Így fizetjük vissza az orosz gigahitelt

Az orosz kormány csütörtökön elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséhez nyújtott 10 milliárd eurós hitelmegállapodás tervezetét. A dokumentumban a hitel minden fontos paramétere szerepel, így el lehet végezni azokat a megközelítő számításokat, hogy a magyar államnak mikor, mennyit kell törlesztenie. A tervezet szerint már 2014-ban kamatot kell fizetnünk a lehívott orosz hitelrész után (a hitelrész azonban feltehetően alacsony lesz, mert a projekt első éveiben nem jelentkeznek jelentős költségek). Az is új elem, hogy a magyar állam 20%-os önrészének (2,5 milliárd euró, mai árfolyamon számolva közel 800 milliárd forint) már a projekt indulásánál rendelkezésre kell állnia, mert az orosz kivitelező a számlát a kezdetektől benyújtja a magyar államnak is.

Az orosz kormány jóváhagyta a 10 milliárd eurós paksi hitelt

Az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű hitel elkülönítését - közölte csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség.

Visszasüllyedtek a hozamok a mai aukción

A 3, 5 és 10 éves lejáratú magyar államkötvényekből 57 milliárd forint összegben hirdetett mára aukciót az államadósságkezelő, majd 11,5 milliárd forinttal több, összesen 68,5 milliárd forint forrást vont be a beérkező ajánlatokból. A hozamok 40-45 bázisponttal lettek alacsonyabbak a két héttel korábbi hasonló aukció hozamaihoz képest.

Százmilliárdokkal terhelnék a költségvetést az új paksi blokkok?

A kormány Paks II. bejelentésével párhuzamosan rendkívül versenyképes áramárról kommunikál, miközben egy új atomerőmű mindenképpen csak drágább áron képes termelni, mint a jelenleg irányadó árszintek. Az Energiaklub készített egy becslést Paks II. várható termelési áráról, ami a jelenlegi, kb. 40 euró/MWh-os piaci árral szemben 101 eurós várható termelési árat vetít előre. A szervezet hozzáteszi, hogy amennyiben a költségvetés állja majd az orosz hitel visszafizetésnek terheit, akkor egy új blokk éves szinten 190 milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést.

A kormány nagyobb állami tulajdont szeretne a Mátrai Erőműben

Folynak a tárgyalások arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. ne csak kisebbségi partnerként, illetve szerződő félként működjön együtt a Mátrai Erőmű Zrt.-vel, hanem tulajdonrészének növelésével vállaljon szorosabb, aktívabb szerepet - jelentette ki Németh Lászlóné kedden a visontai Mátrai Erőműben.

Így durranthatja be Paks II. a magyar gazdaságot

Közvetlenül 8-9 ezer szakembernek biztosíthat munkát a két új paksi blokk felépítése, de ezen felül még jelentős számú új munkahelyet vár a kormány a projekttől. Eddig közel 400 hazai cég jelezte, hogy részt venne a beruházásban. Ezek azok, amelyek elhozhatják a 10-12 milliárd eurós beruházás 40%-át - derült ki az NFM és az MVM mai közös sajtótájékoztatóján.

Az igazi európai atomenergia-nagyhatalmak

Hamarosan, hacsak átmeneti időre is, de megduplázhatjuk a Paksi Atomerőmű kapacitását. A lépéssel már akár be is kerülhetünk Európa legnagyobb atomerőművi teljesítménnyel rendelkező országai közé, de "atomenergia-hatalom" bizonyosan nem válik belőlünk. Az alábbiakban Európa legtöbb atomenergiát használó 10 országát mutatjuk be.

Kiderült, mennyit fizetnek a becsődölt takarék betéteseinek

Összesen közel 23 milliárd forintnyi kártalanítás fizetett az Országos Betétbiztosítási Alap a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet csődje miatt a betéteseknek. A nem biztosított betétállomány 3,7 milliárd forint volt, ezt a részt már nem köteles állni az alap. A kártalanítás gyorsan zajlott, de 2025-re már a jelenleginél is szigorúbb határidőkkel kell dolgozniuk. Ugyanis a bankunió harmadik pillérét jelentő betétbiztosítási rendszerben számos változás lesz.

