Kezdjünk az alapoktól. Miért pont az orvoslás, gyógyítás pályát választotta?
A Semmelweis Egyetemen végeztem, az egyetemen töltöttem és részben most is töltöm a szakmai életemet. A Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben csináltam PhD-t molekuláris onkológia témában, főleg leukémiák, limfómák genetikai hátterével foglalkoztunk. Itt ismerkedtem meg azokkal az új generációs molekuláris genetikai módszerekkel, amelyekre most a Medipredict munkája is épít. Ott abszolút a klinikai diagnosztika, a tumorok profilozása és személyre szabott kezelése volt a fókuszban. A témavezetőm, Bödör Csaba akkoriban kapott Lendület pályázatot az MTA-tól, és pont egy olyan időszakban csatlakoztam be, amikor meghonosodtak itthon is ezek a módszerek, mint az új generációs szekvenálás, folyadékbiopsziát pedig valószínűleg az elsők között csinálhattam az országban. 2013-ban kerültem oda, 2019-ig voltam aktívan kutató, először TDK, utána PhD kapcsán.
Kellett egyfajta szerencse is ehhez?
Szerintem nagyon jókor voltam jó helyen. Az országban elsőként kezdtük el ezeket az új módszereket a rutindiagnosztikában alkalmazni. Ennek kapcsán voltam több helyen külföldön, kétszer Tajvanon például. Ezek egy hónapos tanulmányutak voltak, kutatói csereprogram keretében, és voltam többször Hollandiában is ezt a módszert megtanulni. Emellett létezik több EU-s egészségügyi Európa-szintű konzorcium, amelyek utakat, tanfolyamokat szerveznek, ilyen például az EIT Health. Voltam az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) mellett, a francia oldalon, volt egy intézet, amelyik azzal foglalkozott, hogy a CERN-ből származó tudást hogyan lehet más területeken is alkalmazni. Például a machine learninggel, deep learninggel, egyéb ilyen mesterséges intelligenciának nevezett módszerekkel ott ismerkedtem meg.
Nem is volt olyan opció, hogy tartósan külföldön folytassa ezek utána a pályafutását?
Lehetett volna, és igazából ez is volt a célom, csak közben
úgy alakult az életem, hogy jól éreztem magam itthon.
Azért is akartam PhD-t csinálni, hogy kompetitívebb legyek a nemzetközi porondon. Mindig is olyan helyen akartam dolgozni, ahol komoly kutatási háttér áll rendelkezésre, és hiába adnak a Semmelweisen Egyetemen egy nagyon jó diplomát, nem feltétlenül könnyű a versenyhelyzet a többi kelet-közép-európai országból érkező jelölttel szemben az angol egyetemi kórházakba való felvételihez. De a PhD-vel oda jutottam, hogy voltak olyan cikkeim, amivel már nagyon jó esélyem lett volna, de addigra nem akartam elmenni.
Az egyetemi környezetben, az egészségügyben abszolút egy fejlődést tapasztaltam idehaza. A Medipredictben pedig ekkor már az orvosi csapat kezdő tagjaként voltam jelen.
Térjünk át arra, amire a Medipredict épül, az egészségügyet, leginkább a gyógyítást meghatározó legfontosabb trendekre. Mint a cég orvosigazgatója, hogyan látja most, melyek ezek?
A Medipredict két hullám metszetében van.
Egyik a longevity, másik a személyre szabott orvoslás.
Most egy újabb hullámát éljük a longevity irányzatnak, ugyanis megjelentek olyan technológiák a gyakorlatban, amelyekkel ez a törekvés támogatható. Számomra ebben az a szimpatikus, hogy ugyanazokat a módszereket alkalmazzuk, amiket egy daganatos beteg esetében a személyre szabott kezeléshez tudunk alkalmazni - ami igazából nem a személyre szabott kezelés, hanem a tumorra szabott kezelés -, csak ott a betegséget profilozzuk minél részletesebben, és azt kevéssé vesszük figyelembe, hogy maga a beteg milyen tulajdonságokkal bír.
