Az építészet művészet és mérnöki tudomány egyszerre, de a világ, az igények és az elvárások őrült sebésséggel változnak. Megváltozott az elmúlt években az, hogy hogyan kell tervezni?
Paulinyi Gergely: Abszolút megváltozott. Mi már 2015 óta azon dolgozunk, hogy ne hagyományos értelemben fogjuk fel az építészetet, hanem sokkal összetettebben kezeljük, ami remek válasz a gyorsan változó folyamatokra. Legyen szó egy városnegyedről, egy irodaépületről vagy egy magánegészségügyi épületről, már a koncepcióterv fázisában olyan vizsgálatokkal foglalkozunk, amelyekkel mások csak a kivitelezés vagy üzemeltetés során. A trendváltozáshoz az is hozzátartozik, hogy bár megmaradnak az emberi intuitív tervezés olyan aspektusai, mint például a művészeti tartalom, de
a formai és technológiai megoldások egy idő után adatokra cserélődnek le nálunk.
Reményeinknek megfelelően a piac pozitívan reagál erre, több esetben bizalmat kaptunk arra, hogy a fejlesztőknek fontos szemlélethez, adatokhoz hozzáférjünk, és így komplex modelleket tudjunk használni. Ebből is látszik, hogy napjainkra már nagyon sokan elfogadják, hogy dinamikus modellekkel dolgozunk, amik az épület ciklusának későbbi szakaszára pontosabb számítások készítésére ad lehetőséget.
Burián Gergő: Több mint tíz éve szeretnénk integrált tervezési folyamat mellett dolgozni, ez most beérni látszik. Egy projekt kezdeti fázisában már nemcsak a beruházóval tárgyalunk, hanem az üzemeltetővel, vagy akár a kivitelezővel is, és így a másfél-két év múlva esedékes szempontokról is tudunk beszélgetni. Egy beruházás során a kivitelezési szempontok mellett az energetikai, használati, üzemeltetési és mindezekből származtatott gazdaságossági, nyereségességi feltételek összehangolásához nélkülözhetetlen, hogy minden szakember az első pillanattól szerepet vállaljon a tervezési folyamatban.
Évek óta, amikor üzemeltetőkkel beszélgetünk, azt halljuk, hogy nem kérdezik meg őket a tervezés során, vagyis amikor az irodaház vagy egyéb épület koncepciója kialakul. Akkor ez most számukra is egy jó irány.
P. G.: Mi mindig kérjük, hogy vegyen részt az üzemeltető a tervezésben, hiszen komoly piaci előnyöket tudnak jelenteni már a tervezés korai szakaszában a hatékony épületüzemeltetésre vonatkozó információk.
B. G.: A legutóbbi kórházprojektünknél a tervezési folyamat legizgalmasabb része volt, hogy nemcsak az üzemeltető, de
az orvosok, nővérek is el tudták mondani a praktikus, gyakorlatias szempontjaikat.
Olykor azonban hallani olyan beruházókról, fejlesztőkről, akik köszönik szépen, de az extra költséget és időt jelentő tervezési munkák nélkül is megoldják a feladatot. Valóban ekkora hozzáadott érték a komplex tervezés, vagy van benne némi marketing?
P. G.: Nagyon sokfajta beállítottságú beruházó van, jellemzően nagy tudásúak, és nem is arról van szó, hogy ne fogadnák el ennek a modellnek a létjogosultságát. Nem mindegy azonban, hogy valaki egy ingatlanalapnak eladható terméket épít, vagy testre szabottan egy 15 évig ottmaradó bérlőnek készül az ingatlan, esetleg saját üzemeltetésű lesz az épület. Már látjuk, hogy a megrendelők egyre igényesebbek, és egyre inkább figyelnek az eladhatóság vagy kilépési pont miatt arra, hogy komolyan vegyék a jövőbeli üzemeltetési szempontokat is. Nem véletlen az, hogy a Paulinyi & Partnersnél a teljes értékláncra fejlesztünk automatizált digitális megoldásokat. Nemcsak a projektindítási vagy fejlesztési részre koncentrálunk, hanem szeretnénk, hogy legyen digitális megközelítésünk és munkamódszereink a kivitelezés, majd az üzemeltetés területén egyaránt.
Ez azt jelenti, hogy úgy terveznek, hogy könnyen lehessen majd az épületet üzemeltetni, vagy egy adott technológia, szoftver készítésén dolgoznak?
P. G.: Olyan tervezéstámogató szoftvereket, saját fejlesztésű modulokat használunk, amelyek adat alapú és kvantitatív módon, hosszabb távon mutatják meg az integrált tervezés előnyét, például, hogy mennyi energiát vagy kiadást lehet ezáltal megtakarítani. Régebben ez becslés alapon működött, de mi már folyamatosan használjuk és bővítjük adatbázisainkat, illetve új modulok fejlesztésén kísérletezünk, hogy pontosítsuk számításainkat.
