A digitális fizetőeszközök segítségével pillanatok alatt bankolhatunk, fizethetünk a boltban, vagy rendelhetünk, ennek ellenére a készpénzhasználat még mindig megkerülhetetlen. A mindennapi pénzügyek intézése sokkal könnyebb is lehetne, ha mindig az adott helyzethez leginkább illeszkedő fizetési móddal fizethetnénk.
A Mastercard által készített Digitális Fizetési Index 2021-es felmérésből kiderül, hogy melyik fizetési módokat tartjuk jónak és miért, kik a legnyitottabbak és legtájékozottabbak a pénzügyek digitális kezelésében, és a rendelkezésre álló infrastruktúra milyen lehetőségeket biztosít. Az utalás, az érintésmentes és mobilos fizetés népszerű, de úgy tűnik, hogy egyébként idegenkedünk az újdonságoktól. Szeretjük a biztonságot, de hajlamosak vagyunk azt a kényelemmel azonosítani. Tájékozottság terén az iskolázott fiatalok viszik a prímet, ők azok, akik a leginkább tudatosan keresik az innovatív fizetési megoldásokat. Az infrastruktúrát tekintve pedig látjuk, hogy egyre több a Magyarországon kihelyezett POS-terminál és a kereskedői elfogadóhely, általánosságban azonban megjegyezhető, hogy az okostelefon a készpénz legnagyobb ellensége.
A Portfolio Longform legújabb kiadásában a magyarországi fizetési szokásokat, azok lehetőségeit és elterjedtségét mutatjuk be.
Kétszer annyi POS terminál jut egy emberre az eurózónában, mint Magyarországon
Jelentősen javul a helyzet a Mastercard Digitális Fizetési Indexe szerint, de még óriási a tér a fejlődésre.
A Mastercard idén második alkalommal készítette el Digitális Fizetési Indexét, amelynek célja, hogy komplex módszertannal elemezze, és nyújtson átfogó képet a magyarok fizetési szokásairól és annak digitalizációjáról. A kutatás három fő pillérre épül: a tudás, vagyis a digitális kompetenciák vizsgálatára, a használati szokások megfigyelésére, valamint az infrastruktúra állapotára. Közülük messze az utóbbi teljesít a legjobban: 9 százalékpontos növekedéssel elért 73 pontos eredménye jelentősen felhúzza a főindex, regionális középmezőnybe tartozó 58-as értékét. A digitális fizetési infrastruktúra magas pontszámot ért el, ezen belül is az érintésmentes technológiák, POS terminálok penetrációja magas. A különböző innovatív fizetési megoldások, például a fizetési kérelmek használata, vagy a BNPL szolgáltatók jelenléte azonban jóval alacsonyabb. Bár a jogszabályi környezet, illetve a pénzintézetek hatékonyságnövelésének igénye miatt az infrastruktúra állapota jónak mondható, főként az innovatív technológiák esetében még jelentős tér van a fejlődésre.
Bár a fogyasztói szokások megváltoztatása alapvetően a kompetenciafejlesztés és edukáció erősítésével lehetséges, mégis elvitathatatlan az infrastruktúra jelentősége: ez biztosítja a használat alapját, nélküle lehetetlen a digitális fizetés további terjedése.
A magyarok digitális fizetési szokásainak és lehetőségeinek feltérképezése rendkívül komplex feladat, hiszen a kártyás vásárlások vagy az online ételrendelés elterjedése csak a felszín: ennél jóval mélyebb, több szereplőt és intézményt érintő viszonyrendszert kell egyidejűen megvizsgálni. Az Index nem véletlenül bontja három fő, egymással függőviszonyban lévő területre a helyzet megismerését: amíg nincs kompetencia, addig nincs használat. Hiába van kompetencia és igény, ha nincs infrastruktúra. Hiába van fizetési igény és infrastruktúra, ha a használat mögött nincs valós kompetencia.
A három terület egyfajta hálót alkotva határozza meg a digitális fizetési ökoszisztémát. Mivel egyik sincs a másiknak alá- vagy felérendelve, ezért nehéz fontos/kevésbé fontos relációt tenni közéjük. Azzal azonban kevesen vitatkoznak, hogy egy igazán fejlett, jól működő, hatékony digitális fizetési ökoszisztéma sem működhetne a megfelelő hardveres és szoftveres infrastruktúra nélkül.
