A mentális betegségekhez kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség. A major depresszió a munkaképesség-csökkenés vezető oka világszerte.
"A depresszió, mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. Major depresszióról akkor beszélünk, ha bizonyos tünetek meghatározott ideig fennállnak” – mondta a Portfolio-nak Prof. Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter, neurológus és klinikai farmakológus szakorvos, az MTA doktora, hozzátéve, az esetek több mint a fele felderítetlen, sokan nem fordulnak orvoshoz vagy pszichológushoz panaszaikkal, mivel a betegek (és a hozzátartozók) nem is gondolják, hogy gyógyítható állapotról illetve betegségről van szó, és a panaszokat csak fáradtságnak, elfásultságnak illetve külső, negatív életeseményeknek tulajdonítják.
Csakhogy a kezeletlen depresszió veszélyes állapot, mivel ilyenkor jelentősen megnő az öngyilkosság rizikója, de nagyon gyakori a másodlagos alkoholizmus, kialakulhat drogfüggőség, jellemző a tartós munkaképtelenség, huzamosabb ideig tartó betegállomány, sőt, a rokkantnyugdíjazás illetve a munkahely elvesztése is.
Bajban a cégek, a munkavállalók – Óriási gazdasági terhet jelent a betegség
Tíz, depresszióban szenvedő munkavállalóból egy esik ki a munkából a betegség miatt
Statisztikai adatok szerint a depresszióban szenvedő munkavállalók átlagosan 5,6 munkaórát veszítenek el hetente, amely jelentősen csökkenti a termelékenységet. Szintén statisztikai adat, hogy tíz, depresszióban szenvedő munkavállalóból egy esik ki a munkából a betegség miatt. A helyzetet súlyosbítja, hogy olyan kóros állapotról van szó, ami huzamosabb ideig fennáll, és jelentős a visszaesés kockázata.
A depresszió kifejezetten drága betegség.
Van a kezelésnek egy közvetlen költsége, ilyen a gyógyszerek ára, a kórházi és ambuláns kezelés költsége, ami egészségközgazdászok szerint az összköltségnek nagyjából a harmadát jelenti. Ennél azonban jelentősebb a krónikus hatás, pontosabban a nem kezelt depresszió okozta veszteség: a munkaidő-kiesés, a munkaképesség csökkenése, a táppénz, a környezetre háruló terhek. A másik, ami drágává teszi, az a gyakorisága és az elterjedtsége” – magyarázta Dr. Szekeres György, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi docense, hozzátéve, a WHO adatai szerint a depresszió gyakorisága 1990. és 2017. között 50%-kal nőtt a világban.
"A WHO 2013-as adatai szerint a tartós munkaképesség-csökkenés 21%-át a mentális zavarok okozták, és Magyarországon is ez a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka. A gazdasági veszteség pedig óriási, a GDP 1%-át is eléri. Ennek nagy részét, 88%-át nem az egészségügyi kiadások jelentik, hanem az, hogy a betegség alatt nem, vagy csak nem megfelelő hatékonysággal tud a beteg dolgozni” – jegyezte meg. Hogy mekkora a gazdasági teher, azt jól mutatja, hogy a WHO rendelkezésre álló adatai alapján
az Európai Unióban évente nagyjából 70 milliárd eurós veszteséget jelent a major depresszió okozta termelékenységcsökkenés.
Magyarországnak is jelentős kiadást jelentenek a mentális betegségek, köztük a depresszió: az OECD 2018-as, Health at a Glance című kiadványa szerint 2015-ben a különböző mentális egészségügyi kiadások költsége Magyarországon elérte 3, 4 milliárd eurót, ami a GDP 3,12 százalékát jelenti.