A felülről jövő szabályozás vagy az alulról jövő nyomás visz jobban előre?
B. G.: A végfelhasználói igények a legfontosabbak. Egy lakásnál, egy irodánál vagy egy kórháznál a bérlő, a lakó, a felhasználó jövőbeni igényei alapján értéknövekedést lehet elérni. Ha ennek előnyeit be tudjuk mutatni a fejlesztőnek, a legtöbb esetben meg tudjuk valósítani a fejlettebb, jobb megoldást. A szabályozást nyilván mindenhol be kell tartani, de abban senki sem tart vissza, hogy ennél jobbak legyünk. Büszkék vagyunk arra, hogy az energiahatékonysági törvényi előíráshoz képest 40 százalékkal több megújuló energiát alkalmaztunk, illetve alacsonyabb energia használattal terveztük meg a közelmúltban befejezett kórházépületünket.
Ezek az extrák még mindig plusz költségként látszanak?
P. G.: Ha ez csupán plusz költség lenne, akkor kizárólag a szemléletformáló beruházóknál, vagy a nem profitorientált fejlesztéseknél láthatnánk a szabályozási minimum szintnél minőségibb megoldásokat.
B. G.: Éppen ezért dolgozunk azon, hogy megalapozott számításokkal kimutatható legyen, hogy ez a kezdeti befektetés, plusz költség 10-12 év alatt megtérül, vagy eladás esetén beépíthető az árba az ebből származó értéknövekedés. Ehhez számszerűen ki tudjuk mutatni a kezdeti többlet beruházás esetén keletkező üzemeltetési előnyöket.
Az építőiparban bekövetkezett gyors árváltozást hogyan tudja kezelni a most fejlesztett modelljük?
P. G.: Ha elég adat áll rendelkezésre, akkor már a tervezés elején meg tudjuk adni az egy négyzetméterre vonatkozó pontosabb kivitelezési költséget. Ahhoz, hogy le lehessen követni akár az árindexet, akár a piaci jelenségeket, a Paulinyi & Partnersnél adatrögzítés alatt áll egy fajlagos területre vonatkozó adathalmaz, vagyis egy olyan rendszer, amibe már csak az új, projektspecifikus területadatokat kell felvinni. Ezek alapján tudjuk számolni a becsült pénzügyi adatot. Így már a kezdeti fázisban pontosabb műszaki becslésekhez tudunk jutni, azaz ez egy fejlesztésnél az anyaghasználatra, vagy akár a választott technológiára is hatással lehet, hiszen már előzetesen kiderül, ha van kedvezőbb alternatíva.
Mi most önöknek a legnagyobb kihívás, aminek még nincs megoldása?
P. G.: Építészként és a cégcsoport vezetőjeként talán az, hogy mindig 5-10 évre próbáljunk előre gondolkozni, de hiszünk abban, hogy jó úton vagyunk.
Az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen gyors a változás.
P. G.: Abszolút. Egy projekt életciklusa 3-4 év, de most jelentősen lerövidült a még belátható időhorizont. 2000-2010 között mi a fenntarthatóságra tettük fel az életünket, ezek beépült tudássá váltak, így ma már nincs szükségünk arra, hogy ez egy külön kutatásként megjelenjen. Azt látjuk, hogy nagyon megváltozott a munkavégzés módszere, és nem az otthoni munkavégzésre gondolok, hanem arra, hogy gyorsan, dinamikusan kell tudni mindenre reagálni, ha az élvonalban szeretnénk maradni. Ehhez egy olyan divíziót, külön csapatot tartunk fennt, akiknek a feladatuk a folyamatos kutatás-fejlesztés és innovációs lehetőségek felkutatása, valamint az, hogy átadják az új technológiai tudást a Paulinyi & Partners munkatársainak. Ez egyfajta jövőbe fektetett pénz és idő. Például három évet szántunk arra, hogy a már említett teljes értékláncra kiterjeszthető digitális fejlesztési metodikát elkezdjük működtetni, ami jelentős költségeket és időt emésztett fel.
Mi akadályozza önöket abban, hogy ez a modell jobb lehessen?
P. G.: Minden a rendelkezésre álló adatokon múlik, épp ezért tárgyalásokat folytatunk adathozzáférésre. Minden adatot gyűjtünk, rögzítünk, amihez csak hozzáférünk, de ahhoz, hogy gyorsabban érjünk el eredményeket, 10-15 év adataihoz kellene hozzájutnunk, vagy további öt évet kellene erre rászánnunk.
Tudnak arról, hogy a világban mások is dolgoznak hasonló termék fejlesztésén?
B. G.: Minden nagy, külföldi építészirodának van hasonló kísérleti kutatócsapata, ez egy nemzetközi tendencia. Ezek a kutatócsapatok szintén újfajta tervezési technológiákon, új anyagokon, szerkezeteken kísérleteznek vagy ilyeneket fejlesztenek, melyek sok esetben be is tudnak épülni a sztárépítészek projektjeibe.