A fizikai eszközök és rendszerek, mint például a POS terminálok, SoftPOS-ra alkalmas mobiltelefonok mellett a láthatatlan, például az azonnali utalásokat biztosító háttérrendszerek és a bankközi, számlaközi kapcsolatok minősége is meghatározza a környezetet.
2021-ben 100-ból 58 pontot ért el a Digitális Fizetési Index összpontszáma, amely 7 százalékponttal több mint egy évvel korábban, és 2 ponttal több mint a régiós átlag. Az összesített pontszámok 2021-ben 45 és 61 között mozogtak, a legjobb eredményt Közép-Kelet Európában Horvátország érte el, míg a legalacsonyabb összesített pontszám Szerbia neve mellé került. Az eredmények eltérése elsősorban az Infrastruktúra alindex pontszámaiból fakad, a Tudás és a Használat alindex eredményei tekintetében a résztvevő országok hasonló szinten teljesítettek.
Az említett három fő pillér közül Magyarországon csak az infrastruktúra fejlettségére vonatkozó mérőszám húzza felfelé az átlagot, hiszen míg az infrastruktúra 73 pontot ért el, addig a digitális fizetések használata csupán 49-et, a tudás pedig 51-et. A részeredményeken belül is főleg az érintésmentes, fizikai eszközök penetrációja kiemelkedő, amely erősen összefügg a kiskereskedelmi egységeket érintő, kötelező elektronikus fizetést biztosító rendelkezéssel és a NAV online adatszolgáltatási, kasszabekötési kötelezettségével.
Sok vagy kevés?
A POS terminálok elterjedésének dinamikája jelentősen lelassult. A jogszabályi változásokra adott reakcióként a robbanásszerű elfogadóhely-növekedést mára már sokkal inkább a természetes, organikus bővülés vette át: 2021-ben 150 ezer elfogadóhelyen közel negyedmillió terminál működött az országban. Nézőpont kérdése, hogy ez a szám magas vagy sem. A KSH adatai alapján az országban 2021 év végén 110 ezer kiskereskedelmi üzlet és 48 ezer vendéglátóhely volt, amelyek mellett még több százezer szolgáltatószektorban működő vállalkozás bonyolít lakossági tranzakciókat.
A Mastercard becslése alapján a 2020-as évhez viszonyított enyhe növekedés ellenére a terminálbekötési arány 2021-ben továbbra is 50% alatt maradt, amely a szabályozói előírások szélesebb körű megvalósításával és az innovatív POS technológiák elterjedésével tovább növekedhet.
A POS terminálok számának növekedési üteme is elmarad az európai átlagtól: az Európai Központi Bank adatai szerint az eurózónában tavaly az éves növekedés közel 10% volt, amellyel elérte 13,5 milliós számot. Ez azt jelenti, hogy míg átlagosan 40 magyarra jut egy POS terminál, addig az eurózónában ugyanez a szám 26 (350 millió lakossal számolva). Ebből is látszik, hogy van még tér a hazai bővülésre.
Az online, jellemzően webshopokhoz köthető internetes elfogadóhelyek száma viszont erőteljesen növekszik, a számuk 2021-ben közel 2 ezerrel haladta meg a megelőző időszak végi adatot, és közelít a 40 ezerhez. Ráadásul úgy tűnik, hogy a magyarok nem szívesen mondanak le az online vásárlásról: míg az összes kiskereskedelmi forgalom március óta szinte folyamatos esésben van, addig a webkereskedelem valamivel még meg is haladja a januári adatokat.
Jöhetnek az innovatív fizetési megoldások
Bár messze a POS terminál a legismertebb, és a vásárlók részéről legnagyobb bizalmat élvező digitális fizetési megoldás, viszont nem feltétlenül a leghatékonyabb is egyben: egy kevés tranzakciót bonyolító, kisebb vállalkozás számára például olyan anyagi terhet jelenthet vagy beruházást tenne szükségessé, amit nem szívesen vállalnak. Számukra is van már a piacon elérhető technológia, amely elterjedése várhatóan a mikrovállalkozások körét is bevonja az elektronikus fizetési rendszerbe.
