Gépészet: az építőipar szárnyaló területe

Nem kérdés, hogy a gépészet szárnyal. Az épületeink egyre látványosabban igénylik a minőséghez, komforthoz, fenntarthatósághoz, költséghatékonysághoz elengedhetetlen megoldásokat. De mik a korlátok? Mik a kihívások? Mit tehet a gépészet a hatékonyság növeléséért? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a szakértők Pálfalvi Zsuzsa, a NEO Property Services FM üzletág igazgatójának, a LEO ESG munkacsoport vezetőjének moderálásában.

Célunk az épületek energiahatékonyságának növelése és ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.

Az épületek kibocsátásának jelentős része az üzemeltetés során keletkezik, és a mai épületeink legnagyobb része 2050-ben is állni fog, így érdemes az egészet a retrofit oldaláról megközelíteni

- mondta el Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric Sustainability & Energy Efficiency Consultantje.

2008 és 2018 között háromszorosára nőttek az épületeknél a gépészet kivitelezésének költségei - világított rá Bíró Gábor, a Spányi Partners Zrt. operatív igazgatója, aki szerint

valamennyire túl vannak tervezve az épületeink, de ez a megfelelő rugalmassághoz szükséges, legalábbis addig, amíg a beruházó ezt felvállalja.

Gegesi Kiss Tamás, a Gépész Centrál Kft. ügyvezető igazgatója is megerősítette, hogy

míg 2003-ban 1 millió forint volt egy lakás épületgépészetének költsége, míg ma ez 6-7 millió forint,

de sokkal magasabb technológiát is kell beépíteni, és a vevői komfortérzet is egyre fontosabbá vált.

Az új építésű épületeknél jelentősen csökkent a beruházások száma. A nem megfelelő légtechnika hatásai hosszabb távon jelentkeznek - tette hozzá Csipszer Zoltán, a Lindab ügyvezetője.

Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, lehet, hogy az adatokat nem használjuk megfelelően, de a hazai lakásállomány állapota és megújulási sebessége sokkal nagyobb probléma ennél.

Gondoljunk bele, hogy egy százéves háznál, hogyan, milyen adatokat lehet mérni.