Varga elárulta: ajtócsapkodás is volt az orosz tárgyalásokon (2.)

Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a paksi beruházásról is faggatták a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában. Azt a kérdést megkerülte, hogy ki futja a 10 milliárd eurós, Oroszországtól érkező hitel árfolyamkockázatát. Beszélt azonban arról, hogy a tervezetet a kormány a szerdai ülésén elfogadta és hamarosan beterjesztik a Parlament elé.

Már nem menő a 3D-nyomtatás?

A 3D-nyomtatás mindent megváltoztathat: nem csak átalakíthatja a gyártási folyamatokat, decentralizálhatja a termelést, de hatással lesz az oktatásra, az urbanizáció alakulására, sokak szerint a világot jobban átformálja majd, mint az internet. A kérdés nem is az, hogy a 3D-nyomtatás forradalma lezajlik-e majd, hanem hogy milyen vállalatok vezérletével. Nem biztos, hogy a jelenlegi piacvezető cégek lesznek a technológia terjedésének nyertesei, elképzelhető, hogy olyan globális nagyvállalatok, mint a Google vagy a Microsoft mindenki mást bedarálnak majd. Megvizsgáltuk, mi történik az iparág vezetői közül a tőzsdén jegyzett nagy 3D-nyomtató cégekkel.

Tényleg ez életünk legjobb biznisze?

Körvonalazódnak a paksi beruházás és az azt finanszírozó pénzügyi megállapodás részletei. Az Oroszországtól érkező óriáshitel, majd az új blokkok működése/nyereségessége (mely várhatóan projektcégen keresztül valósul meg) lényegesen átírhatja az állam pénzügyeit. Az általunk vizsgált forgatókönyvek alapján azt mondhatjuk, hogy a projekt indulását követően a magyar államháztartás mozgástere leszűkül és lépéskényszerbe kerül a kormány, ha tartani akarja magát a eredeti céljaihoz és a törvényi előírásokhoz.

Kiderült az orosz gigahitel kamata is

Sávos, 3,95-4,95 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTV Ma Reggel című műsorában a Népszabadság beszámolója szerint.

Ma nem tolongtak a magyar kötvényekért

Az utóbbi hetek legvisszafogottabb vételi érdeklődése mutatkozott a ma lebonyolított három magyar államkötvény sorozat aukcióján, de még így is a meghirdetett 50 milliárd forintnyi keretösszeg felett tudott kissé eladni értékpapírokat az Államadósság Kezelő Központ. A hozamok tovább tudtak csökkenni a megelőző aukciók átlagos hozamszintjéhez képest.

Fogyókúra alumíniummal? - Ez a legújabb őrület

Gyakran az autógyártók szemére vetik, hogy az elmúlt évtizedekben csak "reszelgették" a meglévő technológiákat és az elmúlt 100 évben gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés az autógyártásban. Ha abból indulunk ki, hogy még mindig nem a levegőben közlekednek a járművek, vagy hogy még mindig többnyire belsőégésű motorok hajtják az autókat, akkor jogos a kritika, de azért történt előrelépés, nem is kevés: jóval biztonságosabbak, takarékosabbak, csendesebbek és az elmúlt években pedig egyre könnyebbek is lettek az autók. Ez utóbbira jó példa, hogy a Ford egyik generációról a másikra több mint 300 (!) kilogrammot faragott le legnépszerűbb modelljének tömegéből. Utánajártunk, mi is történik az autók súlyával.

Kiszáll a CEZ a MOL-ból? - Hogy adhatják el a részvényeket?

