"Úgy vélem, a későbbiekben a lakásépítések kapcsán is mérlegelheti a kormány a 27 százalékos forgalmi adó csökkentését"
Ezt egyébként az ingatlanpiac különböző szereplői már évek óta szorgalmazzák, amely lökést adhatna a beruházásoknak. A válság előtthöz képest sokat szigorodtak a műszaki követelmények, valamint az építési költségek is emelkedtek, ami azt is jelenti, hogy a korábbi négyzetméterárakon már nem éri meg lakást építeni. Az új lakások ára azonban a lakáspiaci felfutás ellenére még nem érte el azt a szintet, ahol a lakásfejlesztők jelentős száma lépne be a piacra. A beruházók már régóta lobbiznak az újlakásokat terhelő áfa csökkentéséért, mely javítana a projektek profitabilitásán, és így alacsonyabb árakon is lehetővé tenné a beruházások indítását.Újlakások, ha elenyésző számban is, de azért jelenleg is épülnek, elsősorban azonban olyan helyszíneken, ahol a 27 százalékos áfát ki lehet gazdálkodni a magasabb négyzetméteráraknak köszönhetően, vagyis ahol a kevésbé ár érzékeny vevők vásárolnak. A fejlesztések tömeges beindulásához ugyanakkor vagy a lakásáraknak kell jelentősen emelkedniük, vagy valóban megoldást jelenthet a lakásépítést terhelő áfa csökkentése. A belengetett áfacsökkentés az előbbiek alapján lehetővé teheti az olcsóbb környékeken, mint Budapest külső részein és a vidéki helyszíneken is a lakásépítéseket.
Mennyit jelentene az áfacsökkentés?
A fenti kalkuláció szerint, jelenleg egy bruttó 300 ezer forintos négyzetméteráron kínált projektet biztosan nem éri meg elindítani egy vidéki vagy egy külső fővárosi kerületben, mivel a bevételek gyakorlatilag még a költségeket sem finanszírozzák, a 27 százalékos áfának köszönhetően ugyanis a fejlesztőnél a 300 ezer forint helyett csak 236 ezer forint marad. Ha azonban az áfa szintjét 10 százalékra csökkentenék, a négyzetméterenkénti nettó bevétel már 272 ezer forintra növekedne. Ezt a nettó bevételi szintet a 27 százalékos áfakulcs mellett most csak 346 ezer forintos négyzetméterár mellett lehet elérni.
Az biztos, hogy bár az építési engedélyek száma növekszik, az újlakás-építések továbbra is padlón vannak, tavaly 8360 lakást adtak át, míg a válság előtti évben, 2007-2008-ban ez 36 ezer volt, és az egészséges, ha nem is a sokat emlegetett 40 ezer, de 30-35 ezer lenne. Budapesten a válság előtti években 7-9 ezer társasházi lakás épült, míg idén csak 1200 körül alakulhat a számuk. Az újlakás építők már évek óta másról sem beszélnek, egyfajta rögeszméjükké vált az áfacsökkentés, amiben a lakáspiac problémáinak megoldását látják.
Korábbi vélemények az áfacsökkentésről: Földi Tibor, 2011.: Magyarországon a környező országokhoz képest, mint Románia és Lengyelország kimagaslóan nagy az újlakásokat sújtó áfakulcs. A 27 százalékos áfa 10 százalék körülire történő csökkentése, vagy az áfa visszaigényelhetővé tétele jelentős keresletnövekedést indíthatna el. Az áfabefizetések ugyanakkor nem csökkennének, mivel a vásárlások növekedése összességében ellensúlyozná ezt a hatást. Ráadásul a fejlesztések beindulása új megrendeléseket indukálna, ami további adóbefizetéseket is magával hozna, miközben javítaná az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező rétegek körében a munkanélküliségi rátát. Tavaly ősszel a MÉASZ (Magyar Építőanyagipari és Építési Termék Szövetsége) készített Új otthonteremtés címet viselő csomagot a lakásépítések segítésére vonatkozóan. Ebben javaslatként szerepel, hogy az élénkítés érdekében a lakásépítésekre 2,5 százalékos kamatozású jelzáloghitelt tegyenek elérhetővé, a kifizetett 27 százalékos áfából 20 százalékpontot lehessen visszaigényelni, és négyzetméterenként 30 ezer forint támogatás járjon a legalább A+ energetikai besorolású lakásokra. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület véleménye szerint az új lakások áfáját 5 százalékra kellene csökkenteni ahhoz, hogy újra beinduljanak az építkezések. Bár ez elég drasztikusnak tűnik, véleményük szerint adóéven belül nem okozna bevételkiesést a költségvetésben. Ezen intézkedés hatására az újlakás-kínálat megtöbbszöröződne.