Oktatási reform: mit tanulhatnak a magyarok a lengyel oktatási reformból?
KRTK blog

Oktatási reform: mit tanulhatnak a magyarok a lengyel oktatási reformból?

Drucker Luca Flóra, KRTK
|
Az 1997-ben megválasztott lengyel kormány több reformot is végrehajtott, ezeknek egyike volt az 1999-es oktatási reform. A reformnak három célja volt: növelni az iskolázottságot a lakosság körében, mindenkinek egyforma esélyeket biztosítani az oktatásban, és javítani az oktatás minőségét. Az új lengyel oktatási rendszer legfőbb sajátossága az volt, hogy a korábbi nyolc évfolyamos általános iskolát felváltotta egy hatéves általános iskola és egy hároméves – alsó középfokú szintnek megfelelő – alsó gimnázium. Korábban több kutatás is megmutatta már, hogy a reform pozitív hatással volt a lengyel diákok PISA-eredményeire, illetve csökkentette az iskolák közötti tesztpontszámbeli különbségeket. Most, hogy elég idő eltelt már a refom óta, meg lehetett vizsgálni a reform hosszú távú hatásait is. Nemrégiben publikált eredményeink azt mutatják, hogy az elhelyezkedési esélyekre és a bérekre is jó hatással volt az új iskolarendszer, különösen a fiatalabbak, pályakezdők körében.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Ez a reform sokszor előkerül a magyar sajtóban is, amikor a magyar oktatási rendszer lehetséges változtatásairól van szó. A reform Magyarországnak különösen azért lehet fontos, mert a lengyel és a magyar oktatási intézményrendszer nagyon hasonló volt a rendszerváltás után, így érdemes tanulni egy ilyen átalakításból.

A lengyel oktatási rendszer több elemét is változtatták 1999-ben:

  1. egy évvel meghosszabbodott az átfogó (komprehenzív) oktatás,
  2. ez az átfogó oktatás két részre bomlott: egy hatéves általános iskolára és egy hároméves alsó gimnáziumra,
  3. a felső gimnáziumi és szakközépiskolai képzés egy évvel rövidebb lett, a szakiskolai viszont ugyanolyan hosszú maradt,
  4. a tanárok nagyobb szabadságot kaptak abban, hogy pontosan mit és hogyan tanítsanak meg egy általános keretrendszeren belül,
  5. megújult a tanárképzés, és a szakmai fejlődést ösztönző előmeneteli rendszer alakult ki,
  6. minden közoktatási képzési szint (alapfokú, alsó középfokú és felső középfokú) végén központosított teszteket vezettek be, ami egységes rendszerben mérte a diákok képességeit ezeknél a mérföldköveknél,
  7. minden következő szintre a felvételi a korábbi, iskolánként eltérő felvételi vizsgák helyett ezeken az egységes, szint végi teszteken alapult,
  8. és végül az iskolák nagy része a helyi önkormányzatok tulajdonába került.

Ezek közül a változások közül néhány olyan jellegű volt, amelynél valószínűleg idő kellett, hogy a hatása érződhessen. Például a tanárképzés megváltoztatásának hatása a reform utáni jónéhány kohorszra feltehetően nem hatott. Más elemei a reformnak minden 1999-ben iskolában lévő diákra egyformán hatással voltak. Ilyen például a tanári autonómia növelése vagy a fenntartóváltás. A strukturális változások (1-3. pont) és a képességmérés változásai (6-7. pont) azonban egyik évről a másikra történtek. A reform előtti évfolyamokra feltehetően nem vagy alig volt hatással, míg a reform utáni korosztályok erősen érezhették a hatását.  A kutatási módszertan szempontjából nagyon fontos elem, hogy az új szerkezetet felmenő rendszerben vezették be, tehát volt egy korosztály, amelyik még a régi rendszerben tanult, a következő pedig már teljes egészében az újban. A határvonal 1985 és 1986 között húzódott. Az 1985-ben születettek végig a régi rendszerben tanultak: nyolc évig jártak általános iskolába, és utána választottak a hároméves szakiskola, a négyéves gimnázium és az ötéves szakközépiskola között. Az 1986-ban születettek azonban hatodik osztály után már az új, hároméves alsó gimnáziumban tanultak tovább, amit hároméves szakiskola, hároméves gimnázium vagy pedig négyéves szakközépiskola követett.

Mivel a születési év határozta meg, hogy ki melyik oktatási rendszerben tanult, így az eltérő oktatási rendszerekben való részvétel szinte véletlenszerű volt. Az ember nem maga dönti el, hogy 1985-ben vagy 1986-ban születik. Így, megfelelő egyéb tényezők hatását is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy ha találunk különbségeket a reform előtti és a reform utáni rendszerek tanulói között, azok a reform hatásának tulajdoníthatók.

A kutatásban az EU-SILC (Statistics on Income and Living Conditions – jövedelmi és életszínvonal-statisztika) lengyel adatait használtuk 2005 és 2013 között. Ekkor már a reformban érintett évfolyamok feltehetően a munkaerőpiacon voltak. A 20-27 éves korosztályra fókuszáltunk, mivel erről a korosztályról mind a reform előttről, mind a reform utánról rendelkezésünkre álltak adatok. Először megnéztük, hogy a lengyel fiatalok mikor kezdtek dolgozni, különböző életkorban mennyi munkatapasztalattal rendelkeztek, és milyen valószínűséggel voltak foglalkoztatottak attól függően, hogy a régi vagy az új rendszerben tanultak-e. Ezután megmértük, hogy minden más tényező hatását kiszűrve az új oktatási rendszer átlagosan hogyan hatott a foglalkoztatási valószínűségükre és a béreikre.