A SoftPOS-nak nevezett technológia szinte bármely Android operációs rendszerrel működő okostelefont vagy tabletet képessé tesz arra, hogy egy POS terminált helyettesítve, jóval alacsonyabb költségek mellett lehessen használni digitális fizetések fogadására. Esetükben ráadásul a mobilinternet-elérés sem lehet akadálya az adattovábbításnak. A szolgáltatással pontosan ugyanúgy lehet használni egy NFC chippel ellátott bankkártyát vagy mobiltárcát, mint egy terminál esetében.
További újítás a QR kódos azonnali fizetés lehetősége. Ez esetben a kereskedőknek (vagy más lakossági tranzakciót bonyolító vállalatnak) lehetősége van az adott termék vagy szolgáltatás kifizetésekor egy QR kódot generálni, amely tartalmazza az összes fizetési adatot.
A piacon elérhető mobilalkalmazás segítségével a QR kódot beolvasva, erős ügyfélazonosítás után, jellemzően banki applikációkkal ki lehet egyenlíteni a számlát. A szolgáltatás már több banknál is elérhető a piacon, sőt van olyan számlázóprogram, amely a kisvállalkozások számára teszi egyszerűvé a kódgenerálást.
Az MNB stratégiai célja, hogy 2030-ra a tranzakciók legalább fele elektronikusan teljesüljön, ezért a piaci szereplőkkel egyeztetve egy átfogó fejlesztési csomagot dolgoztak ki. A koncepció egyrészt előírja, hogy minden banknak kötelező lesz a QR-kód olvasása és a fizetési kérelmek fogadása, egy megújult biztonsági elemekkel ellátott QR-kód rendszerrel. A bankoknak nem lesz kötelező a QR-kód generálás biztosítása, viszont az kötelező lesz, hogy minden bank alkalmazása képes legyen QR-kódot olvasni.
Bár az érintésmentes technológia és az azonnali utalások széles körben elterjedtek, de például a fizetési kérelem küldésének lehetősége még gyerekcipőben jár, bár helyenként már elérhető.
A különböző mobiltárcák és mobilfizetési megoldások is széles körben elterjedtek: 2021-re a mobiltárcás tranzakciók aránya majdnem megduplázódott, a 2020-as 6 százalékról 11 százalékra nőtt.
A szolgáltatások népszerűsége azonban nem függetleníthető az okostelefon-penetrációtól sem, amelyre a pénzügyi szolgáltatóknak kevés ráhatása van. A fintech cégek jelenléte – összhangban a nemzetközi trendekkel – Magyarországon is egyre nő, a lakossági és kisvállalati szegmensben is számos szolgáltatás érhető el. Az idei utolsó negyedévben több BNPL szolgáltató is piacra léphet, a „buy now, pay later” szolgáltatással, amely a fizikai kereskedőhelyek rezsikihívásai és a hitelpiac lassulása miatt ritka lehetőséget kínálhat a gyors piacszerzéshez.
Digitális fizetés: a fiatalok és az iskolázottabbak már szeretik, de van még hova fejlődni
Továbbra is vezet a készpénz, konzervatív a fizetési megoldások terén a magyar lakosság.
Jelentős növekedési lehetőség nyílik még az innovatív digitális fizetési megoldások elterjesztésében – derül ki a Digitális Fizetési Index 2021-es felmérésből. Míg a technológiákat többé-kevésbé ismerik az ügyfelek, a fizetési szolgáltatókról és az általuk elérhető konkrét megoldásokról szerzett ismereteikkel kapcsolatos kérdésekre továbbra is kevésbé magabiztosan válaszoltak. A teljes felmérés eredményéről elmondható, hogy általában azokat a fizetési módokat tartjuk jónak, amiket már megszoktunk, és minél idősebb, illetve képzetlenebb valaki, annál kevésbé hajlik új módszerek kipróbálására.
A felmérés egyik kiemelt célja a fogyasztók digitális fizetéshez fűződő kapcsolatának vizsgálata és a jelenleg elérhető fizetési módokról szerzett ismereteik szintjének bemutatása volt. A kutatás ezen része, vagyis az indexpillér a fogyasztók ismereteit három főbb alkotóelemre bontotta: a digitális fizetési módokról szerzett általános ismeretek, a használatukra irányuló szándék, valamint a készpénzmentes fizetés használatáról szerzett objektív tudás.