A cégek is sokat tehetnének a munkavállalók egészségének megőrzéséért
Szekeres György hangsúlyozta, a prevenció jóval olcsóbb lenne, mint a kezelés, az államok mégsem fordítanak erre jelentős figyelmet. Az aktív életmód, az egészséges táplálkozás, a rendszeres sport mind szerepet játszik a megelőzésben. A munkáltatók is sokat tehetnek a munkavállalók egészségének megőrzéséért. Szekeres kiemelte, a mai rohanó világban a stressz az élet velejárója, a munkavállalók jelentős része leterhelt, nyomasztják őket a határidők, a teljesítménykényszer. Számos egyéb tényező mellett ez is növeli a depresszió kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor egy jól működő szervezet, támogató munkahelyi légkör, rugalmasság és empátia rengeteget számít.
A munkáltatóknak hatalmas felelősségük van, jelentős részben rajtuk is múlik, hogy a munkavállaló jól teljesítsen, és ne essen ki a munkából
– mondta. A munkahelyen leginkább a közvetlen vezető és közvetlen kollégák észlelik először, ha valami gond van, ha megváltozik egy dolgozó viselkedése.
Prof. Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter, neurológus és klinikai farmakológus szakorvos, az MTA doktora a Portfolio-nak elmondta, az Egyesült Államokban bevett gyakorlat, hogy különböző tréningeken, vezetőképzéseken arról is szó esik, hogyan lehet felismerni, ha egy munkavállaló depressziós, és mi a teendő ebben az esetben. A vállalatok ugyanis sokkal jobban járnak anyagilag, ha közreműködnek a kezelésben, mintha az adott dolgozó bizonytalan időre kiesik a munkából, vagy épp annyira elhatalmasodik a betegség, hogy el is veszíti az állását, a vállalatnak pedig pénzt és energiát kell áldozni a toborzásra és a betanításra.
Magyarországon azonban egyelőre ez a szemlélet hiányzik a céges kultúrából, pedig sokat lehetne tenni a fluktuáció csökkentéséért, a jó munkaerő megtartásáért.
Dr. Bitter István egyetemi tanár, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika volt igazgatója, az MTA doktora, Széchenyi-díjas pszichiáter. Fő kutatási területe a pszichiátriai betegségek epidemiológiája, vizsgálata és kezelése, kiemelten foglalkozik többek közt a terápia rezisztens depresszió klinikai jellegzetességeivel.
Dr. Szekeres György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense. Klinikai munkájának és kutatói tevékenységének fókuszában is a major mentális zavarok, mint a szkizofrénia és az affektív zavarok etiológiája, farmakoterápiája állnak. 30 éve dolgozik a betegellátásban és oktatásban, itthon és külföldön is.
Prof. Dr. Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas egyetemi tanár. 1971-től 2007-ig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, majd 2007 óta a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika munkatársa, 2013-tól a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) Öngyilkosság megelőző és kutató laboratóriumának vezetője is. Klinikai és tudományos-kutatási területe a kedély- és szorongásos betegségek genetikai-biológiai, illetve klinikai-epidemiológiai vonatkozásai, a hatékony terápiák kidolgozása és az öngyilkossági veszély előrejelzése.
Meg lehet állítani a világjárványt?
Európában 40 millióan szenvednek major depresszióban
A major depresszió világszerte 300 millió embert érint. A betegség az élet minden területére hatással van, és noha van hatékony megoldás, nagyon sokan bagatellizálják a tüneteket. Mégis, mikor érdemes segítséget kérni, és egyáltalán, kihez fordulhatunk, ha úgy érezzük, segítségre lenne szükségünk?
Az, hogy valakinek van egy rossz napja, vagy épp egy nehezebb hete, amikor fáradékonyabb, esetleg rosszul alszik, vagy nincs étvágya, még nem jelenti azt, hogy major depresszióról beszélünk. Orvosi értelemben akkor lehet felállítani a diagnózist, ha a következő tünetek közül öt legalább két héten keresztül fennáll:
- Lehangoltság, szomorúság;
- Az érdeklődés, az örömkészség jelentős csökkenése;
- Étvágytalanság, fogyás, vagy épp ellenkezőleg, fokozott étvágy, súlygyarapodás;
- Alvászavar, inszomnia;
- Nyugtalanság, például valaki fel-alá járkál, vagy ellenkezőleg, gátoltság, képtelennek érzi magát bármire;
- Fáradtság, erőtlenség testi ok nélkül;
- Csökkenő koncentráció, döntési képesség;
- Értéktelenség érzése, önvádlás, indokolatlan bűntudat érzése;
- Életuntság, halál gondolata, öngyilkossági szándék megfogalmazása, akár kísérlete.
