosra jutó orvoshoz fordult betegek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg (1 252), Veszprém (1 082) és Hajdú-Bihar (1 019) vármegyében volt a legmagasabb, Zala (433), Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (489) és Budapesten (501) a legalacsonyabb. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírus által okozott megbetegedéseket két vármegye (Nógrád, Tolna) kivételével valamennyi területen diagnosztizáltak.

A 10. héten összesen 440 betegtől érkezett értékelhető légúti minta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumába. A sentinel orvosok által beküldött 280 betegtől származó minta közül 10 betegnél az influenza A(H1N1pdm09), 47 betegnél az influenza A(H3), 102 betegnél az influenza B, 29 betegnél az RSV, 18 betegnél a human metapneumovírus kóroki szerepét igazolták. Az influenza pozitivitási arány 56,8% és az RSV pozitivitási arány 10,4% volt. A sentinel kórházak által beküldött 93 minta közül hét beteg légúti mintájában influenza A(H1N1pdm09), tizenkilenc betegnél influenza A(H3), hét betegnél influenza B vírust, tizennyolc betegnél az RSV-t, két betegnél a human metapneumovírust mutatták ki. A hagyományos diagnosztikus célú vizsgálat keretében érkezett 67 légúti minta közül öt influenza A(H3), tizenhét influenza B, kilenc RSV, öt human metapneumovírus, öt rhinovírus pozitív volt.

Részletes megállapítások

• A 2025. 10. hetén vizsgált minták közel fele (48,6%) mutatott valamilyen influenzavírus-fertőzést; egy héttel korábbi 47%-hoz képest;
• az összes vizsgált minta influenza pozitivitási aránya (29%) továbbra is meghaladja a csökkenő kumulált Covid-pozitivitási arányt (7,1%);
• az RSV pozitivitási aránya 7,6%-ról 12,7%-ra emelkedett;
• a humán metapneumovírus (HMPV) fertőzések száma elérte a 118-at, vagyis a 10. hétig vizsgált minták 1,6%-át, ami magasabb az egy évvel korábbi 79-nél és 1,4%-nál;
• a súlyos akut légúti fertőzéssel (SARI) kórházba kerültek száma 322-re csökkent 362 főről, ez viszont magasabb a 2023/24-es (262) és 2022/23-as (268) légúti szezonban mért összehasonlító adatoknál;
• A kórházba került 322 fő közül 34 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban;
• a SARI-betegek közül senki sem volt koronavírusos, míg 94-en influenzafertőzöttek voltak kórházban (124 főről csökkent), ami az összes SARI-beteg 29,2%-ának felel meg; és 79 embert kezeltek kórházban RSV-fertőzéssel;
• A SARI-ban szenvedő 322 kórházi beteg közül 119 (37%) volt két éves vagy annál fiatalabb, ami a 9. héthez képest növekedést jelent (117 fő és 32,3%), míg 101 (31,4%) 60 éves vagy annál idősebb beteg, ami az előző heti 133-hoz (36,7%) csökkenést mutat.
• A 79 RSV-beteg közül 60 volt két éves vagy annál fiatalab, ez az arányszám tehát 76% volt a 10. héten.

Az RSV vírus súlyosságáról ebben a cikkünkben külön is írtunk:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images