Keresett kifejezés: egyensúly intézet | Találatok száma: 236 Új keresés
Németország gazdasági tündöklése csak ábránd, az Európai Unió legnagyobb gazdaságát valójában súlyos szerkezeti gondok terhelik, a kiutat pedig a beruházások ösztönzése és az uniós integráció elmélyítése jelentheti - véli az egyik vezető német gazdaságkutató intézet, a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke.
A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet elkészült a Mit választunk? projekt kutatásával, melyet csütörtökön mutattak be Budapesten. Az elemzés fő üzenete, hogy mindegyik ellenzéki program egy minimális, ideiglenes növekedési többletért cserébe lényegében feláldozná a hosszú távú lehetőségeket. Az egyes pártok ígéreteinek megvalósulása esetén durván elszállna a költségvetés hiánya és az államadósság is növekedne. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a programok hatásának bemutatásakor kiemelte: ezek a programok nem megvalósíthatók.
Angus Maddison egy főre jutó GDP becslései alapján Magyarország a második világháború óta leszakadóban van a nyugat-európai gazdaságoktól. Bár a Maddison-projekt frissített idősorai csak 2010-ig tartanak, a jelek szerint az elmúlt négy év során sem sikerült fordulatot elérnünk a fejlett világhoz való felzárkózásban. Különösen aggasztó a kép, ha figyelembe vesszük, hogy ma már az európai gazdaságoknál virulensebb ázsiai gazdaságokkal is lépést kellene tartanunk. A legújabb nemzetközi vizsgálatok globális pozícióink romlását mutatják: a versenyképesség visszaesését, az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának nehézségeit, a vállalatok üzleti környezetének romlását, az oktatás minőségének hanyatlását, a népesség jelentős részének leszakadását, a gyermekszegénység terjedését. Mindez olyan időszakban történik, amikor korábban reménytelen helyzetben lévő országok, egész régiók kerülnek ki a szegénység és nyomor csapdájából.
A piacról érkező jelzéseket sokszor hamisnak feltételező, a hatalom erős politikai legitimációját a gazdaságpolitikában is megjelenítő centralizált megoldásokat korábban Latin-Amerika és a mediterrán térség jelentős hatalmi koncentrációjú rendszereiben alkalmaztak. A mérleg pedig vegyes volt: az akár jelentősnek is mondható felzárkózási/modernizációs sikereket - a nemzetközi pénzügyi, sőt helyenként a kereskedelmi elszigetelődés mellett - számos országban a regionális és jövedelmi egyenlőtlenségek komoly növekedése kísérte.
A felkérés lehetőségével élve, - maradva a "kaptafánál" - az államháztartás egyensúlyi helyzetéről szeretnék írni. A Költségvetési Tanács (KT, Tanács) dokumentumaiban foglaltakra támaszkodom, de írásom újabb kutakodásaimnak, a KT titkársága elemzéseinek is összefoglalja arról, hogy a közelmúltat és a belátható jövőt magam miként látom.
Mivel a konvergencia programok - a bizottsági előírások miatt - azonos módszertan szerint készülnek és középtávra szólnak, ezért - gyakorlatilag az egyetlen - konzisztens alapot adják ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a gazdasági helyzet és a gazdasági kilátások alakulására vonatkozó kormányzati elképzeléseket nyomon kövessük. Összehasonlítva az idei és a tavalyi programot az derül ki, hogy a kormány szerint tavaly óta minden lényeges szempontból Magyarország rosszabbul teljesít. Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
A Haza és Haladás által felvázolt adórendszerrel négymillió adózó járna jobban a jelenlegi helyzethez képest, míg 300 ezer adózó adóterhelése növekedne - mondta el a gazdaságpolitikai vitaanyagról szóló sajtóbeszélgetésen Bajnai Gordon, az Együtt 2014 Választói Mozgalom társalapítója. Az adójóváírás visszavezetése a minimálbéresek között havi nettó 8-10 ezer forintos pluszt jelentene.