A Medipredictnel a módszerünk arról szól, hogy az egyén egészséges állapotát minél jobban feltérképezzük,
és az alapján mondjuk meg, hogy a potenciális betegségek tekintetében ő hol áll, milyen rizikói vannak, milyen esetleges betegsége kialakulása kezdődött már el, és célzottan tudjuk azt mondani, hogy ez ellen mit kell tenni.
Itt jön tehát képbe a személyre szabottság és hogy az érdeklődő, aki jelen esetben nem beteg, részletes információt kap a saját teste állapotáról, működéséről.
Nem általános diétákat mondunk, általános beavatkozásokat, amiket bárkinek lehet javasolni, hanem
olyan megállapításokat teszünk, amelyek az adott személyre igazak.
A fókusz jelen esetben a prevención, a megelőzésen van. Egyfajta reaktív állásból egy proaktív állásba szeretnénk átmenni, viszont szeretném hangsúlyozni, hogy mindezt nem társadalmi aspektusból szemléljük. Nálunk
azon van a fókusz, hogy az egyén szempontjából mi az, amit ő maximálisan meg tud tenni a saját egészségéért.
Ennek az alapja az általunk nyújtott szolgáltatás: komplex vizsgálatsor, az adatok egyedi módon történő szintetizálása, kiértékelése, majd ez alapján egy tanácsadási folyamat.
Ez alapján azt gondolnám, hogy egyrészt egy ilyen szolgáltatást - amellett, hogy csak egy szűk kör engedheti meg magának az ára miatt – csak a nagyon egészségtudatosak választanak.
Valóban, ez a rendszer a tudatosságra épül, de ehhez kell az edukáció. Úgy nem lehet valakinek a saját kezébe adni az egészségét, hogy nem mondjuk meg, hogy mit kell tennie. Persze általánosságokat lehet mondani, de ezek nagyon sok esetben nem igazak mindenkire, valamint az is igaz, hogy senki nem szeret saját magával kapcsolatban általánosságokat hallani. Egészen más az elköteleződése a saját egészsége iránt valakinek úgy, ha konkrétan megmondjuk, hogy neki milyen betegségekre van rizikója, és ezekkel konkrétan mit lehet kezdeni, esetleg mi fog bekövetkezni nála a jövőben.
Tehát akkor mondhatjuk azt, hogy a Medipredict megállapításai nyomán kialakított új életvitel megváltoztathatja akár az örökletes, génjeinkbe kódolt determinációkat? Vagy ha általánosabban kérdezem, mekkora hatása lehet az öröklött és a felvett tényezőknek?
Vannak különböző számítások arra vonatkozóan, hogy mi határozza meg az egészségi állapotunkat. Az szokott egy meghökkentő szám lenni, hogy kutatások szerint egy társadalom egészsége szempontjából az egészségügyi rendszer színvonala maximum 20 százalékban számít, a maradék 80 százalék pedig az egyéni faktorok. Egyéni szinten pedig a genetika szerepe általánosságban 10-20 százaléknál nem több. De ebben lehetnek kivételek. A genetikai információnak éppen az az egyik nehézsége, hogy keverednek az egyes betegségeket szinte 100%-ban determináló eltérések a csupán statisztikai jelentőséggel bíró rizikóemelkedéssel. Ezért is van, hogy a magyar genetika törvény szerint csak úgy lehet erről beszélni valakivel, ha ez klinikai genetikus jelenlétében történik. Ezért is folytatunk előzetesen is konzultációt az ügyfelekkel, a vizsgálatok megkezdése előtt, hogy tisztában legyenek azzal, miről szól ez a teszt, milyen eredményekre lehet számítani, mi az, amit valaki nem szeretne tudni. Hiszen
itt olyan eredményekre is fény derülhet, amelyek abszolút meghatározzák valakinek az életét, életkilátásait.