Fontos, hogy a felmérés nem csupán a fogyasztók egyes fizetési módozatokra vonatkozó ismereteit vizsgálja, hanem az egyes szolgáltatókkal kapcsolatos ismereteiket, a különféle fizetési alternatívák kényelméről és biztonságosságáról szóló meglátásaikat, illetve az ehhez kapcsolódó bizalmukat is.
Az iskolázott fiatalok viszik a prímet
A felmérés Tudás részindexe 51 pontot – az egy évvel korábbi értékkel megegyező pontszámot – szerzett. Mindebből egyaránt következik, hogy a fogyasztók digitális fizetési módokról szerzett ismeretei nem javultak, ám nem is romlottak, és az is, hogy bőven van még lehetőség ezen ismeretek gyarapítására.
A kutatás megerősíti azokat a korábbi feltételezéseket is, mely szerint a kérdésben a fiatalabb, tehetősebb és egyetemi végzettséggel rendelkező fogyasztók jellemzően tájékozottabbak voltak és az átlagnál jobban teljesítettek, míg az idősek és az alacsonyabb végzettséggel rendelkező fogyasztók készségei gyengébbnek bizonyultak ezen a területen.
Vagyis összességében elmondható, hogy minél fiatalabb és képzettebb valaki, annál inkább ismeri, elfogadja és használja a digitális fizetési módokat. Ebben persze nincs igazán nagy meglepetés, ám az már figyelemreméltó, hogy az idősebbek és a képzetlenebbek ismeretei csak nehezen bővülnek tovább, vagyis körükben lényegesen lassabban zajlik a digitális megoldások elterjedése és egyáltalán: ismerete.
Lassú fejlődés
Összességében a felmérésben résztvevők körében is csak lassú változás figyelhető meg egy év alatt: a pillér fő komponensei hasonló pontszámokat értek el, mint 2020-ban, az előző évhez viszonyítva csupán kisebb eltérések tapasztalhatóak. A tájékozottság, a szándék és a különböző alternatív fizetési módok használatáról szerzett objektív tudás eredménye 47, 48 és 54 pont. Míg az első két komponens az előző évnél valamivel alacsonyabb pontot ért el a 2021-es felmérésben, egy primer kutatás alapján a válaszadók az idei felmérésben átlagosan magasabb pontszámot értek el az objektív ismeretek terén, mint egy évvel korábban.
Fontos információ a szolgáltatók számára, hogy a válaszadók általában véve jelentős mértékben tájékozottabbak a fizetési módokkal kapcsolatban, mint a számukra elérhető konkrét márkákkal és szolgáltatókkal kapcsolatban. Vagyis a technológiákat, a szóba jöhető megoldásokat többségében ismerik, ám a konkrét ajánlatokat, márkákat nehezen tudják emlékezetből felidézni. Mindez azt jelzi, hogy az edukáció, a marketing terén még van tennivalójuk a piaci szereplőknek.
Megdönthetetlen a készpénz egyeduralma
A különböző fizetési módokat közelebbről vizsgálva szembetűnő, hogy a készpénz még mindig a legbiztonságosabbnak és a második legkényelmesebbnek tartott fizetési mód. Különösen meglepő mindez annak fényében, hogy még a legnagyobb digitális hozzáértéssel rendelkező szegmens körében is vezet a készpénz megítélése.
Az innovatívabb módszereket nemcsak kevésbé biztonságosnak és kényelmesnek ítélik, de a fogyasztók kevesebb ismeretről is tesznek tanúbizonyságot, mint a hagyományosabb elektronikus fizetési módok esetében. Például a résztvevők 77%-a válaszolt helyesen a bankszámláról indított hagyományos átutalásokkal kapcsolatos kérdésekre, míg a részletfizetéssel és az Open Banking szolgáltatással kapcsolatos kérdésekre csak 24, illetve 34%-uk tudott jó választ adni.
A legbiztonságosabbnak a készpénz bizonyult, és ez a második legkényelmesebb fizetési mód még a legnagyobb digitális hozzáértéssel rendelkező szegmens körében is.
A fizikai és online kártyás fizetéseken és a számlaközi átutaláson túl az innovatívabb fizetési módokkal már nem ápolnak igazán közeli kapcsolatot a válaszadók. Például a fizetési kérelmekkel, a QR-kódos fizetéssel, a mobilpénztárcás online fizetéssel és a hordható eszközökkel történő fizetéssel kapcsolatos biztos tudás szintje jóval alacsonyabb volt a válaszadók körében.