Gyökeres változás nélkül a gazdaság várhatóan középtávon is csak pangani fog, további munkahelyek kerülnek veszélybe, miközben újak nem létesülnek, a hiány pedig már 2014-től újra növekedésnek indul, ahogy az adósságrátánk is - állapítja meg a Haza és Haladás, valamint a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán publikált tanulmánya, amely az ország középtávú gazdasági kilátásait vizsgálta. Ezzel a gazdaságpolitikával Magyarország nem fog tudni tartósan kikerülni a túlzott deficit eljárás alól - mondta Oszkó Péter az elemzést bemutató sajtótájékoztatón. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az uniós szabályok értelmében jövőre Brüsszel a 2012-es költségvetés tényadatot, valamint a 2013-as és 2014-es várható deficitet fogja vizsgálni, amikor dönteni fog a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás ügyében.
Elkészítette a 2013-as költségvetés kockázatelemzését a közöskassza projekt keretében a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. A költségvetési vita első fázisa és az adótörvények megszavazása után elkészített tanulmány szerint a költségvetési hiánycél tartása érdekében a kormány jelentős növekedési és inflációs áldozatokat vállal fel. A friss prognózis szerint 5%-os infláció vár ránk jövőre és 2013-ban is recesszió jön. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a Portfolio.hu érdeklődésére kifejtette, hogy a kivetítés a teljes horizonton nem számol az IMF-megállapodás létrejöttével.
Az elhúzódó gazdasági válság a nyugdíjrendszerekre is nyomást gyakorol, egyetlen pillér sem tudta magát függetleníteni, ami azt jelenti, hogy mind az állami, mind a tőkésített magánpillérben változtatásokra van szükség. Az ONYF-EISS közös nyugdíjkonferenciáján Laurence Kotlikoff az amerikai állami rendszer gyengeségeire koncentrált, mint elmondta, a piramisjáték a végéhez közelít, beavatkozás hiányában pedig össze is fog omlani, mert hatalmas hiányt termel a kormányok számára. Véleménye szerint a legjobb az lenne, ha a tőkefedezeti pillérek irányába mozdulnának el, a nyugdíj alapját az egyéni számlákon összegyűlt vagyon jelentené. Egy következő előadásban Michael Orszag, a Watson Wyatt vezető elemzője beszélt, mint kifejtette, a tőkefedezeti pillérekben lévő bizalom is meggyengült a válság alatt, mert a pénz- és tőkepiaci eséseket az emberek az egyéni számlák leértékelődése által a saját bőrükön érezték. Véleménye szerint nincs egyelten jó megoldás a problémákra, a válság tanulságait le kell vonni, és annak megfelelően megváltoztatni a struktúrákat.
Szakadatlanul vizsgálja a kormány által tavaly bevezetett három válságadót az Európai Bizottság. Miközben a távközlési adó miatt márciusban indított jogsértési eljárás folytatását mérlegeli, addig a kiskereskedelmi- és az energiaszektort sújtó adónál még kétesélyes, hogy indul-e eljárás - írja BruxInfo .
A ma hajnalig tartó luxemburgi egyeztetéseken július közepéig elhalasztották az eurózóna pénzügyminiszterei az arról szóló döntést, hogy kifizessék a most futó hitelprogramból esedékes újabb, 12 milliárd eurós hitelrészletet. A cél az, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon az EU a görögökre a megszorító csomag elemeinek minél hamarabbi parlamenti elfogadása érdekében. A görögök arra figyelmeztettek, hogy ha nem kapják meg rövidesen a pénzt, akkor csődbe megy azt ország, hiszen nem tudják teljesíteni a nyári államkötvény lejáratot. A most esedékes nemzetközi hitelrészlet kifizetéséről szóló döntés elhalasztása, illetve a Moody's felőli olasz figyelmeztetés ismét mérsékelten negatív hangulatot eredményezett a ma hajnali ázsiai kereskedésben, az euró gyengült, az ázsiai részvénypiacok jellemzően gyengültek és a határidős európai és amerikai indexek is mérsékelt mínuszban járnak.
