A XIII. kerület az elmúlt években az egyik, ha nem legnépszerűbb célpont volt, mind az új lakáskeresők, mind a lakásfejlesztők körében. Mekkora potenciál van még a területben?
Nagy Miklós Richárd (N.M.R.): 2021-ben a KSH 100-nál több lakást értékesítő települések és budapesti kerületek rangsorában a XIII. kerület magasan vezet az eladott lakások számában. A statisztikai hivatal szerinti 1340 eladott új építésű lakás több mint a második és harmadik helyezett XI. és IX. kerület értékesítései összesen. A piaci adatok és saját vevőink visszajelzései is azt támasztják alá, hogy Budapest ezen lokációja kiemelten kedvelt az új építésű ingatlan vásárlók és befektetők körében. Ennek oka, hogy a XIII. kerület mind közlekedési, mind infrastrukturális szempontból Budapest kiemelkedő területe.
Befektető oldalról mekkora előnyt jelent a Duna közelsége, mennyivel növeli meg a lakások értékét?
Zentai Péter (Z.P.): A Duna partnak mindig volt egy sajátos romantikája, nem hiába a Duna korzó az egyik legismertebb és leglátogatottabb turista attrakció a fővárosban. Egy a Duna közelségében épülő ingatlan - a kevés folyóparti lehetőség miatt – kuriózum, ma Budapesten 7-8 ilyen jellegű projekt fut vagy van tervezés alatt, melyek közül a belvároshoz közelebbi fejlesztések számítanak értékesebbnek. Felméréseink szerint a Duna-parti ingatlanokra erősen megnövekedett kereslet jellemző mind a befektetők, mind az új otthonunkat keresők körében, így fajlagosan emeltebb bekerülési költség mellett az átlagárhoz képest magasabb eladási árakkal és gyorsabb ütemű értékesítéssel tud számolni egy ilyen helyszínt választó fejlesztő.
Ugyanakkor a Duna közelsége még önmagában nem elég, fontos, hogy a projekt kiszolgálja a vásárlók mindennapi igényeit, gondolva itt akár a bevásárlásra vagy különböző kereskedelmi és szolgáltató egységekre.
N.M.R.: A dunai panoráma jó hívószó lehet bármelyik új építésű lakás jellemzésében, de ez még önmagában nem elégséges feltétel a prémium lokációhoz: fontos a teljes látkép minősége is, nem mindegy, hogy a Csepel szigetre van kilátás vagy a Budai-hegyekre van kitűnő panoráma.
Ki a célközönsége a fejlesztésnek, melyik az a potenciális vevőkör, amelynek az igényeit figyelembe kellett venni a tervezéskor?
N.M.R.: Az otthonukat kereső vásárlók és a befektetők körében is az elsődleges szempont a projekt prémium lokációja lesz. Továbbá a mai energiahelyzet megköveteli mindenkitől a jól átgondolt ingatlan választást, így egy jól szigetelt, korszerű és energiahatékony épület sokak számára lehet alternatívája a mostani magasabb fenntartási költségű lakásoknak, házaknak.
Arra számítunk, hogy a lakhatási céllal vásárlók nagy része fogja használt nagy méretű lakását vagy kevésbé mai technológiával épített házát új építésű lakásra cserélni.
A befektetőknek elsősorban a város könnyű és gyors megközelítése, a projekt szolgáltatásai, az ingatlanok minősége és a későbbi jól értékesíthetőség lesz a Duna parti lokáción kívül a legfontosabb szempont.
Melyek azok a trendek, vásárlói elvárások, amik egy ilyen új projektnél hívogatók lehetnek?
Z.P.: A szokásos minőségi és korszerűségi feltételeken felül, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az épületen belül elérhető szolgáltatások. Elemzéseink szerint a rövid távon megvalósuló generációváltás a társadalomban kihatással lesz a lakásvásárlók preferenciarendszerére is.
3-6 éves időtávlatban a vásárlók nagy részét tehetik ki a ma 30 év körüli Y-generáció tagjai, akik a digitalizációval együtt nőttek fel, így fontosabbá vállhat számukra egy jól kiépített okos otthon rendszer, SPA-wellness helyiség, házon belüli csomag átvételi automata vagy éppen egy co-working iroda megléte.
Ezzel szemben a mai vásárlók az úgynevezett boomer- és X-generáció tagjai főleg az épület minőségére koncentrálnak és kevésbé lehet csalogató számukra egy modernebb szolgáltatási csomag. Ezt a globális trendet szem előtt kell tartania az ingatlan fejlesztői szektornak és a minőséget továbbra is szem előtt tartva, a lehető legtöbb kényelmi szolgáltatással kell megtervezniük egy-egy újabb projektet.
Mennyire jelent kihívást egy új projektnél a munkaerőhiány, az építőanyagok drágulása vagy az energiaárak emelkedése?
N.M.R.: A heti szintű árváltozás a beszerzésben komoly monitorozási és elemzési feladatot ad az építőiparban jelen lévő vállalkozásoknak. A gáz és az elektromos energia súlyos drágulása több építőanyagra is kihatással van, például a tégla ma majdnem kétszer annyiba kerül, mint két évvel ezelőtt. Az energiaárak emelkedése pedig az építkezés során sem elhanyagolható tényező, mivel egy projekt kivitelezésénél működő nehéz gépek üzemeltetése komoly energia igényt támaszt, melyet megújuló energiával ellátni igen nehézkes és költséges lenne.
Z.P.: Mint más beruházók mi is vizsgáljuk folyamatosan ennek a lehetőségét, de még kiforrott megoldás nem született, hogy a megújuló energia alternatívaként tudjon szolgálni az építőiparban. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban pedig széles partneri kapcsolatainknak köszönhetően, mi csak csekély mértékben tapasztaltunk nehézségeket, azt is átmeneti jelleggel. Sőt, a minket felkereső, új belépő alvállalkozók számának növekedése a piac helyreállását vetíti előre, hosszútávon akár túlkínálat kialakulása sem esélytelen.
A cikk megjelenését az Idom Házépítő Kft. támogatta.
