Lassan sorsfordulóhoz érkezik a magyar távközlés világa a piac 2001 december 23-án esedékes liberalizácójával. Az új körülmények között a Matáv legerősebb ellenfelévé a Vivendi nőhet fel, amely már most a legerősebb az alternatív szolgáltatók közül. 9 primer körzetében csaknem félmillió előfizetőt szolgálva ki vezetékes üzletágán a V-fonon keresztül. Üzleti kommunikációs tevékenységét a V-com fogja össze, amely a már verseny szabályai szerint működő piacán az elsők között található. Bár V-Net internetes szolgáltatása még nem üzemel teljes erőbedobással, tartalom szolgáltatási tevékenységének jelentős bázisát adhatja a Vizzavi néven Európában erős pozíciókat betöltő Vodafonnal közösen működtetett portál.
A Vivendi erőségei közé tartozik a rendkívül stabilnak mondható nemzetközi háttere, amelyet híven jelez, hogy jelenleg a Seagram fúzió után ő a világ 2. számú kommunikációs társasága. A csoport hatékonyan integrálja a távközlési szolgáltatásokat a média tevékenységekkel, amelyben benne a foglaltatik a Canal+ televízió és az Universal zene és filmkiadó is. A társasság pozícióit erősíti továbbra, hogy mentesülve a UMTS aukciók negatív hatásaitól, jelentősebb adóságok nélkül vághat neki a távközlési piac konszolidációjának.
A Vivendi számára a 2001. esztendő a liberalizációra való felkészülés jegyében telik el, amelynek keretében a szervezeti struktúra átalakítása mellett a műszaki fejlesztések dominálják a társaság mindennapjait. A Vivendi saját koncessziós területein túl jelen van az ország 16 legnagyobb városában, amely bázist hatékonyan lehet felhasználni a frissen liberalizált piacon is. A társaság tájékoztatója szerint az Antenna iránti érdeklődés továbbra is fennáll, elsősorban annak távközlési és mobil érdekeltségei miatt. A mobil távközlés területén további részvételi lehetőséggel kecsegtet az UMTS tenderen való részvétel, valamint a Vivendi által szorgalmazott egyes skandináv országokban már megvalósult virtuális mobilhálózat modellje.
Bár az egységes hírközlési törvény (EHT) még erősen a kidolgozás szakaszában áll, a Vivendi véleménye szerint a távolsági és nemzetközi hívások piacát már 2001 december 23-án meg kellene nyitni, míg hálózatmegosztást első lépésben csak Budapesten kellene bevezetni, amelyet 1 évvel követnének a nagyobb vidéki városok, és csak azután sorakozhatna az ország többi része. Az EHT keretében a társaság korlátozná a Matávnak a más üzemeltetők által birtokolt hálózatokhoz való szabad hozzáférést, hogy elejét vegyék a nemzeti telefontársaság erőfölényével való visszaélésének lehetőségét. A Vivendi a piac 100%-os liberalizációját támogatja, vagyis azt, hogy a mobil szolgáltatásokra is terjedjen ki a szabad verseny, amely a hálózatok és a szolgáltatók külön választását tenné szükségessé a virtuális mobilhálózat modelljén keresztül.
A liberalizáció kapcsán mindenképpen a szolgáltatók közötti együttműködésének költség alapú kötelezettségét kell mint elvárást megfogalmazni, amely jelenleg a magas összekapcsolási díjak miatt nem valósul meg. Fontos kérdést vet fel, hogy a nemrégiben üzembe helyezett nagy értékű távközlési beruházások megtérülésére még nem állt rendelkezésre elegendő idő, így a liberalizáció kapcsán keletkező un. hozzáférési hiányt a nemzetközi és távközlési beszélgetések pár forinttal való versenysemleges megterhelésével lehetne pótolni.
(X)
Kapcsolódó cikk:
Hírháttér: Vivendi