Legtöbbször azonban, ha valakinek „rossz” a genetikája, az körülbelül annyi hátrányt tud jelenteni, mint amikor rosszul táplálkozik mondjuk a cukorbetegség szempontjából. De ez azért jó, mert ez ellensúlyozható is. Ami a genetikai vizsgálat egyre fontosabb része, az a farmakogenomika, amikor azt tudjuk megmondani a genetika alapján, hogy a gyógyszerekre hogyan fog valaki reagálni. Ezzel ki lehet küszöbölni a mellékhatásokat, valamint prediktívek is vagyunk, mert előre megmondjuk, hogy a gyógyszertől mit lehet várni, és akkor nem is kell a rossz gyógyszerrel próbálkozni. Ennek az eredménynek így komoly gyakorlati jelentősége van.
A nem egészséges életmód tehát inkább az, ami megköti az emberek kezét, mert egyeseknek korlátozottak az anyagi erőforrásai, ezért nem is válthat életmódon, mások pedig a szokások rabjai?
A társadalom különböző rétegeit különböző problémák sújtják.
A populáció legnagyobb része számára bőven elég lenne, ha azt az ételt nem enné meg, amiről ő maga is tudja, hogy rossz.
Szerintem kevés ember gondolja azt bármelyik nagyobb nemzetközi gyorsétteremlánc esetében, hogy amit ott fogyaszt, az neki jó, azonban mégis azt választja. Megítélésem szerint szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is lehet egészségesen táplálkozni, viszont általában, akiknek szűkösek az anyagi lehetőségeik, ott van valami olyan pszichés terheltség, akár a rossz anyagi helyzetből adódóan, hogy
a táplálkozás egy nagyon fontos örömforrássá válik az ő életükben, ezért nagyon nehéz ezt a berögzült szokást módosítani.
És a gyorséttermi ételek ebben nagyon jók, gyorsan okoznak örömet. Itt jön képbe a dietetika, azonban a mi módszerünk nem csak arról szól, hogy megmondjuk a vizsgálati eredmények alapján, hogy mostantól miből mennyit ehet és mi az, amit nem ehet. Figyelembe kell venni ugyanis az egyén életmódját: például hol tud nap közben enni. Hiába mondjuk meg valakinek, hogy milyen ételt rakjon össze, ha neki már csak a munka szempontjából is érdemes a kollégákkal ebédelni a helyi kifőzdében. Ebben az esetben hiába viszi magával az elkészített ételt, nem azt fogja megenni.
Pont ezért nálunk a szolgáltatáshoz egy health coaching is tartozik, amely során az egyéni életmódot és életsílust is figyelembe vesszük.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Miután megtörténik a profilozás, megmondjuk, hogy mire kell számítani és miket kell csinálni, nem hagyjuk magára az illetőt. Innentől kezdődik az utánkövetés és a health coatching. Ennek során tudjuk mérni azt is, hogy a várt kedvező változások megtörténtek-e. A genetikán nem lehet változtatni, de az anyagcsere-, a bélflóra-, az orvosi vizsgálatok eredményeiben vannak olyan markerek, amiket után tudunk követni, hogy az ajánlásaink beváltak-e. Ezért is fontos tudni, hogy kinek mi a rizikója, mert
nem kell mindenkinek mindenről lemondani.
A 2-es típusú cukorbetegség az elhízással kapcsolatos betegség, de nem minden elhízottnak lesz. És nem is minden 2-es típusú cukorbeteg elhízott.
Három évvel a Covid-járvány kitörése után sem lehet elmenni a koronavírus mellett. Hozott ez változást az egyének egészségtudatosságában?
Szerintem hozott változást. Abból a szempontból nem, hogy mennyire vesszük komolyan a vírus terjedését, szerintem azonban teljesen normális, hogy most ugyanolyan esetszámnál, mint két éve volt, nincs lezárás. Viszont abban hozott változást a koronavírus, hogy sokkal többen
sokkal tudatosabban kezelik a betegségeiket.
A covid volt az első olyan betegség, amit tudatosan kezeltünk. Az, hogy valaki otthon antigéntesztet csinál, az újdonság, a terhességi tesztet kivéve soha senki nem csinált ilyet. Az, hogy az emberek nézik a szaturációjukat, hogy milyen a vér oxigénszintje, mérik a lázukat, tesztelik a szaglásukat, szintén új fejlemény, korábban, ha valaki beteg volt, nem figyelt magára ennyire. A kényszerhelyzet szülte ezt a dolgot, de továbbgyűrűzik. Sokkal szélesebb réteg foglalkozik ezzel aktívan.
