A KSH adatai szerint 2021-ben csúcsot jelentő 72 ezer házasságot kötöttek, amellyel 35 éves rekord dőlt meg, ugyanis a házasságkötések száma utoljára 1986-ban érte el ezt a számot. A válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedre jellemző 24-25 ezerről folyamatos csökkenést mutat, 2014-ben – ötven év után először – maradt 20 ezer alatt a számuk. Az utóbbi 4-5 évben pedig évente 17-18 ezer házasság ér véget válással. Érdemes figyelmet szentelni a válások számán túl a válással érintett házasfelek életkorának emelkedésére, ami 2018 óta a férfiak esetén: 45, míg a nők esetén 42 év fölé emelkedett.
A családi céget nem könnyű felezni egy válás során
A kedvezően alakuló válási statisztikák ellenére, jelentős azoknak a száma, akinek a magánvagyonuk fele mellett, családi vállalkozásuk is rámegy a válásra. Ugyanis a házassági életközösség alatt megkezdett vállalkozói tevékenységből származó jövedelmek közös vagyonnak minősülnek. A válófelek életkorának emelkedéséből pedig arra lehet következtetni, hogy egyre több családi vállalkozás válik a vagyonmegosztás áldozatává.
A cég vagyona – tehát a gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlan vagy gépjármű – nem tartozhat a vagyonmegosztás körébe, legfeljebb a házastárs cégben fennálló részesedése kapcsán döntendő el, hogy az a közös, vagy a külön vagyonnak minősül.
Egy Kft. esetén a házastárs, mint tag üzletrésze, részvénytársaság esetén pedig a házastárs, mint részvényes által tulajdonolt részvények tekintetében szükséges vizsgálni a közös, illetve különvagyoni jelleget. Amennyiben a részesedés közös vagyoni jellege megállapítható, úgy a házastársi közös vagyon megosztása során a tagként nem bejegyzett házastárs kérheti az üzletész tekintetében a közös tulajdon megállapítását. Fontos kiemelni azonban, hogy ez nem a társaságban lévő vagyon feletti tulajdonjogra vonatkozik, ezt a tulajdonjogot kizárólag a házastársával szemben elszámolási igényként tudja érvényesíteni vagyonmegosztáskor.
Vagyonközösség megszűnése vs céges vagyon megosztása
A céges részesedések közös vagyonba tartozása esetén annak megosztása ugyanakkor számos kérdést felvethet. A felek a házassági közös vagyont -beleértve a cégben fennálló vagyonközösséget - peren kívüli megállapodásuk körében bármilyen formában megszüntethetik, illetve rendelkezhetnek a cég részesedés különvagyoni jellegéről is. Amennyiben peres eljárásban kérik a házassági vagyonközösség megszüntetését, a megosztást a bíróság lehetőség szerint a házastársak egyező nyilatkozata alapján dönti el, amennyiben nincs a vagyonmegosztás során megegyezés ebben a kérdésben, úgy a közös vagyonból megszerzett társasági részesedés jellemzően annak a házastársnak a tulajdonában marad, akinek a nevén az szerepel, míg a másik fél a cégben fennálló részesedése ellenértékére tarthat igényt. Ha egy Kft-t közös vagyonból alapított az egyik házastárs, úgy annak megosztása és részben a házastársnak adása is szóba jöhet, amennyiben a részesedésnek megfelelő vagyoni kompenzációt - tehát elsődlegesen a részesedés értékének megváltása - más módon, a célszerűség, arányosság és méltányosság elveit figyelembe véve nem lehet kiadni.
Figyelembe kell venni, hogy a társasági részesedések esetén az érintett társaságra vonatkozó szabályok is befolyásolják, hogy a nem tag házastárs szerezhet-e egyáltalán részesedést a vagyonmegosztással. Így a részesedés megváltását másképpen kell megoldani például akkor, ha a társaság tagjai a társasági szerződés rendelkezései alapján nem járulnak hozzá az új tag belépéséhez, vagy ha a társasági szerződés eleve kizárja azt a lehetőséget, hogy vagyonmegosztás révén a házastárs részesedést szerezzen a cégben. Lényeges kiemelni, hogy amennyiben ilyen korlátozások fennállnak, úgy azok egy házassági szerződés megléte esetén is alkalmazandók lesznek, így kellő körültekintést igényel, hogy a házassági szerződésben foglalt megosztási mód a társasággal szemben is érvényesíthető legyen, ne ütközzön a társaságra vonatkozó belső szabályokkal.
