Milyen lépéseket tervez 2025-ig a Market Csoport a fenntarthatósági stratégia részeként?
A jelenlegi stratégiánkat 2021-ben állítottuk össze és szétbontottuk 34 különböző akciótervre, amelyeket negyedévente felülvizsgálunk. Ezek a feladatok érintik a fenntarthatóság mindhárom alappillérét – a környezetvédelmet, a társadalmi felelősségvállalást és a transzparens vállalatirányítást.
A vállalaton belül külön fenntarthatósági csoport foglalkozik az akciótervek megvalósulásával, az egyes konkrét feladatok és részcélok hozzá vannak rendelve a kompetens szakterületekhez. Így gyakorlatilag a teljes cégcsoport részt vesz a fenntarthatósági törekvések végrehajtásában, célunk, hogy ne csak egy ötfős csapatunk legyen, hanem 1500 "fenntarthatósági szakembert" foglalkoztassunk.
Az egyik legfontosabb törekvésünk a hulladék- és anyagpazarlás csökkentése, a projektjeinken olyan korszerű anyagtárolási gyakorlatot szeretnénk folytatni, ami optimális felhasználást és kevesebb hulladékot eredményez, ennek elérésére külön akciócsoportot hoztunk létre. Hasonlóan fontosak az energiahatékonyág irányába tett lépések, ezek közül az egyik kiemelkedő projektünk a konténerek energiahatékonyságának növelése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több mint ezer konténer hagyományos, neoncsöves világítását cseréltük ki energiatakarékos LED-es fényforrásokra. Ez a befektetés számításaink szerint mintegy 1,5 éven belül térül meg. Elindítottunk továbbá egy pilot projektet, aminek keretében a konténerek okos rendszerrel történő hűtés-fűtés szabályozását vizsgáljuk – amennyiben ez a tesztüzem sikerrel zárul, célunk ezt a gyakorlatot kiterjeszteni valamennyi projekten található konténerünkre.
2021-ben elindítottuk Faültetés Programunkat, aminek egyik elemeként azt vállaljuk, hogy saját költségen, önkéntes alapon megduplázzuk projektjeinken a kötelezően elültetendő fák számát. Ha nincs lehetőség a projekt területén vagy annak lokációjában eleget tenni a vállalásnak, akkor egy külön erre a célra kijelölt helyen telepítünk fákat. Ennek kapcsán kerestük meg a Pilisi Parkerdő Zrt.-t és az ő szakmai iránymutatásuk mellett erdőszerkezet átalakítást végeztünk Piliscsabán, egy 2,1 hektáros területen, ahol közel 17 ezer db őshonos fafajokból álló facsemetét ültettünk el.
Munkatársaink szemléletformálása érdekében indult el 2022-ben a „Fenntarthatóság reggeli” elnevezésű esemény, amely mostanra rendezvénysorozattá nőtte ki magát, idén júniusban már ötödik alkalommal szerveztük meg. Mindegyik eseményre meghívunk egy szakértőt, akinek segítségével egy-egy izgalmas fenntarthatósági témakört járunk körül. Mindezt egy reggeli keretében, ahol az alapanyagokat olyan cég szolgáltatja, amely helyi termelőktől, fenntartható gazdaságból vásárolt szezonális ételeket kínál, és az esélyegyenlőség jegyében fogyatékossággal élő munkavállalókat alkalmaz.
Hogyan lehet fenntarthatóvá tenni egy ekkora ökológiai lábnyommal rendelkező szektort?
Két részre érdemes bontani a kérdést: az egyik a megrendelői oldal, ott kevesebb ráhatásunk van, ugyanis nem vagyunk döntési pozícióban annak tekintetében, hogy egy adott épületnél milyen anyagokat és milyen technológiákat használjunk. Tapasztalatunk szerint már a projekt tervezési fázisában érdemes olyan idő- és költséghatékony megoldásokat alkalmazni, mint például az egyre népszerűbb BIM-modellezés, amely számos előnnyel jár – csökkenti az anyagpazarlást, segít a határidők betartásában, csökkenti a potenciális hibalehetőségeket, a Market Építő éppen ezért saját BIM szervezetet alakított ki a kivitelezés hatékonysága érdekében.