Menjünk bele részletesen is abba, hogy a Medipredict milyen technológiákat alkalmaz a szolgáltatás során?
Az orvosi és ún. omikai vizsgálatok eredményeit integráljuk, és ez alapján határozzuk meg az egyéni betegségrizikókat és adunk ezekre célzott prevenciós intervenciós javaslatokat. A lényeg az adatintegráció. A cég igazi know-how-ja az, hogy azzal a rengeteg információval és adattal, amit a vizsgálatok szolgáltatnak, mit lehet kezdeni egy prevenciós folyamatban. A legnagyobb hozzáadott érték az omika. Ez egy olyan tudományterület, ami biológiai rendszerek komplex vizsgálatával foglalkozik, ahol olyan sok adat van, hogy az csak informatikai eszközökkel feldolgozható. A genetika, a teljes genom szekvenálás, a bélflóra vizsgálata, a mikrobiomika és anyagcsere vizsgálata, a metabolamika: ez a három módszer, amit alkalmazunk, ezek össze is függnek, mert a genetikai státusz megszabja az anyagcserét, de ezt a bélflóra is befolyásolja, illetve viszont. Ezáltal össze tudjuk kötni ezeket az adatpontokat nemcsak egymással, hanem az orvosi vizsgálatok eredményeivel is. Amikor arról beszélünk, hogy valakinek milyen a szívinfarktus-rizikója, azt mi annak a tudatában tudjuk megmondani, hogy a szívkoszorúerek milyen állapotban vannak. Ez ad egy alapot ennek, és
a jövőbe mutatóan tudunk predikcióról és prevencióról is beszélni.
Ezeknél a vizsgálatoknál nem az a nagy know-how, hogy hogyan kell elvégezni, kis túlzással bárhol el tudják ezeket végezni. Viszont, ha megjön az eredmény, abból tudjunk valamit mondani az egyénnek, hogy ennek fényében mit kell csinálnia. Hogy ezzel a rengeteg adattal mit lehet kezdeni, az a mi igazi értékünk.
Összehasonlítva egy laborvizsgálattal, amit a laikus páciens az alapján értelmez, hogy az adott eredménye, pontszáma benne van-e a tolerancia sávban vagy sem. Ez tehát ennél többet takar?
A hagyományos laborvizsgálatoknál, amiket mi is végzünk elég sokat, ott sem ennyire egyszerű a kép, de ott elég sok paraméter úgy működik, hogy van egy normál érték, és ehhez viszonyítjuk az egyén eredményét, nyilván figyelembe véve azt aktuálisan, hogy vannak-e tünetei, milyen egyéb értékek térnek el, de ezeknek az értékelése viszonylag egyszerű. Ezek nagyon jók is, mert e mögött nagyon nagy tapasztalat van, és ha valamilyen eltérés van, ebből lehet betegségeket diagnosztizálni. Viszont a betegségmegelőző állapotokat ezek nem mutatják ki olyan részletességgel, mint például egy anyagcsere-vizsgálat. Ennek az a jelentősége, hogy ezeknek a krónikus betegségeknek a nagy része visszafordítható, de minél hamarabb vesszük észre, annál könnyebb a visszafordítás. Egy korai stádiumú 2-es típusú cukorbeteg (akinek már gyógyszert kéne szedni) esetében előfordulhat, hogy az is megfordítható lenne, csak ott már annyira drasztikus életmódváltásra lenne szükség, hogy ezt sokan nem tudják bevállalni. Viszont akkor miért nem végzünk mindenkinél anyagcsere-vizsgálatot is? Azért, mert ez nagyon bonyolult. Ez nem olyan, hogy kijön a gépből az eredmény, és azt bárki tudja értékelni. A mi vizsgálatunk 500 anyagcsereterméket mér, és ezeket nincs értelme külön-külön nézni, a teljes anyagcsere-útvonalakat kell együtt értékelni. Ahhoz, hogy egy következtetést levonjunk, nagyon komoly bioinformatikai analízisekre van szükség, hogy egyáltalán meg tudjuk mondani az eredményből, hogy milyen betegséggel kell számolni.
