A fogyasztói szokások átalakulása és az e-kereskedelem térnyerése nem csak a kiskereskedelmet alakíthatja át, de a logisztikai piac számára is óriási lehetőséget jelent. A mostani változásokra adott válaszok meghatározhatják a két szegmens jövőjét. A november 21-én megrendezett Portfolio Property Investment Forum panelbeszélgetésének résztvevői szerint például a vásárlói szokások jelentősen megváltozhatnak a jövőben, ami miatt a kiskereskedelmi boltok egy része inkább elosztóközponttá válhat. A logisztikában a városhoz közeli raktárterületek iránt növekedhet az igény, ahonnan még biztosítható a gyors kiszolgálás, de a raktártechnológia átalakulásával is készülni kell az új kihívásokra.
Karai Péter, a Futureal sales igazgatója szerint az e-kereskedelem előretörése egy olyan jelenség, amivel mindenképpen foglalkozni kell, egyszerűen nem lehet elmenni mellette. Hasonló véleményen volt Kemenes László is, a Prologis magyarországi country managere, a szakember elmondta, hogy az e-keresledelem nem csak mindennapi életünket befolyásolja, hanem minden ingatlanszektort érinteni fog, vagy már most is érint, a retailt és a logisztikát ellenkező előjellel. Kis Benedek, a Kühne + Nagel Kft. régiós üzletfejlesztési vezetője hozzátette, hogy a logisztikának is fel kell készülnie az e-kereskedelem előretörésére, ami egyszerre jelent egy hatalmas lehetőséget és egy giganagy feladatot is. Kákosy Zsolt MBA MRICS, a CBRE asset services területének vezetője szerint az e-kereskedelem okozta változás már itt van és egyre fokozottabban fog érződni a jövőben, a logisztika esetében például át fogja alakítani az ellátási láncot.
A panelbeszélgetés résztvevői arról is beszélgettek, hogy milyen sors várhat a hazai bevásárlóközpontokra és kiskereskedelmi boltokra az e-kereskedelem előretörése miatt. A szakemberek azon a véleményen voltak, hogy a plázákat még egyáltalán nem kell temetni, bár a jövőben lehetnek olyanok, amelyek funkciójukat illetően át fognak alakulni. A különböző létesítmények közül a retail parkok veszélyeztetettek ebből a szempontból a leginkább, míg a jó plázák kevésbé, mivel utóbbiak más vásárlási élményt nyújtanak. A szakemberek ugyanakkor azon a véleményen voltak, hogy az online soha nem pótolja a gasztronómiát, illetve a közösségi élményt. Sokan ugyanis a vásárlást a közösségi élménynek tekintik, ezért a jövő a szórakoztató funkció erősítése lehet. Összességében tehát lesz még igény plázára, de az átalakulás elkerülhetetlen.
Az e-kereskedelem hatására például 50 százalékkal csökkent a háztartási gépeket árusító boltok alapterülete, a vásárlók sokkal inkább kiállítótérnek tekintik az ilyen üzleteket, mint a vásárlás helyének. Változhatnak az ideális üzletméterek is, a vásárlók hozzászoknak az online felület hatalmas kínálatához, az interneten kinézett dolgoknak pedig ott kell majd lenniük a boltban, amikor betérnek. Elemezni kell a vásárlói mixet, illetve erre kell szabni a bérlői mixet. A még távolabbi jövőbe látni azonban még nehezebb, a vásárlás élménye ugyanis a gyermekeink számára már egészen mást jelenthet.
Az e-kereskedelem a logisztikában is átalakulást hozhat. Elosztó pontokra lesz szükség a városhoz nagyon közel, vagy városszélén. Budapesten például már most is vannak olyan logisztikai központok, amelyek 20-30 kilométeres körzetben találhatóak, így akár az 1 órán belüli kiszállítást is biztosíthatják. A jövőben várhatóan ezek a logisztikai központok bővülhetnek tovább. Dr. Nádasdy Zoltán MRICS, a Noerr partnere,és a Kelet-Közép-Európai ingatlan befektetési csoport vezetője elmondta, hogy a városok a szabályozási terveken keresztül befolyásolhatják, hogy hol létesülnek új logisztikai központok. Természetesen általában nem támogatják, hogy a belvárosban logisztikai létesítmény kerüljön, a jogalkotó azonban más területekre engedhet ilyen funkciót.
A beszélgetés során a szakemberektől elhangzott, hogy a jövő logisztikai épületei az eddigiekben is megszokott sztenderd, kocka alakú létesítmények lehetnek, az infrastruktúrának azonban át kell alakulnia, a raktár technológiában jelentős újítások várhatóak. A logisztikai fejlesztések esetében igyekezni kell az ügyfelek kereskedelmi döntéseit figyelembe venni, a legújabb projektek már arról szólnak, hogy 3 év múlva, hogy fog a végfelhasználókhoz eljutni a termék. Az átfutási idő lecsökkentése lehet a legfontosabb szempont.