P. G.: Sokat kutakodtunk, de nem tudunk olyan építészirodáról, aki hozzánk hasonlóan értéklánc-összefüggésben gondolkozna. Ugyanakkor elképzelhető, hogy vannak ilyen vállalkozások, hisz sokszor mi sem publikáljuk, hogy a kutatás-fejlesztéseink milyen eredményeket hoznak, mert annyira óvjuk a nyilvánosságtól.
Az a cél, hogy a megrendeléseket minél magasabb színvonalon tudják teljesíteni, vagy ezt a tudást értékesíteni is szeretnék?
P. G.: Nem dobozos termékben gondolkozunk, hanem egyfajta extra szolgáltatásként szeretnénk az így megszerzett tudásunkat használni, ami idővel beépül a mindennapokba.
Az adat alapú és automatizált tervezés segítségével sokkal rövidebb határidőre tudunk majd bizonyos feladatokat vállalni,
legyen szó egy komplett városszövet generálásáról, vagy egy kórház homlokzatának megtervezéséről, akár egy bevásárlóközpont mozijának a székkiosztásáról.
B. G.: A tervezés közben érkező változtatási igények is sokkal gyorsabban kezelhetők ezen generált rendszerek segítségével. Az említett automatizált homlokzat tervezésnél is úgy tudjuk paraméterek segítségével gyorsan és könnyen változtatni a teljes épület homlokzati kiosztásán, hogy ne kelljen az egészet kézzel újra rajzolni.
Hogyan jutnak új megbízásokhoz?
B. G.: Nagyon sok visszatérő ügyfelünk van, akik elégedettek voltak a munkánkkal, és új megbízásokkal keresnek meg minket, de természetesen sok az új megkeresésünk is.
Hogyan győznek meg egy fejlesztőt arról, hogy bár a régi módszer fele annyiba kerül, mégis jobban megéri az új?
P G.: Az új módszer lényege, hogy ez a megbízónak ne kerüljön lényegesen többe. A meggyőzés leginkább abból áll, hogy felvázoljuk számára, hogy a hagyományos módszer esetén milyen problémák adódhatnak, és ennek milyen pénzügyi vonzata lehet. Olyan automatizált motorjaink vannak, ami ha kell, telket oszt fel, ütemeket alakít ki, lakásmixet generál és minden üzleti tervhez kötődő költséget, bevételt is képes kimutatni. A kulcsrakész fázis után az üzemeltetésig szeretnénk bővíteni az intelligens modellünket.
B. G.: A Budai Egészségközpont tervezésében megtapasztaltuk, hogy hogyan lehet egy kórházat a szükséges funkciókkal megtölteni, és egyben az üzleti tervnek is megfelelni.
Hiába van ugyanis egy megfelelő orvostechnológiai programterv, ha közben csődbe megy a tulajdonos.
Egy magyar szakcéggel közösen dolgoztunk, ők adták a gazdasági részét, mi pedig az építészetet. Számos szempontot integráltunk a dinamikus modellünkbe, amelynek az eredménye, hogy kimutatható volt a projekt pénztermelő képessége, de a betegutak hossza, vagy a különböző anyag útvonalakat is szimulálni tudtuk.
Ezeket leszámítva, van valamilyen különlegessége magának az épületnek?
B. G.: Rengeteg. Egy kórháznál nem mindegy, hogy milyen az épített környezet, a belső kialakítás. Tanulmányok szólnak arról, hogy a betegek sokkal gyorsabban gyógyulnak barátságos, természetes környezetben, mint egy rideg, művi kórteremben. Erre különös figyelmet fordítottunk a tervezés közben. Ezen kívül speciális az épület technológiai része, az orvosi gépek elhelyezése, valamint az ezekhez szükséges gépészet kialakítása. Az említett homlokzat tervezés közben figyeltünk a benapozásra, a tájolásra, a szomszédok belátására, illetve a belső funkcionális igényekre. Egy passzív, de a fizikai hatásokra reaktív homlokzatot hoztunk létre.
A Dél-budai Centrumkórház beruházásában érintettek?
B. G.: Nem, viszont az Észak-pesti Centrumkórház tervpályázatát megnyertük. Várjuk, hogy a tervezés elindulhasson.
Nagyon sok szó esik arról, hogy érdemes-e felújítani régi épületeket (pl. János Kórház), vagy inkább újat kellene építeni. Önök mit mondanak?
P. G.: Általánosságban a kórház minősége, műszaki állapota és építési éve dönti el, hogy átalakítással megmenthető-e, illetve összeegyeztethető-e az új kórházi rendszerekkel, követelményekkel, milyen léptékben tudja az új orvosi gépeket, technológiákat, gépészetet, esetleg robotikát, panelműtőket befogadni. Szóval attól függ, de megvizsgálnánk minden opciót.
Képek és címlapkép forrása: Stiller Ákos és Paulinyi & Partners
A cikk megjelenését a Paulinyi & Partners támogatta