Ezt az analízist gépi tanuló módszerek is segítik?
Igen. Például az anyagcsere-vizsgálat esetében bizonyos betegségeknél észlelni lehet betegségre jellemző anyagcsere-ujjlenyomatot. Olyan mintázatban rajzolódnak ki az eltérések, ami egy betegségre nagyon jellemző. A machine learninggel ez abszolút kiszűrhető. Ezt emberi tudással nem lehet. Ugyanakkor az analízisek másik részében pedig azt kell figyelembe vennünk, hogy az orvostudomány, a biokémia mit tud az egyes anyagcseretermékekről. Egyszerre hálózatelméleti, machine learning és szakértői rendszerek dolgoznak párhuzamosan.
Hogyan épül fel a szakértői csapat?
Nagyjából 40-45-en vagyunk, a csapat nagy része orvos, biológus, nagyon nagy arányban PhD-val rendelkező kutatók,
és minden területnek van egy külön csapata. Az orvosi csapatban van megelőző orvostani és népegészségtani szakorvos, klinikai genetikus, belgyógyász, gyermekgyógyász. A genetikai csapatban vannak genetikusok, molekuláris genetikusok, klinikai genetikus. A mikrobiom csapatban főleg biológusok és mikrobiológusok vannak. A metabolomika csapatban is főleg biológusok és vegyészek. Minden csapatot támogatnak bioinformatikusok, és van egy külön IT team, ami számos területért felel. Ők egyrészt a bioinformatikát, az adatfeldolgozást támogatják, építik az adattárolási architektúrát, és nyilván munkájukban az IT biztonságnak is kiemelt jelentősége van, hiszen nagyon érzékeny személyes adatokról van szó. Az adatok vizualizációjában, azok kliensekkel való megosztásában is IT szakemberek dolgoznak ezeknek a platformoknak a fejlesztésén biológus, kutató, orvos szakembereinkkel közösen. Emellett van egy kreatív csapat is, akik adatvizuálizációal, grafikával és a cég teljes kommnunikációjával foglalkoznak.
Hogyan zajlik a tanácsadás?
Ez egy többlépcsős folyamat. Attól függ, hogy mennyit tud az érdeklődő, de mindig leülünk vele beszélgetni, hogy tényleg azt kapja, amit szeretne. Nagyon fontos, hogy
mi nem betegségekre adunk gyógymódot, illetve megoldást, ha valaki így jön hozzánk, annak megmondjuk, hogy sajnos ebben nem tudunk segíteni.
A folyamat egyébként egy nagyon részletes online kérdőívvel kezdődik a kórtörténetére vonatkozóan, jelen panaszokkal, családi kórtörténettel, életmóddal, gyermekkori környezettel stb. Illetve, ha az ügyfél el tudja hozzánk juttatni a kórtörténetét, mi azt digitalizáljuk és feldolgozzuk. Ez azért időnként egy komoly kihívás, mert van, akinek 50 évre visszamenőleg megvan az összes lelete, de mi azt is feldolgozzuk, hiszen nagyon fontos információkat rejthet. Amikor leülünk az ügyféllel meghatározni, hogy ténylegesen milyen vizsgálatok legyenek, itt különböző protokollokat állítottunk össze életkorok és nemek tekintetében, látni fogj ez alapján az ügyfél, hogy mi az a vizsgálati sor, amit a maximális szűrőérték érdekében érdemes elvégezni. Ezeket is finomhangoljuk a családi és az egyéni kórtörténet függvényében. Itt ül le a klinikai genetikus is az ügyféllel, elmagyarázni, hogy a genetikai eredményektől miket lehet várni, és utána le is vesszük a genetikai mintát. Ez mára már csak egy nyálminta.