Kivitelezőként azzal tudunk ráhatással lenni erre a folyamatra, hogy olyan fenntartható megoldásokat kínálunk megrendelőink számára – például hőszivattyús rendszer, árnyékolástechnika –, amelyek elérhetőek a piacon, megfizethetők és bizonyítottan energiahatékonyak. Bár ezek a megoldások a beruházás során némi többletköltséggel járhatnak a hagyományoshoz képest, hosszútávon, az üzemeltetés során azonban többszörösen megtérül a befektetés.
A nagy nemzetközi építőipari cégeknél már jobban elterjedt ez a szemlélet, már a tervezés során szem előtt tartják, hogy az épület a későbbiekben megfeleljen a legelterjedtebb zöld épületminősítő rendszereknek (LEED, BREEAM).
Számításaink szerint átlagosan 26 %-kal kisebb energiafelhasználásúak a zöld minősítéssel rendelkező épületek.
A jelenleg futó projektjeink mintegy fele a LEED vagy a BREEAM-minősítést célozza meg. Az erre vonatkozó igények többségében a megrendelői oldalról érkeztek, azonban néhány projekt esetében elértük, hogy a minősítés magasabb fokozatát célozzák meg, amelynek köszönhetően az eredeti tervekhez képest több zöldebb megoldást alkalmazunk a kivitelezés során.
Az építőanyagok tekintetében számos zöld alternatíváról hallani a hírekben, miközben az építkezéseken még mindig a klasszikus anyagokat lehet látni.
Folyamatosan monitorozzuk az alternatív építőanyagokat, és figyelemmel követjük a legújabb trendeket és építőanyag-innovációkat. Amennyiben a korábbinál hatékonyabbnak találunk egy új anyagot, azt ajánljuk megrendelőink felé is, akik eldönthetik, hogy hajlandóak-e többletköltséget fordítani a zöldebb alternatívára. Azt természetesen hozzá kell tenni, hogy
ezek az anyagok még kevésbé elterjedtek és drágábbak hagyományos társaiknál, ezért mindenképpen egy hosszútávú folyamat lesz az építőiparban, mire szélesebb körű felhasználást nyernek.
A jelenlegi nemzetközi szintű törekvések alapján 2050-re kiemelt cél a zéró karbonlábnyommal rendelkező épületek megvalósítása – ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, kulcsfontosságú szerepet kap az építőanyagok fejlesztése.
Mennyire jelent előnyt az építőiparban ma, ha egy cégnek hitelesített ESG stratégiája van, mennyire érvényesíthető ez versenyelőnyként? A megrendelők oldaláról ez mennyit nyom a latban?
Az elmúlt időszakban intenzíven tapasztalható, hogy a külföldi tulajdonú cégek által kiírt tendereken már egyre inkább elvárás, hogy a pályázatot benyújtó cég komolyan foglalkozzon a fenntarthatóság témakörével, és kapcsolódjon az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz. Részben ebből az igényből kiindulva, részben pedig azért, hogy jó példával járjunk elől a hazai szektorban, a tavalyi évben a magyar tulajdonú építőipari cégek közül elsőként elkészítettük Fenntarthatósági jelentésünket. Jogszabályi előírás szerint 2025-től egyébként is kötelezővé válna számunkra – és a hasonló méretű cégek számára – az ESG-jelentés publikálása, de mindeddig viszonylag kevesen kezdtek el foglalkozni ezzel a témával. A jelentéshez szorosan kapcsolódik, hogy a vállalat pontosan meg tudja határozni a saját szén-dioxid-kibocsátását – ezt pedig háromféle, úgynevezettek „scope”-okra bontják:
- Scope 1 – ide tartozik közvetlenül a vállalat saját működéséből eredő kibocsátás,
- Scope 2 – közvetett kibocsátás, vagyis a vásárolt energiához köthető kibocsátás,
- Scope 3 – minden egyéb kibocsátás, ami a Scope 1 és Scope 2 körén kívül esik.
