A végintézkedések számának az emelkedése mutatja, hogy kialakulóban van egyfajta végrendelkezési kultúra, a tavalyi évben 10%-kal többen tettek ilyen jellegű intézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben. A növekedés azzal is összefüggésben áll, hogy míg a rendszerváltás környékén a lakosság túlnyomó részének nem volt számottevő vagyona, mára a személyes vagyon egyre nagyobb arányban képvisel olyan értéket, amelyről már érdemes rendelkezni halálunk esetére.
“Ahogyan tudatos volt a gazdasági életben, a most 60-70 éves vállalkozói generáció ebben a kérdésben is annak kell lennie, ha biztosítani akarja a vagyonának átörökítését” – mondta a Portfolio-nak Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Sok első generációs vállalkozó, üzletember számára a családi cég és a vagyon biztonságos örökül hagyása legalább olyan fontos feladat, mint a vállalkozói életmű felépítése volt, de sokan a járványhelyzet miatt döntöttek úgy, hogy rendelkeznek a vagyonuk sorsáról. “Ez valahol a nyugat-európai gondolkodás felé mutat, ahol régóta tudatos az anyagiakról való gondoskodás” – tette hozzá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Magyarországon évente nagyjából 120 ezer hagyatéki ügy van. Ezeknek az eseteknek nagyjából 8-10 %-ából lesz peres ügy. “Amikor valaki hirtelen hal meg, vagy nem tud szembenézni a halandósága tényével és ennek következtében nem készíti fel a környezetét, akkor általában vita keletkezik az örökösök között” – hangsúlyozta Tóth Ádám.
A következő 5-10 évben a hazai kkv-szektorban tömeges tulajdonosi átrendeződés várható. A rendszerváltás idején létrejött hazai családi vállalkozások nagy százalékánál a generációváltás továbbra is várat magára, azonban sok esetben hiába aktuális vagy már sürgető az utódlás kérdése, még mindig halogatják inkább az ezzel kapcsolatos döntéseket.
A tudatos tervezés hiánya azt is eredményezheti, hogy az első generáció által felépített vagyont a következő nemzedék még fenntartja, a harmadik generáció viszont már feléli
– emelte ki a MOKK elnöke. A statisztikák alapján a családi vállalkozások többsége még a második generációt sem éri meg, ezért is lényeges, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a Magyarországon még kevésbé ismert családi vagyontervezés.
Családi vagyontervezés és bizalmi vagyonkezelés
A családi vagyontervezés többet jelent egy végrendeletnél vagy egy öröklési szerződésnél. Egy vállalkozással vagy befektetések kezelésével kapcsolatos családi alkotmány vagyonjogi tartalmú szerződések hálózata. Elvi megállapodások és jogilag kötelező vagyontervezési megoldások gyűjteménye, amelybe például beletartoznak:
- a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződések,
- az ajándékozási szerződések,
- a tartási típusú szerződések,
- a bizalmi vagyonkezelési szerződések,
- a végintézkedések.
A megfelelően összeállított családi alkotmány arról is tud rendelkezni, hogy milyen módon különíthető el a családtagok tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepei. Az alkotmány célja, hogy az örökösök egyben tartsák a vállalkozást, illetve a vagyont hozzáértő kezelje tovább, az így keletkezett nyereséget pedig az örökösök el tudják osztani. Ehhez egyébként az adott vállalkozás működtetésében nem feltétlenül szükséges részt vennie az örökösöknek.
Legfontosabb előnye, hogy a felmerülő összes helyzetről egyszerre lehet rendelkezni, valamint a vállalkozás működtetésének, irányításának vagy a portfólió kezelésének alapelveit lefektetni. Rendezhetőek benne például olyan kérdések, hogy milyen módon történjen a vezetőváltás, ki vegye át az elhunyt helyét, milyen eszközöket használjon a család a vagyon megóvása érdekében, illetve milyen vitarendezési mechanizmusokkal tegyenek kísérletet a családtagok arra, hogy rendezzék az esetlegesen felmerült nézeteltéréseket.
Míg a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések és a végrendelkezések hazánkban is gyakoriak, a bizalmi vagyonkezelés csak az elmúlt években kezdett ismertté válni.
Bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő gondoskodik a cég – vagy más vagyonelem – kezeléséről, kizárólag a vagyonrendelő által meghatározott egy vagy több kedvezményezett javára: fialtatja az értéket, de nem válik teljes jogú tulajdonossá, például nem örökítheti azt, illetve a vagyonrendelő más jogokat is korlátozhat. A nyereség a kedvezményezettet illeti meg, aki lehet maga a vagyonrendelő vagy más, általa megjelölt személy, például az örökösei.
Bizalmi vagyonkezelés esetén az is meghatározható, hogy 50 év múlva, amikor megszűnik a vagyonkezelés – ennyi időre lehet létrehozni –, utána milyen arányban részesüljenek abból az örökösök. A bizalmi vagyonkezelés lehetővé teszi, hogy a vagyonkezelésbe bevitt vagyon tekintetében a kötelesrész szabályait sem kell figyelembe venni tíz év után. “Ez egy óriási szabadság és lehetőség, hogy hosszú távra bebiztosítsa vagyonának gyarapodását örökösei javára” – hangsúlyozta a MOKK elnöke.
Képek: Getty Images/MOKK
A cikk megjelenését a MOKK támogatta.