Egy ilyen vizsgálati procedúra a jelek szerint tehát több nap.
Az orvosi vizsgálatokkal együtt, ha valaki össze akarja ezeket sűríteni, akkor 2-3 nap alatt el lehet végezni a vizsgálati folyamatot, de ha valakinek az a megfelelő, akkor pár hét alatt néhány több rövidebb alkalom során is megtehető. Képalkotó vizsgálatokat végzünk, mint a teljes test MR, bizonyos esetekben az alacsony dózisú mellkas CT és koronária CT, különböző ultrahang vizsgálatok, eszközös vizsgálatok, légzésfunkciós vizsgálat, terheléses és nyugalmi EKG, akár 1-2 hétig folyamatosan tudunk EKG-t rögzíteni egy apró, mellkasra ragasztható készülékkel, melyet a hétköznapi életben kényelmesen lehet hordani. Végzünk mindezek mellett hagyományos fizikális vizsgálatokat is, például a fül-orr-gégész belenéz a fülébe, orrába, garatba, bőrgyógyász végignéz, urológus, neurológus teszteket végez. Illetve a székletmintát használjuk a bélflóra-vizsgálathoz, a vérmintákból pedig laborvizsgálatok történnek, valamint az anyagcsere-vizsgálat. Az orvosi vizsgálatok eredményei pár napon belül megvannak, ideális esetben azt találjuk, hogy minimális eltéréseket látunk, vagy nem látunk semmit. Ha nincs semmi komoly probléma az eredmények alapján, akkor megvárjuk a teljes genom szekvenálás, valamint a bélflóra- és anyagcsere-vizsgálat eredményét. Ez beletelik egy pár hétbe, és utána ezeket az eredményeket integráljuk, ebből születik meg az integrált egészségügyi riport.
A jellemzően több száz oldalas anyagot átadjuk egy klinikai genetikus, orvos, health coach és dietetikus jelenlétében.
Itt átbeszéljük az összes fontos eredményt 1-2 órás időkeretben. Nagyon fontos, hogy itt ne maradjon semmi kérdés. Természetesen, ha valaki makkegészséges, akkor is nagyon sok információt fog kapni ahhoz, hogy azok a prevenciós javaslatok, amiket megfogalmazunk, tényleg megvalósuljanak. Van egy follow up health coaching alkalom pár hétre rá, ahol újra át lehet beszélni, hogy mik a tapasztalatok, mit sikerült a javaslatokból megvalósítani, milyen esetleges blokkoló tényezők vannak. Ez a szolgáltatás itt ér véget, viszont lehet csatlakozni egy hosszabb ideig tartó utánkövetésre, ami arról szól, hogy a talált eltéréseket 3-6 havonta célzottan utánmérjük, és folyamatosan történik egy health coaching, illetve dietetikai tanácsadás. Ezt követően a tapasztalatok és az eredmények függvényében folyamatosan finomhangoljuk a tanácsokat. Ha valakinek szüksége van személyi edzőre, gyógytornászra, abban is segítünk. Ha a health coach azt észleli, hogy valakinél valami pszichés blokkoló tényező van, nem sikerül az életmód-tanácsadás, akkor pszichológust is intézünk.
Elsősorban egy szűk réteg, aki a célközönség? Mi a későbbi cél? Elérni olyan embereket is, akik nem biztos, hogy ezt megengedhetnék maguknak? Lehet ez reális várakozás a mostani egészségügyi rendszerekben?
Ez abszolút egy high end szolgáltatás, a technikai nehézsége és bonyolultsága miatt.
Az űrutazáshoz szoktam hasonlítani: már az űrbe is bárki kilőheti magát, az is elég drága, de nem azért, mert luxuskörülmények vannak a kis űrkabinban, hanem mert nagyon bonyolult és drága a technológia.