A technológiát ismerik, a márkákat nem
A tájékozottság komponens 47 pontos átlagpontszámot szerzett, és a különböző fizetési módokkal, adott szolgáltatókkal és a fizetés biztonsági intézkedéseivel kapcsolatos általános tájékozottság mértékének vizsgálatával arra világít rá, hogy a felhasználók milyen ismeretekkel és tudással rendelkeznek a fizetési környezetről.
Érdekes, hogy ez a pontszám némileg alulmúlta a 2020-as DFI 50 pontos átlagpontszámát. Ezt a csökkenést elsősorban azon felhasználók alacsonyabb száma okozta, akik önértékelés alapján azt vallották, hogy jól ismerik a POS-alapú kártyás tranzakciókat, legyen szó akár a fizikai kártya behelyezéséről a terminálba, akár a kártya odaérintéséről. Ezeket a fizetési módokat a fogyasztók idén kevésbé kényelmesnek és biztonságosnak ítélték.
Mindazonáltal továbbra is szembetűnő a tendencia, miszerint a fogyasztók majdnem 20%-kal kényelmesebbnek és 10%-kal biztonságosabbnak ítélik az érintésmentes kártyás fizetést, mint a kártya behelyezését a terminálba.
A tájékozottság egyes elemeit tovább bontva kiderül, hogy a különböző fizetési módokkal kapcsolatos tájékozottság pontszáma kétszer olyan magas (54 pont), mint az adott szolgáltatók megoldásairól szerzett ismeretek pontszáma (27 pont). Igaz, mindkét pontszám valamivel alulmúlja az egy évvel korábban végzett felmérés eredményeit. Azonban mindkét mutató esetében egyértelmű, hogy nagy különbség van aközött, hogy az ügyfelek „hallottak róla” vagy „jól ismerik” a különböző alternatív módokat.
A márkák közül még mindig a mobiltárca-szolgáltatók a leginkább ismertek, míg a válaszadók kevesebb mint 50%-a ismerte az egyéb említett pénzügyi technológiai szolgáltatókat. Ahogy a fizetési módok esetében is, amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy „jól ismerik-e” ezeket a megoldásokat, az igenlő válaszok száma minden esetben 50%-kal alacsonyabb volt.
Hiányos ismeretek
A pillér mutatói közül idén is a biztonsági intézkedésekkel és az ügyfélhitelesítési módokkal kapcsolatos általános tájékozottság szerezte a legmagasabb pontszámot (61), ami azt jelzi, hogy a felhasználók bizonyos biztonsági funkciókkal kapcsolatos ismeretei változatlanul viszonylag alaposak voltak az elmúlt év során. Átlagosan a megkérdezettek 87%-a hallott az említett példákról, és több mint 75%-uk állította, hogy „jól ismeri” a leggyakoribb típusokat – ezek közé tartozik például a tranzakciókról érkező SMS, a PIN-kód vagy a vásárlási limit.
Az ügyfelek ugyanakkor kevésbé biztos tudással rendelkeznek a fejlettebb vagy kevésbé gyakori biztonsági funkciókról. Így például a felelősségkizárás és visszaterhelés, kártyazárolás vagy a külföldi használat korlátozása, valamint a biometrikus hitelesítés lényegesen kevéssé ismertek, átlagosan csak a megkérdezettek 41%-a jelezte, hogy jól ismeri ezeket.
Mindez azt is jelzi a szolgáltatók számára, hogy a felhasználókkal meg kell ismertetni az új biztonsági eljárásokat, annak érdekében, hogy eloszlathatók legyenek a fennálló hiedelmek, amelyek szerint a digitális fizetési módok nem biztonságosak, és a használatukkor magas a pénzlopás kockázata, így növelhető a beléjük vetett bizalom.
Szeretjük a biztonságot, de a kényelemmel azonosítjuk
Az ügyfelek digitális fizetésre vonatkozó szándékának három fő mutatója van: az ügyfelek megítélése a különböző fizetési módok kényelméről és biztonságáról, valamint az általános nyitottság a fizetési innovációkra. Ez utóbbiról, vagyis a használat szándékáról is figyelemreméltó eredményeket közöl a kutatás. Az egyes módozatok használatára irányuló szándék leginkább a biztonságosság képzetével függ össze, vagyis minél megbízhatóbbnak tartanak egy fizetési módot, annál valószínűbb, hogy azt alkalmazni is szeretnék a válaszadók.