"A tünetek az esetek döntő többségében nem pár nap alatt alakulnak ki. Szépen lassan jelenik meg az egyik tünet a másik után, például valakinél először alvászavar jelentkezik, majd az étvágytalanság, levertség, fáradtság, lemondja a megbeszélt találkozókat, nem végez a munkával határidőre” – mondta a Portfolio-nak Dr. Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika volt igazgatója, az MTA doktora, hozzátéve, előfordul, hogy néhány tünet nagyon markánsan jelentkezik, ez esetben nem szabad megvárni a két hetet, és mielőbb segítséget kell kérni. Itt merül fel a kérdés: mégis kihez lehet ilyen esetben fordulni?
A kézenfekvő megoldás a háziorvos, aki aztán segít a továbbiakban, de a területi pszichiátriai gondozót is fel lehet keresni, a bejelentkezéshez beutaló bemutatása nem szükséges.
Könnyen gyógyítható betegség, mégis kevesen kapnak kezelést
A depresszió hatékonyan kezelhető. Gyógyszeres terápiára nem mindig van szükség, Bitter István elmondta, a depresszió enyhe formájának jelentkezésekor nem feltétlenül a tabletták jelentik a megoldást, hanem a pszichoterápia, ami azonban minden esetben elengedhetetlenül szükséges. Csakhogy nagyon kevés a szakember Magyarországon.
Nagyjából 600 pszichiáter érhető el, miközben csak a depressziót tekintve évente kb. 700 ezer beteg van.
Amennyiben nincs szükség gyógyszeres terápiára,megoldást jelenthetnek a pszichológusok és klinikai szakpszichológusok, azonban a szakember úgy fogalmaz, a helyzet elkeserítő:
Volt arra példa a közelmúltban, hogy egy súlyos, szuicid gondolatokkal küzdő fiatalnak nagyon-nagyon nehezen tudtunk terapeutát találni, mert nincsenek már elérhető szabad időpontok, még a magánszektorban sem. Kevés a szakember
– mondta. Bitter István szerint a pszichoterápiához az állami ellátás keretén belül nagyon nehéz hozzáférni.
"A finanszírozás ezt önmagában nem oldja meg, itt csak egy komplex intézkedésrendszer segítene, mert olyan kevés lett az állami szférában dolgozó pszichiáter és pszichológus szakember, hogy hiába emelik meg a fizetésüket, a nap akkor is csak 24 órából áll. Fontos, hogy bent maradjanak a kollégák az állami ellátórendszerben, és ugyan pszichiátriai ellátást lehet nyújtani a magánszektorban nagyon magas színvonalon, de ez önmagában nem oldja meg a helyzetet. Utánpótlást kellene képezni, növelni a rezidens helyek számát, védett helyekké nyilvánítani, hogy több embert lehessen képezni, mert ez a jelenlegi létszám egyértelműen elégtelen egy közel 10 milliós országban” – tette hozzá.
Az OECD 2018-as, Health at a Glance című kiadványából is kiderül, hogy a legalacsonyabb jövedelmű csoportba tartozó nőknél és férfiaknál több mint kétszer nagyobb eséllyel alakul ki krónikus depresszió az Európai Unióban, mint a jobb jövedelmi helyzetben élő lakosság körében. Csakhogy pont ez az a réteg, amely nem tud magánorvosi szolgáltatásokat igénybe venni, miközben az állami ellátásra gyakran hónapokat kell várni. A megelőzéshez vagy épp az állapotjavuláshoz szükséges életmódváltás is kiadásokkal jár: a rendszeres sportot, sporteszközök beszerzését vagy az egészséges vagy változatos étkezést nem mindenki engedheti meg magának.
