Arra hívta fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai hivatali partnerét, Antony Blinkent hogy ne hangoztassa folyton az Ukrajna elleni állítólagos orosz agresszióról szóló spekulációkat, hanem kényszerítse Kijevet a rendezésről szóló minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására - közölte kedden az orosz diplomáciai tárca.
Oroszország üdvözölné, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó diplomáciai erőfeszítésekbe, a meglévő diplomáciai formátumokon kívül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután kedden Moszkvában tárgyalásokat folytatott német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal.
Legalább 12-en meghaltak, további 11 ember pedig megsebesült a jemeni fővárost, Szanaát kedd hajnalban ért légicsapásban, amelyért a fővárost ellenőrző húszi lázadók a Szaúd-Arábia vezette arab koalíciót tették felelőssé.
Az amerikai kormány nemzetközi energiavállalatokkal egyeztetett az európai gázellátás vészhelyzeti terveiről arra az esetre, ha Oroszország és Ukrajna között kirobbanna a háború és ez nehezítené a gázszállítást - írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Reuters.
Peking újra tiltakozott az Iránnal szembeni egyoldalú amerikai szankciók ellen, miközben megkezdte negyedszázadra szóló együttműködését Teheránnal - közölte a kínai külügyminisztérium szombaton.
A NATO a következő napokban együttműködési megállapodást ír alá Ukrajnával a kibervédelem megerősítése érdekében – jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteki sajtóközleményében. Eközben Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a nyugat-franciaországi Brestben kijelentette, az EU elítéli az ukrán kormány és több minisztérium weboldalának meghackelését és minden eszközzel Kijev segítségére siet.
Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre és bázisokat hozzanak létre az Azovi-tengeren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.
Tajvan 1 milliárd dolláros hitelprogramot hoz létre litván és tajvani cégek támogatására, miközben Peking gazdasági nyomás alá helyezte a balti országot, amiért Tajvan a sziget nevén nyitott de facto nagykövetséget az országban – írja az Independent.
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vetett ki szerdán hat észak-koreai és egy orosz tisztségviselőre, valamint egy orosz cégre, akiket és amelyet felelősnek tart az észak-koreai fegyverprogramokat segítő áruszállításokért Oroszországból és Kínából. Az intézkedés közvetlen előzménye, hogy Észak-Korea az elmúlt hónapokban, legutóbb január 5-én és 11-én ismét rakétákat tesztelt, saját állítása szerint hiperszonikusokat.
Legkorábban 2030-ban kerülhetnek nyilvánosságra az operatív törzs üléseinek dokumentumai, azok ugyanis tíz évig nem nyilvánosak. A közvélemény így kizárólag a koronavirus.gov.hu-n is megjelenő kormányzati információkból tájékozódhat a járvány elleni védekezésről.
Műholdfelvételek azt mutatják, hogy Kína felgyorsította a településépítéseket a kis himalájai királysággal, Bhutánnal való, vitatott határa mentén: hat helyen összesen több mint 200 épületet, köztük kétszinteseket is lehet látni a képeken – írja a Reuters.
Vélhetően a 2022-es év is bővelkedni fog konfliktusokban, amelyek a világ számos pontján idézhetnek elő komoly válságokat. A Council on Foreign Relations (CFR) azt vizsgálta friss elemzésében, hogy melyek lehetnek azok a gócpontok, amelyek leginkább megbolygatják a világ békéjét, és amelyek kapcsán felmerülhet a szélesebb eszkaláció kockázata.
Rendben zajlik a Kazahsztánban rekedt magyarok evakuálása, a segítséget kérők már úton vannak Oroszországba, ahonnan majd a honvédség repülőgépe szállítja őket haza az esti órákban - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közösségi oldalán.
Kazahsztánban nagyjából egy héttel a véres összecsapásokba torkolló tüntetések kitörése után helyreállni látszik a rend. A kazah biztonsági erőket az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) nevű katonai szövetség segítette a felkelők leverésében. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn győzelmet jelentett, hangsúlyozva, szerinte külső beavatkozás történt. Kaszim-Zsomart Tokajev külföldről támogatott államcsínyről beszélt, miközben az utóbbi napokban sikerült megszilárdítania hatalmát, megszabadulván az előző elnök, Kazahsztán örökös vezetője, Nurszultan Nazarbajev gyámkodása alól. A kazah események éles diplomáciai pengeváltáshoz vezettek az Egyesült Államok és Oroszország között, de a külső beavatkozásról szóló híresztelések ellenére valójában Amerikának sem volt érdeke, hogy destabilizálódjon a helyzet a több amerikai energetikai vállalat számára is jól jövedelmező olajbirodalomban.
A NATO figyelmeztette Moszkvát, hogy hagyjon fel harcias külpolitikájával, és működjön együtt a nyugattal, különben acélozott katonai szövetséggel kell szembenéznie. A héten intenzív diplomáciai tárgyalások folynak, amelynek célja az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára – és Norvégia egykori miniszterelnöke – kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette védelmi szövetség felkészült egy „új fegyveres konfliktusra Európában”, amennyiben a tárgyalások kudarcot vallanak. A nyugati tisztviselők emellett készen állnak a Moszkvával folytatott esetleges megbeszélésekre a hadgyakorlatok méretének csökkentéséről, a fegyverzetellenőrzésről és készek ígéretet tenni arra, hogy nem telepítenek amerikai rakétákat Ukrajnába – számolt be a Financial Times.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap megállapodott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, hogy az orosz külügyminisztérium segít az Almatiban ragadt magyarok evakuálásában.
Hosszan beszélt egymással telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a kazahsztáni rend helyreállításához szükséges intézkedésekről - közölte szombaton a Kreml. Az orosz külügyminisztérium pedig közleményben elítélte Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatát a kazahsztáni helyzetről.
Németország leállította a Kazahsztánba irányuló fegyverexportját az ottani zavargások miatt - jelentette szombat hajnalban a dpa német hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
Kazahsztánban az ország 1991-es függetlenedése óta a legnagyobb zavargások törtek ki az újév első napjaiban. A tüntetések az egész országra kiterjedtek, a demonstrálók kormányzati épületeket támadtak meg és gyújtottak fel, rendszeressé váltak a fosztogatások és a heves összecsapások a tüntetők és a biztonsági erők között. A Fókusznak sikerült felvennie a kapcsolatot egy Almatiban élő magyar férfival, aki drámai helyzetről számolt be – írja az rtl.hu.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.