Érdekes ugyanakkor, hogy ami a kényelem és biztonság szempontjából való megítélést illeti, szinte mindegyik fizetési mód esetén szoros összefüggés van a két dimenzió között: minél kényelmesebbnek tartják az ügyfelek a fizetési módot, annál biztonságosabbnak érzik.
Itt is van azonban kivétel: a tavalyi felmérés eredményeihez hasonlóan ebbe a kategóriába esik a tárolt kártyaadatokkal való online fizetés, amelyet az ügyfelek ugyan kényelmesnek, de a többi fizetési módhoz képest kevésbé biztonságosnak tartanak.
Nem szeretjük az újat
Általánosan elmondható, hogy minél innovatívabbak a fizetési módok, annál kevésbé bíznak bennük a fogyasztók. A QR-kóddal történő fizetést például sokkal kevésbé tartják kényelmesnek és biztonságosnak, mint a kártyás fizetést, ami arra is utalhat, hogy a kártya fizikai jelenléte jelentős szerepet játszhat a biztonság megítélésében.
Minél hosszabb ideig vannak jelen a piacon a különböző fizetési megoldások, a fogyasztóknak annál több alkalmuk lesz megismerni, kipróbálni és alkalmazni őket.
Feltételezhető, hogy egy adott fizetési megoldás esetében az első kézből megszerzett tapasztalat erősíti a kényelem és a biztonság érzetét, ami gyakoribb használatot eredményez. A kényelem- és biztonságérzet alacsony foka mellett az innováció iránti nyitottság általános hiánya egy másik tényező, amely hátráltatja az átlagos ügyfelek új fizetési módok kipróbálására irányuló hajlandóságát.
Friss kutatás: csak a magyarok 2/3-a kapja a teljes fizetését számlára
A Portfolio Business podcast vendége Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarország igazgatója.
A Digitális Fizetési Index széles spektrumú képet nyújt arról, hogy hol tart Magyarország a digitális fizetés tekintetében. Az adásban többek között szó volt a hazai elektronikus fizetési piac infrastruktúrájáról, a fogyasztói tudásról, a legújabb fizetési megoldásokról és a piac előtt álló legnagyobb kihívásokról is.
A Mastercard idén második alkalommal mérte meg hazánk Digitális Fizetési Indexét, az index összpontszáma egy év alatt 7 ponttal, 58 pontra emelkedett, ami meghaladja a régiós átlagot a vizsgált országok tekintetében. A kutatásban idén Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia és Szerbia vett részt.
Az összesített pontszámok 2021-ben 45 és 61 között mozogtak, a legjobb eredményt Horvátország érte el, míg a legalacsonyabb összesített pontszám Szerbia neve mellé került. Az eredmények eltérése alapvetően az Infrastruktúra alindex pontszámaiból fakad, a Tudás és a Használat alindex eredményei tekintetében a résztvevő országok hasonló szinten teljesítettek.
A hazai összpontszám emelkedése elsősorban annak köszönhető, hogy erősödött az infrastruktúra és a digitális fizetések használata.
A magyarok harmada még mindig zsebbe kapja a fizetését
De egyre több a kártyás fizetés.
A Mastercard kutatása szerint tavaly először haladta meg a kereskedőknél kártyával elköltött összeg a készpénzfelvétel értékét. Ugyanakkor van hova fejlődni: az innovatív fizetési megoldások közül csak a mobilfizetés ért el átütő sikert, a többi megoldás tranzakciószámai csak mérsékelten vagy egyáltalán nem növekedtek, amiben annak is nagy szerepe van, hogy Magyarországon még mindig rengetegen kapják zsebbe a fizetésüket.
A Digitális Fizetési Index egyik célja, hogy rögzítse a magyarországi digitális fizetések használati mintázatait. Vizsgálja például, hogy a fogyasztók milyen megoldásokat részesítenek előnyben és miért, illetve vizsgálja a digitális és a készpénzes fizetések arányának alakulását is, így azonosítva, hogy mely digitális megoldások a leghatékonyabbak a készpénz magyarországi gazdaságban való csökkentésében.
