
A korábbi szakirodalmi kutatások általában olyan oktatási reformokat vizsgáltak, amelyek a tanulóknak jobb általános képességeket kívántak biztosítani a specifikusabb szakmai képességek helyett. Ezek az eredmények azonban koránt sem egybehangzóak. Valószínűsíthető azonban ezekből, hogy egy jól tervezett szakmai képzési rendszernek a gazdaságban és a társadalomban is előnyei lehetnek, azonban sok apró helyi részletre kell figyelni. Például valószínűsíthető, hogy jobb ha egy szakképzési reform is jobb, ha nem túlságosan a szűk szakmai képességekre fókuszál, hanem az általános képességekre is figyelmet fordít.
Olyan reformról azonban, illetve ennek vizsgálatáról, amely az általános képességek helyett arra törekedett, hogy szakma-specifikusabb képességeket nyújtson a tanulóknak, a kutatásunk előttről nem tudunk. A nemrég megjelent 2013-as magyar szakképzési reformról szóló tanulmányunk, arra keresi a választ, hogy vajon a közismereti tárgyak hangsúlyának és ezzel együtt az iskola képzési idejének lecsökkentése (vagyis a szakmai tárgyak relatív arányának növelése), hogyan befolyásolta az érettségit nem szerző szakközépiskolás tanulók általános képességeit és lemorzsolódását.
A magyar középfokú oktatás három iskolatípusa közül a (mai nevén) szakközépiskola (korábban szakiskola) az egyetlen, ami közvetlenül a munkaerőpiac számára képezi a tanulókat a felsőfokú továbbtanulás lehetősége nélkül. Évente a tanulók körülbelül 20%-a jelentkezik a szakközépiskolákba a nyolcadik osztály elvégzése után. 2013-ban a szakképzés reformjakor az érettségi nélküli szakképzés és a munkaerőpiac jobb illeszkedését és a lemorzsolódás csökkentését tűzte ki célul a kormányzat. A reform a szakközépiskolai képzés hosszát 4-ről 3 évre, míg a szakmai képzés hosszát 2 évről 3 évre, a teljes képzés hosszára kiterjesztette. A reform előtt az első két évben (9. és 10. évfolyamon) általános és szakmai előkészítő képzés folyt, míg a 11. és 12. évfolyamok kizárólag szakmai képzésre fókuszáltak, és nem voltak közismereti tárgyak (lásd 1. táblázat).
Az új rendszerben a közismereti és a szakmai képzés immár mindhárom évfolyamon történik, de a közismereti oktatás teljes időtartama jelentősen csökkent, míg a szakmai képzésé változatlan maradt. Az előző rendszerben a matematika, magyar nyelv és irodalom heti legalább három órát kapott az első két évben. Az új rendszerben két órát kaptak ezek a tantárgyak a 9. évfolyamon, és csak egy órát a 10. évfolyamon, míg a 11. évfolyamon már nem oktatják őket. A reform célja az volt, hogy a tanulók több gyakorlati szakmai tudást szerezzenek tanulmányaik során, és így gyorsabban találjanak munkát. A reform után már a 9. évfolyamtól lehet duális (vállalati gyakorlati) képzést nyújtani az iskoláknak, ami az iskolai-vállalati kapcsolatok erősítését célozta, valamint azt, hogy azok számára is lehetővé tegye a munkahelyi képzést, akik esetleg lemorzsolódnak.

Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a reformnak negatív hatása volt a tanulók 10. évfolyamos matematikai és szövegértési képességeire, viszont csökkentette a lemorzsolódást és növelte az szakközépiskola várható sikeres befejezését. Az eredményeink szerint a reform után szakközépiskolában tanulók, átlagosan körülbelül 30 pontot vesztettek az Országos Kompetenciamérés matematikai tesztjein és 20 pontot a szövegértés tesztjein, ami kifejezetten nagy hatásnak tekinthető. Azonban a reform után a szakközépiskolai lemorzsolódás is csökkent 5,1 százalékponttal illetve a végzési esély is nőtt majdnem 4 százalékponttal, ami szintén nem elhanyagolható hatás.
Ahhoz, hogy a reform valós oksági hatását meg tudjuk becsülni, a különbség-a-különbségekben módszert használtunk. Mivel a tanulók sima reform előtti-utáni összehasonlítása nem tudná kiszűrni a különböző kohorszok eltérő tulajdonságainak és az oktatási rendszerben zajló egyéb változások hatását, így két csoportot vizsgáltunk. A 2013-as reform előtt már lehetőség volt a 3 éves szakképzés kísérleti jellegű bevezetésére. Számos önkéntesen jelentkező iskolában próbálkoztak is ezzel. Nyilvánvalóan ezek az iskolák – mivel önmaguktól vágtak bele egy reformba – nem ugyanolyanok, mint a reformot kötelező módon alkalmazó iskolák, így közvetlen összehasonlításuk a többi iskolával szintén nem okságot mutatna. Azonban ha a két csoportot 2013 előtt és után is összehasonlítjuk, a különbségük különbségéről feltételezhetjük, hogy ez már a reform oksági hatását mutatja. Azt feltételezzük, hogy ha látunk különbséget, az azért lehet, mert a reformot 2013-ban adaptálni kénytelen iskolákra (kezelt iskolák) a reform hatással volt, míg az akkor már eleve 3 éves képzést folytató (kontrol) iskolákra nem (ők eleve már a reform előtt is azt csinálták, amit utána mindenki).
Az 1. ábra azt mutatja, hogy a reform előtti és utáni kohorszok milyen átlagos tesztpontokat értek el (matematika és szövegértés), illetve milyen valószínűséggel morzsolódtak le és fejezték be a középiskolát. Jól látható, hogy az önmaguktól 3 éves képzést bevezető kontrol iskolák tanulói már a reform előtt jobb matematikai és szövegértési képességekkel bírtak, illetve kisebb valószínűséggel morzsolódtak le és nagyobb valószínűséggel fejezték be az iskolát. A reform után azonban a tesztpontszám különbségek tovább növekedtek, míg a lemorzsolódási és végzési esélybeli különbségek csökkentek. Az alábbi leíró ábrák eredményeit regressziós becslések is alátámasztják. Részleteket a publikált cikkben talál az olvasó.


Összességében azt lehet mondani, hogy a 2013-as magyar szakképzési reform, – amely 4 évről 3 évre csökkentette a középfokú szakképzés teljes hosszát, valamint csökkentette a közismereti tantárgyakra fordított időt, miközben nem változtatott a szakképzésre fordított időn –
rontotta a tanulók általános készségeit, ugyanakkor csökkentette a lemorzsolódás valószínűségét, és legalább rövid távon növelte a középfokú végzettség megszerzésének valószínűségét.
Tekintettel arra, hogy a lemorzsolódás csökkenése illetve a növekvő végzési esély növeli a tanulók munkapiaci elhelyezkedési valószínűségét, ugyanakkor az alacsonyabb matematikai és szövegértési képességei csökkentik tanulók munkapiaci esélyeit, különösen hosszú távon, ennek a reformnak a hatásai kettősek tűnnek. Az, hogy ez a reform átlagosan hosszú távon segíti-e vagy rontja a diákok munkaerő-piaci esélyeit, a jövőbeli kutatások tárgya kell, hogy legyen.
Hermann Zoltán az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa;
Horn Dániel az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa.
Címlapkép: Getty Images
Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam
Szokatlanul alacsony kilengéseket látunk a devizapiacon.
Hatalmas hullámokat vet Trump béketerve, magas rangú orosz tábornokkal végzett Ukrajna – Háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Magyarországról üzent Donald Trump Jr.: sok jó üzletet akarunk kötni a barátságos szövetségeseinkkel
Szerinte Magyarország az egyik fény az egész világon.
Szép csendben átadta a vámháborús olajágat Kína Donald Trumpnak
Lehet, hogy erről beszélt az amerikai elnök a napokban.
Elismerte Zelenszkij: az ukrán hadsereg nem tudja visszahódítani a Krímet
Nincs elég fegyverük.
Elmondta Donald Trump, mikor jönnek az első kereskedelmi megállapodások
Egész konkrét időtávot fogalmazott meg.
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr


- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.