Csütörtökön jár le a MOL vételi opciója a CEZ birtokában lévő 7%-nyi MOL-részvénycsomagra, mely a lejáratot követően eladhatja a papírokat. Véleményünk szerint azonban a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a szerződést ismét módosítják, meghosszabbítva a lejáratot, mivel a MOL a tervezett upstream-akvizíciók előtt vélhetően nem erre szeretne pénzt költeni, a CEZ-nek pedig nem jönne jól, ha jelentős veszteségeket realizálna az ügyleten (30 000 forinton vásárolt be, a részvények jelenleg 14 000 forint alatt mozognak, persze időközben a CEZ-nek a részvényeken volt hozama). Ha azonban mégis eladásra kerül sor, meglátásunk szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a papírokat könyvépítés keretében értékesítik majd, melynek potenciális negatív hatásai rövid távúak lehetnek.

Paksi ügy: Hiteltrükkel lesz olcsóbb az áram

Mivel az orosz-magyar nukleáris együttmûködés megújítása nem egy üzleti projekt, ezért nem volt szükség tenderre sem. A maximum 10 milliárd eurós orosz hitelt (ami "nagyon kedvezõ kamatozású" lesz) az állam veszi fel, és a költségei így nem jelennek majd meg az áram árában. Ezzel teljesül a kormány célja, hogy olcsó áram legyen Magyarországon, ami által javul az ország versenyképessége - hangzott el a Lázár János és Giró-Szász András által tartott mai sajtótájékoztatón.

Fontosabb részletek

• Államközi hitel veszünk fel
• A kormány célja, hogy olcsó áram legyen Magyarországon
• Ez nem egy üzleti projekt, ezért nem volt szükség tenderre
• A hitel költségei nem jelennek meg az új blokkok termelési árában, így lesz olcsó az áram
• A hitelt a projekthez ütemezve hívjuk majd le, így nem egyszerre emeli az államadósságot
• Nem lesz semmilyen fixált átvételi ár
• Az elsõ blokk 2024-25-ben, a második 2025-26-ban állhat üzembe
• A felmerülõ többletköltségeket a felek közösen viselik majd

Mindhárom kötvénysorozatból többet adott el az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ által mára összesen 45 milliárd forintos kerettel meghirdetett 3 kötvénysorozatra összesen 141,2 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett és ezt, illetve a hozamajánlatokat látva mindhárom sorozatból a meghirdetettnél többet értékesített. Az aukciós átlaghozamok kissé csökkentek a legutóbbi hasonló futamidejű kibocsátásokhoz képest.

Így mentenék az európai bankokat

Magukat mentenék meg az euróövezeti bankok a tervezett bankmentő csomagról szóló legújabb elképzelés szerint, amelyet a müncheni Süddeutsche Zeitung ismertetett szombati számában.

Elköltözik Budapestről a Lufthansa regionális vezetése

Január elejétől Bécsbe költözik a Lufthansa 1997 óta Budapesten működő regionális vezetése. A döntés hátterében az áll, hogy központosítja a Lufthansa a folyamatokat és az általa korábban felvásárolt Austrian Airlines-zal szorosabbra fűzné az együttműködést. A régiós tevékenységeket az osztrák légitársasággal együtt működtették Közép-Kelet-Európában, ami nagyon hatékonytalan volt a párhuzamos funkciók miatt, ezért született döntés arról, hogy egy helyre vonják össze.

Lehet-e olcsóbb gázunk 2015 után?

Európa számára hosszú távon is Oroszország marad az egyik legfontosabb földgáz-beszállítója, míg a kelet-közép-európai térségben egyértelműen az orosz földgáz marad az úr. A földgáz globális piacán Európa egyre inkább háttérbe szorul, termelési oldalon az Egyesült Államok emelkedik ki, míg a fogyasztási központ Ázsia felé tolódik. Az elérhető LNG-források a jövőben egyre inkább szűkülhetnek, míg a palagáztermelés területén Európa óriási lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest. A földgázfogyasztás visszaesését várhatóan az áramár emelkedése állíthatja meg a jövőben, míg a versenyképesebb gázár elérésére a kelet-közép-európai országok szorosabb együttműködése nyújthat megoldást - derült ki a Portfolio.hu Energy Investment Forum 2013 konferenciájának földgázellátással foglalkozó panelbeszélgetésében.