A Használat részindex két fő eleme a készpénzmentes fizetések használata és a fizetési megoldások bevezetése. Az előbbi a digitális fizetések készpénzhez hasonlított összteljesítményét rögzíti, míg az utóbbi az országban már használható fizetési megoldások tényleges elterjedtségét méri. Az Index összesített értéke 2021-ben 49 pontot ért el (a 2020-as 38 ponttal szemben), ami azt sugallja, hogy bár a digitális fizetési módok használata egyre elterjedtebb a magyarországi fogyasztók körében, azért még bőven van tér a növekedésre.
Mérföldkő: több a kártyás fizetés, mint a pénzfelvétel
A magyar piacon jól kiépítettek és fokozatosan fejlődnek a digitális fizetési lehetőségek. A kártyás készpénzfelvétel folyamatosan csökken, miközben a kártyás fizetések száma nő: a kettő aránya 2020-ban 0,5-ös értéket ért el, majd 2021 végére tovább esett 0,4-ig, ami azt jelenti,
hogy 2021-ben a kereskedőknél kártyával elköltött összeg első alkalommal haladta meg a készpénzfelvétel értékét Magyarországon.
Ennek megfelelően, bár a fogyasztók 98%-a továbbra is használ készpénzt, az elkövetkező években a csökkenő trend várhatóan folytatódni fog a digitalizációnak és az elektronikus fizetés iránti növekvő igénynek köszönhetően.
Bár ez az adat mindenképpen előremutató, ugyanakkor arra is rávilágít, hogy Magyarországon továbbra is nagy igény van a készpénzre. A digitális megoldások használatának egyik fő hajtóereje azon fogyasztók aránya, akiknek a bankszámlájára rendszeresen bevétel érkezik. Egy tanulmány szerint
azonban a felnőtt lakosság mindössze 66%-a kapja digitálisan a fizetését, ami ráadásul 5%-os csökkenés az előző évhez képest.
Ennek oka, hogy a világjárvány kapcsán bevezetett lezárások 2020-ban tipikusan az olyan, készpénzes ágazatok ideiglenes leállását eredményezték, mint például a turizmus és a vendéglátás, ami torzította a valós képet. A készpénzfelhasználás mértéke érdemben akkor csökkenthető hosszabb távon, ha egyre többen kapják digitálisan a jövedelmüket.
Mindazonáltal a részindex készpénzmentes fizetés eleme 72 pontot ért el 2021-ben, a tavalyi 54-hez képest, a fizetési megoldás elterjedtségére vonatkozó elem pedig 27 pontot, ami azonban csak 5 pontos növekedés az egy évvel ezelőttihez képest. Utóbbi arra utal, hogy bár az innovatív megoldásokhoz szükséges infrastruktúra jelen van, a fogyasztók még nem szokták meg a különböző digitális fizetési megoldások használatát.
Az utalás, érintésmentes és mobilos fizetés megy, de idegenkedünk az újdonságoktól
Bár 2021-ben a magyarországi fogyasztók a POS-tranzakciók és a készpénzfelvétel tekintetében egyaránt többször alkalmazták az érintésmentes megoldásokat, mint egy évvel korábban, illetve gyakrabban használták a tárolt kártyaadatokat és tokenizációt az online fizetésekhez, ezzel együtt a fogyasztók innovatív megoldásokkal kapcsolatos tudása nem fejlődött érdemben 2021-ben. Ez a fejlődés hosszabb távon várható, aminek oka a digitális fizetés bonyolultsága és a felhasználók általános ragaszkodása a jól bevált fizetési szokásokhoz.
Például a digitális csatornák részesedése tavaly a forintban történő átutalások között 88%-ra emelkedett tranzakció darabszám alapján, ami azt jelzi, hogy a digitális csatornákat már széles körben elfogadták a magyarországi fogyasztók, és az elfogadás aránya nagyjából ezen a szinten is fog mozogni.
Ugyanakkor az innovatívabb megoldásokat, mint például a fizetési kérelmet, mindössze 18% használta, ahogy a QR-kódos fizetés elfogadottságának aránya sem nőtt tavaly: 17% számolt be arról, hogy használt QR-kód-alapú fizetési megoldásokat. Ennek a viszonylag alacsony értéknek az oka, hogy a legtöbb olyan fogyasztó, aki tisztában van a QR-kódos fizetés lehetőségével, nem látja a fizetési mód előnyeit, és inkább a hagyományos megoldásokhoz ragaszkodik.