Vagyonmegosztás esetén különös problémát jelent a különvagyonba tartozó cég házastársak által történt közös működtetése, valamint az így bekövetkezett cégérték növekedéséből történő részesülés. Közös vagyonba tartozó részesedésnél számolni kell azzal, hogy egy esetleges bírósági perben nehéz és körülményes bizonyítási eljárás eredményeként kerülhet meghatározásra a nem tag házastárs részére járó vagyoni részesedés.
Mennyit ér a családi cég?
Céges részesedések esetén az egyik kulcskérdés a cégérték megállapítása, hiszen a részesedés értéke jellemzően nem azonos a társaság tulajdonában álló vagyon értékének összegével. Társasági részesedés esetén is a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani a házastársat megillető hányadot, illetve annak értékét. Az életközösség megszűnésétől a megosztásig bekövetkező értékváltozást csak akkor kell figyelembe venni, ha az nem valamely házastárs magatartásának eredménye. A vagyont megosztó feleknek lehetősége van peren kívüli eljárás keretein belül elvégeztetni a cég értékének meghatározását, ezzel szemben egy perben jellemzően hosszas és költséges szakértői bizonyítás alapján dönti el a bíróság az értéket, amely a vagyonmegosztás alapjául szolgál. Azzal is jó tisztában lenni, hogy peren kívül eljárás esetén a cégértékelést független piaci szakértő is végezheti, míg peres eljárásban csak igazságügyi szakértő kerülhet kirendelésre. Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy az igazságügyi könyvszakértő a könyv szerinti értékből indul ki és nem feltétlenül a piaci értékelés módszertanát alkalmazza.
Elvileg a megosztás körében lehetőség van a részesedés harmadik személy részére történő értékesítését is kérni, amely esetben a befolyó összeget osztják el a házastársak között, azonban ritka az az eset, hogy a részesedést valós értéken sikerül eladni, így ez mindkét fél számára hátrányos lehet.
Hogyan védi a családi vagyont a házassági vagyonjogi szerződés?
A házassági vagyonjogi szerződés egy esetleges válás során nagy szolgálatot tesz: a tisztább vagyonjogi helyzetnek köszönhetően a több évig is elhúzódó bírósági eljárás lényegesen lerövidíthető.
A házassági vagyonjogi szerződés nagy előnye, hogy a jogszabály által meghatározott közös vagyoni rendszertől eltérő rendszert határoz meg és tisztázza egyrészt az egyes vagyontárgyak tulajdoni jellegét, például a cég részesedés külön-, illetve közös vagyonba tartozását, másrészt a cég részesedésből származó hasznok megosztását is szabályozhatja. Az, hogy az adott szerződés melyik félnek előnyös vagy hátrányos, az adott helyzettől függ, azonban kijelenthető, hogy a legtöbb esetben mindkét fél részére biztonságot ad. Fontos megjegyezni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, így alapvetően biztosított, hogy a felek megfelelő tájékoztatást kapjanak a jogaikról még a szerződés megkötése előtt. A szerződés pedig csak akkor fejt ki másokra joghatást, ha azt bejegyezték a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy hitelező a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A nyilvántartás csak a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét igazolja közhitelesen, tartalma csak valamelyik házastárs hozzájárulásával ismerhető meg.
A Magyar Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint míg korábban négyből egy házassági vagyonjogi szerződés már kifejezetten azzal a céllal született, hogy megóvják a vagyon egy részét egy esetleges adósság terhétől, és mentesítsék házastársukat, illetve a közös családi vagyont egy új ingatlanhitel, egy vállalkozás vagy egy esetleges jövőbeli károkozás - például orvosi műhiba - felelőssége alól, addig manapság egyre több szerződés a családi vagyon védelmét szolgálja. Az utóbbi években jelentős számú vagyonjogi szerződés került bejegyzésre az újra házasulók körében, kitérve a hagyaték tárgyát képező vagyonelemekre is. A MOKK adatai szerint a 2017-et megelőző két évben megkétszereződött a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyzett szerződések száma, mára mintegy évi ezer új bejegyzés kerül be a nyilvántartásba, 2021-ben 9%-kal nőtt ezen szerződések bejegyzésének száma az előző évhez képest.
Bagi Éva, családjogász
RSM Szűcs & Partnerei
Címlapkép forrása: Getty Images