Itt is erről van szó, ezért sajnos nem tudják annyian megengedni maguknak, mint szeretnénk. Mi azt szeretnénk, ha ehhez bárki hozzáférne. Azonban úgy látszik, hogy Magyarországon is elég sokan képesek és hajlandók erre költeni, 20-85 évesig, az olimpikon sportolótól a felső vezetőn át a történész kutatóig vannak ügyfeleink. Ehhez nem kell Magyarország 100 leggazdagabb embere között lenni, sokan utaznak el például ennél drágább nyaralásokra. A legnehezebb talán az a piacra lépés tekintetében, hogy gyakorlatilag magát a szektort is validálni kell, amiben dolgozunk. Lehet, hogy nagyon sok ember azt a szolgáltatást keresi, amit mi csinálunk, csak azt sem tudja, hogy induljon el. Az a feladatunk, hogy őket találjuk meg először, bemutatva a prevenció és a személyre szabott orvoslás fontosságát – ezután jöhetünk mi.
Akkor tehát egy többmillió forintos szolgáltatásról beszélünk, ennyit ér most az, ha valaki teljesen képbe akar kerülni a testével.
Így van,
egy használt autó árának megfelelő összeg a teljes csomag ára.
A nagy szolgáltatás mellett értékesítjük a genetikai vizsgálatot is, valamint a mikrobiom vizsgálatot külön. Az áraink euróban vannak megszabva, az előbbi 4000, az utóbbi ezer euró. De például a bélflóra vizsgálata folyamatosan fejlődik nemzetközi szakmai színtéren. Az, hogy mi tudjuk magabiztosan ezt a vizsgálatot külön termékként adni, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhető. Illetve vannak érdeklődések egészségbiztosítóktól, valamint egy cégvezetésben a board ilyenfajta alapos szűrésének is nagy jelentősége lehet, a sportkluboknál szintén, a teljesítményoptimalizálás tekintetében is egy nagyon hasznos eszköz tud lenni.
Vannak versenytársak ezen a piacon, az egészségügy felé kacsintgató hatalmas nemzetközi techmultik akár?
Kétféleképpen tudom ezt nézni.
Egyrészt mondhatom azt, hogy rengeteg kompetitorunk van,
ha csak azt nézem, hogy egészségügyi szolgáltatás, wellness szolgáltatás, egészségturizmus, prevenció, táplálkozási tanácsadás, health coaching. A legnagyobb kihívásunk az, hogy egyértelműen kiderüljön a szolgáltatásunkról: ez teljesen másfajta minőség és részletesség. Ami nálunk a különlegesség, az a komplexitás: nem egy automata riportot kap
a kliens, hanem egy 350 oldalas könyvet magáról, amit 250 órán át elemeztünk, és 2 terabájt adat keletkezett ezalatt.
Ha azonban a szűk piacot nézem, akkor
viszont nagyon kevés igazi kompetitorunk van.
Egy teljesen direkt versenytársunk van, San Diegóban és San Franciscóban működnek. Ők nagyon hasonlóan indultak, szintén ezt az integrált megközelítést alkalmazták, viszont azt látjuk, hogy folyamatosan szűkítik a vizsgálatok körét. Eleve kevesebbel indultak, mint mi, például az orvosi vizsgálatok köre igen szűk. Valamint, időközben elhagyták a mikrobiom vizsgálatot is, meg az anyagcsere-vizsgálatot, mert nincs szakember, aki értékelje számukra. Van olyan ügyfelünk, aki volt ott is, és nem volt elégedett -ezért keresett meg minket-, pedig kétszer annyit elköltött ott, mint nálunk. Ez abból fakad, hogy ők több száz millió dollárt költöttek az infrastruktúra kiépítésére: felépítettek a semmiből egy magánkórházat, vettek MR gépeket, szekvenátorokat, így az igazi hozzáadott értéket képviselő integrációra már nem maradt erőforrásuk. Mi kezdettől úgy láttuk, hogy felesleges saját eszközökkel rendelkezni, a vizsgálatokat a megfelelő protokollok alapján el lehet végezni szinte bárhol. Magyarországon is nagyon megbízható szolgáltatók vannak, akik ezeket a vizsgálatokat nagyon jól elvégzik. Itt az érték az, hogy a kapott eredményekkel tudjunk mit kezdeni.