A Scope 1-2 kibocsátást már két éve nyomon követjük, a Scope 3 kibocsátás mérésének folyamatát a jövő évtől kezdjük el kiépíteni, ami egy nagyon komplex és számos munkavállaló bevonását igénylő projekt lesz. Szintén 2024-től tervezzük, hogy az ESG beszállítói minősítés is komolyabban terítékre kerüljön, ami azt a célt szolgálja, hogy felmérjük, hogy partnereink hol tartanak a fenntarthatóság terén. Ez azért is fontos, mert az ő Scope 1 és Scope 2 kibocsátásuk a mi Scope 3 kibocsátásunkba fog beleszámítani. A teljes cégcsoport karbonlábnyomát csak úgy fogjuk tudni jelentősen csökkenteni, ha a teljes beszállítói láncot bevonjuk ebbe a törekvésbe.
A Market Csoport szintjén történt-e az elmúlt időszakban olyan konkrét lépés, ami a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve egy kiírt tender során versenyelőnyt jelent megrendelői oldalról?
Igen, a piac elkezdte megkövetelni, hogy a PREbeton által előregyártott falpanelek karbonlábnyomát köbméterre vetítve meg tudjuk adni. A stratégiánkat követve ezzel csak két év múlva foglalkoztunk volna a gyakorlatban, de mivel konkrét igény érkezett az ilyen jellegű adatszolgáltatásra, ezért már az idei évben elvégeztük a karbonlábnyom-számítást. A PREbetonnál napelemek telepítésével tesszük az energiafelhasználásunkat környezetbarátabbá, jelenleg az előregyártás éves villamosenergia-fogyasztásának 30-40 %-át már ebből fedezzük, és elkezdtük a következő fázis előkészítését, amellyel megduplázzuk napelemparkunk teljesítményét. Mindezt kiegészítjük egy 200 kWa teljesítményű akkumulátoros tárolókapacitással és az egész gyár mikrogrid vezérléssel fog üzemelni az optimális energiakihasználtság érdekében. A hulladékképződést minimálisra csökkentjük, és az esetleges betonhulladékot teljes egészében újrahasznosítjük.
Mennyire állnak készen az alvállalkozók erre, a magyar kkv-szektor jellemzően nem a proaktivitásáról híres, életszerű, hogy 2025-re ESG felmérést végeznek majd?
Jelenleg Magyarországon az ESG-alapú beszállítói minősítés még nincs elterjedve, de a jelenlegi szabályozási javaslatok alapján néhány éven belül kötelezővé válik a beszállítóink fenntarthatósági szempontból történő minősítése. Amennyiben ez a szabályozás hatályba lép, komoly kihívást fog jelenteni az egész cégcsoport és az alvállalkozók számára is.
A Market Építő Zrt.-nél már mintegy másfél éve kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy partnereinkkel megosszuk azt a tudást és szemléletet, amely segítségével ők is hatékonyabbá tehetik saját működésüket. A személyes egyeztetések mellett minden hónapban tájékoztatjuk őket a szektort és a Marketet érintő aktuális információkról – ezek között szerepel különféle fenntarthatósági tevékenységeink bemutatása.
Összességében Magyarországon az elmúlt években az építkezések száma folyamatosan növekedett, ezzel együtt a magyar építőipar is reagált a világban zajló trendekre, egyre több vállalat kezdte el érezni a klímaváltozás miatti cselekvési kényszert. Egyre több alternatív építőanyag jelent meg a piacon, és elkezdődtek a törekvések, hogy a kivitelezést is fenntarthatóbbá tegyék, az üzemeltetés terén pedig az energiahatékonyságot célzó megoldások előtérbe kerültek. Fontos megemlíteni, hogy sokkal könnyebb kicserélni egy villanykörtét, mint teljesen elhagyni a betont, tehát
könnyebb fenntarthatóbbá tenni az üzemeltetést, mint a beépített kibocsátást csökkenteni.
Általános problémának számít, hogy a „zöld” építőanyagokból kevesebb a választék és korlátozott az elérhetőségük, illetve a megrendelők jobban preferálják az ismert, hagyományos építőanyagokat. A nehézségek ellenére a magyar tulajdonú építőipari cégeknek is lépést kell tartani az Európai Unió egyre szigorodó rendeleteivel és szabályaival, az épületeiket pedig fel kell készíteniük a klímaválság jelentette fizikai kockázatokra. Nagyon fontos, hogy a fenntarthatóság területén időben lépjenek a magyar cégek, hiszen versenyelőnyt jelent, ha valaki élen jár ebben a tevékenységben.
Fotó: Stiller Ákos
A cikk megjelenését a Market Építő Zrt. támogatta.
