Nagyobb térképre váltás
Az épület értékesítésével megbízott CBRE tájékoztatójából kiderül, hogy az ingatlan teljes területe közel 4000 négyzetméter, beleértve a 700 négyzetméteres teraszt. Az épület öt szintből és egy teraszból áll. Az eredeti tervek szerint a legfelső szintet galériaként, az első szintet szalonként használták volna. A -1. szinten a beruházást megelőző ásatások által feltárt XVI. századi török kori bástya maradványai találhatóak. A kiszolgáló helyiségeket és irodákat pedig a legalsó szintre képzelték el.
A lakóingatlan funkció mellett azonban számos egyéb felhasználási területe lehet az épületnek. Az általános gazdasági és a jelenlegi finanszírozási körülményeket leszámítva, az épület akár boutique hotelként, rezidenciaként, követségi épületként, és az eredeti koncepció szerint kulturális-, szórakoztató-, és rendezvényközpontként is kiválóan üzemeltethető. A kérdés ott merül fel, hogy kinek van annyi szabad forrása, hogy a jelen körülmények között egy ilyen luxusprojektbe fektessen, és ha van is ennyi pénze valakinek, miért éppen Budapesten költené azt el?
Ha figyelembe vesszük a tulajdonos 16 éves munkáját és a szerkezetkész állapotig jutott projektbe eddig beleölt 2,5 milliárd forintot, akkor könnyen megállapíthatjuk anélkül, hogy a természetesen a közvélemény számára szigorúan titkos vételárról többet is tudnánk, sejthetjük, hogy amennyiben sikerülne értékesíteni az ingatlant, és azt az új tulajdonos befejezné, akkor akár a legdrágább budapesti lakóingatlan címre is pályázhat az új tulajdonos. Az ingatlan befejezésére és a kialakítására, pluszban rákölthető összegek tekintetében találgatásokba talán nem is érdemes beleszaladni egy ilyen speciális és egyedi ingatlan esetében, hiszen millió apró feltétel befolyásolhatja a végösszeget. Mindenesetre nem lenne meglepő az sem, ha az új tulajdonosnak a kulcsrakész állapot megvalósításához akár az eddig befektetett 2,5 milliárd forint dupláját kéne befektetni a város legexkluzívabb lakó, vagy egyéb funkciójú ingatlanának kialakításáért.