A megállapításaink a következők:

  1. A reform utáni kohorszok átlagosan valamivel később álltak munkába, hiszen tovább is tanultak – mindenki  egy évvel hosszabb (8 év helyett 9) alapképzést kapott, de míg az érettségit adó képzések egy évvel rövidültek, a szakiskolai képzés ugyanolyan hosszú maradt.
  2. Ez azonban nem járt együtt kevesebb munkatapasztalattal: az új rendszerben tanult fiatalok minden életkorban valamivel több tapasztalattal rendelkeztek, mint a régi rendszer tanulói.
  3. Ennek az oka az lehetett, hogy minden életkorban, de különösen a húszas éveik elején, magasabb eséllyel is voltak foglalkoztatottak.
  4. Az új rendszer tanulói átlagosan magasabb reálbéreket is kaptak.

Ezek még csak leíró megállapítások, és a különbségeket okozhatja az is, hogy a reform utáni kohorszokat később figyeljük meg, így gazdasági növekedés esetén későbbi években mindenki magasabb fizetést kap, vagy nagyobb eséllyel lesz foglalkoztatott, mint a korábbiakban. A becsléseinkben ezért figyelünk rá, hogy minden olyan hatást kiszűrjünk, ami a reformtól függetlenül is befolyásolja, hogy ki milyen valószínűséggel foglalkoztatott, illetve mekkora bért kap: a megfigyelés éve, az illető életkora és neme, hol lakik és melyik évben lépett be a munkaerőpiacra. Mindezen tényezőkre kontrollálva is pozitív összefüggést látunk az új iskolarendszer és a két fontos mutatónk között. Azt találjuk, hogy a reform oksági hatásai alapvetően pozitívak voltak:

  1. Az új oktatási rendszerben tanultak átlagosan 3.1-3.3 százalékponttal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatottak, és 3.6-5.1 százalékkal többet keresnek reálértékben, mint a régi rendszer tanulói.
  2. A magasabb bérek különösen a fiatalabb korosztályra jellemzőek: az új rendszerben tanult 21-23 évesek többet keresnek, mint a reform előtt tanuló társaik, míg az idősebbeknél már nem látszanak jelentős különbségek.
  3. Ha csak az 1985-ben és 1986-ban születetteket hasonlítjuk össze (tehát akik még éppen a régi rendszerben tanultak vagy már éppen az újban, de jelentős különbség egyéb tényezőkben nincs közöttük), a bérkülönbségek már náluk is látszanak: az 1986-os korosztály átlagosan 8-10 százalékkal keres többet, mint az 1985-ös korosztály.

Bár nem tudjuk pontosan megfigyelni, hogy a reform melyik elemének milyen hatása volt, a hasonló reformokat vizsgáló korábbi tanulmányok alapján a legfontosabb elem az egy évvel hosszabb átfogó oktatás volt. Az ilyen típusú, úgynevezett komprehenzív reformok nagyon hasznosak a későbbi szakiskolások számára, mivel ezekben az iskolákban a szaktárgyak mellett általában kisebb hangsúlyt kapnak a közismereti tantárgyak. Plusz egy év közismereti képzésnek a szakosodás előtt ezért nagy hozama van a munkaerőpiacon.

A mi eredményeink is azt mutatják, hogy a reform valószínűleg nekik, illetve más fiatalon munkába állóknak kedvezett a legjobban.

A sikerek ellenére a lengyel kormány 2017-ben visszafordította a reformot, így a lengyel oktatás újra a magyaréhoz hasonlóan a nyolc éves általános iskolai és négy-ötéves középiskolai rendszerben működik. Még nem telt el elég idő, hogy ennek a változásnak a hosszú távú hatásait megvizsgáljuk, de feltehetőleg, különösen a szakiskolások számára, nem lesznek kedvező hatásai.

Drucker Luca Flóra az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének és CEU munkatársa

Horn Dániel az ELKH KRTK Közgazdaságtudományi Intézete és Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Buxelliott - Elliott Wave Hungary

Bux - '24.11.04

Egy \"Rising Wedge\", egy fordulós divergencia, egy lehetséges DKK, egy kialakulás előtt álló alacsonyabb tető, mindez megerősítve egy short indikátor-konfiguráció trigger lehetőségével, mel

Kiszámoló

Időgép: Pénzügyi alapok 22 pontban

Amikor feljön egy-egy téma, legtöbbször azért nem írok róla, mert már írtam. Amikor megnézem, hogy mikor, rájövök, hogy gyakran tíz vagy tizenkét éve. Azóta felnőtt egy generáció, akike

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kamala Harris és Donald Trump összecsapásából még az is kisülhet, hogy mindketten veszítenek
Opening event for the project EUYOU – 1st BRUXINFO Day
2024. november 8.
Digital Transformation 2024
2024. november 14.
Banking Technology 2024
2024. november 5.
HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum
2024. november 13.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Ez is érdekelhet
radiátor fűtés hőmérséklet