Legyen-e lelke az épületeknek? - Az építészet felelőssége és kihívásai

Radványi Gábor, a Futureal főépítésze arról beszélgetett a panel résztvevőivel, hogy máshogy lenne célszerű megszervezni az építőanyaggyártást, de például

máshogy kell fejlesztői oldalról is hozzáállni az épületeinkhez, ha a jelenlegi világunkat fent akarjuk tartani.

A panel során szó volt a legizgalmasabb építészeti projektekről, a fejlesztők és tervezők együttműködési lehetőségeiről, valamint a hatékonyságról és fenntarthatóságról.

Szabó Tamás János, a Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervező építésze és társtulajdonosa arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e lelke egy épületnek elmondta, hogy lehet lelkük, de a kérdés az, hogy meddig.

A lélek egy visszhang, ami addig fog élni, amíg a közönség hallja azt.

A probléma az, hogy túl nagy a zaj, és nem biztos hogy ezt mindenki hallja.

Dr. Reith András PhD, a Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar tudományos főmunkatársa, az ABUD Advanced Building & Urban Design CEO-ja kiemelte, hogy

elhibázott finanszírozási szemlélet az, ami most például a rossz minőségű lakásépítéseket hajtja.

A demográfia nem indokolja, illetve nem fognak a fiatalok sem könnyebben lakáshoz jutni. Nem indokolt, hogy új épületek létesüljenek, a meglévők felújítása lenne inkább a kívánatos.

Csillag Katalin, a 3h Építésziroda alapítója pedig arra világított rá, hogy

elsőként az életvitelünkkel, a gazdaságunkkal kellene valamit kezdeni, hogy ne a klímaváltozási szakadék felé tartsunk.

A meglévő épületeknél a felújításon kellene gondolkodni, a bontási anyagok újrahasznosításán. Egy gyökeres váltás kell az életünkben, és az építőiparban egyaránt.