Nyílt levélben fordult magyar közgazdászok egy csoportja az Európai Bizottság elnökéhez és a magyar miniszterelnökhöz, hogy fontolják meg a Tobin-adó bevezetését. Az aláírók úgy érvelnek, hogy egy minimális mértékű, 0,05 százalékos adó a bevezető országok versenyképességének érdemi romlása nélkül járulhatna hozzá a pénzügyi szektor és a társadalom között az elmúlt évtizedekben felborult egyensúly helyreállításához.
A kormány gazdaságpolitikájáról rendezett vitaestet csütörtökön Bécsben a WIIW osztrák kutatóintézet Cséfalvay Zoltán államtitkár, Surányi György bankár, az MNB volt elnöke, Oblath Gábor közgazdász és Magyar Kornélia politikai elemző részvételével.
A kormány strukturális reformterve, és a közölt, 2013-ra 900 milliárd forintos egyensúlyjavítás jól cseng, de 90 százalék a végrehajtáson múlik. A nemzetgazdasági miniszter bejelentései sajnos nem tartalmaztak konkrétumokat, csaknem kevesebbet tudunk, mint a bejelentés előtt, a kiszivárgott információk alapján - kommentálják a kormány Széll Kálmán Tervének bejelentését.
Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott - állapítja meg a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya. Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét. Az alábbiakban a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét közöljük.
A magyar gazdaság lassulásáról folyó vitákban a 2000-es évek közepe óta sokan és sokféle javaslatot tettek az egyik lehetséges gyógymód, az adóreform kívánatos irányára. A globális válság egyfelől rövidtávon tovább szűkítette egy ilyen reform mozgásterét, másfelől viszont még sürgetőbbé is tette a magyar gazdaság szabályozási környezetének átalakítását, a versenyképesség javítását. Az adórendszer átalakítása önmagában nem elegendő a növekedés beindításához, de egy jó reformnak jelentős hatása lehet, és felerősítheti a más téren elindított változások jótékony hatásait - írják a Portfolio.hu-hoz eljuttatott véleményükben az adórendszer neves hazai szakértői. Scharle Ágota és Váradi Balázs (Budapest Intézet), Benczúr Péter és Kátay Gábor (MNB) magánvéleménye szerint a kormány drágán és kellemetlen mellékhatásokkal kívánja az adórendszer átalakításától remélt céljait elérni.
A globális pénzügyi válságra adott erőteljes kormányzati válaszok - és főképp a fejlett államok kiköltekezéséből feléledő adósságválságok - újra érdekessé tették a költségvetési szabályok kérdését. Éppen ezért érdemes végignézni a világban, hogy milyen megoldásokat találtak eddig a költségvetési politika kordában tartására az egyes országok. Sorozatunkban erre vállalkozik Asztalos Viktor, akinek írásai a fiskális előírások jellemzőit bemutatva a hazai szabályozás szempontjából is tanulságokkal szolgálnak. Az első részben a magyar szabályozással sok hasonlóságot mutató brazil fiskális előírásról írt, majd a - nem túl kedvező - lengyel tapasztalatokról szólt, utána a sok mindenben élen járó Új-Zéland példáját tekintette át, most a sikeres svédeken a sor.
Eltér a jegybanki stáb és a monetáris tanács kockázatértékelése az inflációs kockázatokat illetően, aminek alapvetően a bizonytalan gazdasági környezet az oka - mondta el Virág Barnabás, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője. A Magyar Nemzeti Bank szakértője úgy látja, hogy magyar gazdaság jelenleg egy olyan repülő, amelyiknek egyelőre csak az egyik motorja működik jól, de alacsonyan és labilis időjárási körülmények közt repül.
Az alábbiakban a Buda-Cash Brókerház külföldi részvénypiaci és makrogazdasági kitekintője olvasható.
Szinte megszámlálhatatlan fordulat egy gyakori kriptovalutás átverésben. The post Kifinomult kriptovalutás kifosztás...
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
Összefoglaltuk a legfontosabb, 2025-ben életbe lépő számviteli változásokat, melyeket minden társaságnak érdemes... 
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre...
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