Azonban a kártyaalapú digitális fizetési megoldások használata terén már sokkal jelentősebb növekedés érzékelhető:
2021-re a kártyás tranzakciók körében a mobiltárcás tranzakciók aránya majdnem megduplázódott, az egy évvel korábbi 6%-ról 11%-ra nőtt. A fogyasztók harmada 2021-re már kipróbálta a mobiltárcát, ami 2020-hoz képest 5%-os növekedést jelent.
A Mastercard kutatása szerint a mobilfizetés használatának főbb oka továbbra is inkább a kényelem és a gyorsaság, semmint a feltételezett divatosság vagy biztonság. Ugyanakkor azok, akik nem részesítik előnyben a megoldást, nem látnak semmilyen külön előnyt a mobilfizetés esetében a kártyás fizetéshez képest, és majdnem 40%-uk tartott attól, hogy a mobileszközök kevésbé biztonságosak, illetve elveszhetnek vagy tönkremehetnek.
A hordható fizetési technológiák alkalmazása azonban már elhanyagolható volt, annak ellenére, hogy a felhasználók 85%-a már hallott a megoldásról. Ugyanakkor a válaszadók 36%-a saját bevallása szerint jól is ismeri azokat, ami jó alapot jelent a hordható eszközök arányának növelésére az elkövetkező években.
Az online vásárlást illetően az online fizetéshez használt kártyák egyre nagyobb arányban vannak online módon tárolva, ami gyorsabb fizetést tesz lehetővé, és kényelmesebb megoldást jelent a kártyabirtokosoknak. 2021 végére az interneten használt kártyák kétharmadának adatait tárolták online módon, ami jelentős növekedés az előző évhez képest.
A felhasználók egy csoportja azonban továbbra is a készpénzt részesíti előnyben az interneten vásárolt termékek kifizetésekor. Ennek fő oka az, hogy a vásárlókban biztonsági aggályok merülnek fel, és nem bíznak abban, hogy a terméket kiszállítják.
A fogyasztók biztonsági aggályainak orvoslása érdekében számos megoldást vezettek be a nemzetközi és a magyar piacon egyaránt. A secure remote commerce biztonságosabbá teheti az online fizetést a kártyaadatok tokenekre való lecserélésével, de ez a megoldás még nem terjedt el széles körben Magyarországon. Azonban figyelemreméltó, hogy a kártyaadatok tokenizálása 2021-ben elérte a 6%-os arányt az online tranzakciók között, ami egy évvel korábban csak 0,5% volt. Ez a gyors növekedés feltehetőleg folytatódni fog, mivel a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy választ adjanak az online vásárlók biztonsági aggályaira.
Az okostelefon a készpénz legnagyobb ellensége
Habár a készpénz továbbra is meghatározó tényező a magyarországi pénzforgalmi piacon, a szerepe valószínűleg tovább fog csökkenni az elkövetkező években. Ehhez azonban jobb használati eseteket kell biztosítani a fogyasztóknak. Például a mobiltárcák bevezetését erősíthetik azok a mobilos megoldások, amelyek egyablakos ügyintézést kínálnak a bankoláshoz, mivel az okostelefonok a fogyasztókkal történő interakció fő csatornájává válnak. Emellett a növekedést az olyan online megoldásoknak is ösztönözniük kell, amelyekre egyre nagyobb igény mutatkozott a világjárvány miatt.
Ezen a területen a hangsúly várhatóan eltolódik a fizetés biztonsága és a visszaélések megelőzése felé, miközben zökkenőmentes felhasználói élményt biztosítanak a kártyabirtokosok számára.
A Digitális Fizetési Index 2021-es felmérése rámutatott, hogy az innovatív megoldások infrastruktúrájának térnyerése a helyi piacon önmagában kevés ahhoz, hogy fellendítse a megoldások használatát a lakosság körében. Továbbra is nélkülözhetetlen a fogyasztók digitális fizetési módokra vonatkozó tájékozottságának, hajlandóságának és ismereteinek növelése, ami elősegíti az innovatív fizetési módok terjedését. A készpénzmentes infrastruktúra fejlődését és használatát, az edukáció mellett, az ATM-ek mennyiségének csökkentésével és a POS-terminálok mennyiségének növelésével is lehet támogatni.
Fotók: Getty Images
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.