A depresszió nem jár egyedül
Magyarországon az Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint a lakosság 59%-a szenved orvos által megállapított tartós betegségben, közülük a 15-34 évesek 33%-a, a 35-64 évesek 61%-a, míg a 65 éveseknek vagy náluk idősebbeknek a 91%-a – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. tavalyi kiadványából.
"Kutatások bizonyítják, hogy a hosszútávon fennálló, nem kezelt depresszió fokozza a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, gyakran alakul ki magas vérnyomás, koszorúér-betegség, és stroke vagy szívinfarktus. A depresszió biokémiai változásokat indít el a szervezetben, többek között csökken az immunrendszer aktivitása is, így a daganatos és a fertőzéses betegségek kialakulása is gyakoribb” – mondta Rihmer Zoltán pszichiáter.
A depresszióval küzdő betegeknél nagyon gyakran jelentkeznek különböző fizikai elváltozások is, gyakori a fejfájás, a hajhullás, vagy a már említett fogyás vagy épp hízás. Jellemző, hogy a betegek a fizikai tünetekkel keresik fel első körben a háziorvosukat, aki nem feltétlenül gyanakszik arra, hogy a depresszió áll a problémák hátterében, a különböző vizsgálatok azonban nem tudják felderíteni a kiváltó okot. A vizsgálatok ugyanakkor jelentős kiadást jelentenek az államnak, tovább terhelve az ellátórendszert.
Bitter István elmondta, volt olyan depressziós páciense, aki már rengeteg orvosi kivizsgáláson esett keresztül, azonban nem sikerült feltárni a súlyos hajhullás okát. Végül az egyik szakorvos javasolta, hogy keressen fel egy pszichiátert.
A depresszió következtében a hippokampusz, az előagy egy részének térfogata is csökken, ez pedig többek közt memóriacsökkenéssel és egyéb mentális funkciók sérülésével jár. Ugyanakkor ezek a depresszió okozta elváltozások visszafordíthatók, épp ezért nagyon fontos a megfelelő kezelés.
Mit tegyünk, ha hozzátartozónkon, kollégánkon a depresszió tüneteit észleljük?
A szakemberek azt tanácsolják, ha úgy látjuk, a hozzátartozónk, kollégánk viselkedése megváltozik, a szokásoshoz képest levertebb, kevésbé aktív, esetleg kivonja magát a közös programokból, kérdezzünk rá, hogy alszik, milyen az étvágya, hogy érzi magát.
Ha a válaszok alapján is úgy tűnik, a depresszió tüneteit mutatja, akkor érdemes azt tanácsolni, hogy keresse fel a kezelőorvosát, esetleg jegyezzük meg, hogy az általa elmondottak alapján van rá esély, hogy depresszióval küzd, ami hatékonyan gyógyítható.
Lesújtó adatok világszerte
A számok magukért beszélnek.
Hogy mennyire gyakori betegség a depresszió, jól mutatja, hogy a WHO 2017-es adatai szerint világszerte 300 millióan érintettek, ez nagyságrendileg az Európai Unió lakosságának kétharmadát jelenti.
Csak Európában a becslések szerint 40 millióan szenvednek a betegségtől, amely az általános populációban általában gyakrabban jelentkezik nőknél, mint a férfiaknál. Videónkban összegyűjtöttük a major depresszióval kapcsolatos legfontosabb globális statisztikai adatokat.
A major depresszió szinte észrevétlenül, fokozatosan nyomja rá bélyegét a beteg környezetére és munkájára, a helyzetet tovább rontja, hogy sokszor azok sem kapnak időben segítséget, akik betegségük ellenére visszatérnének a munkahelyükre. Egy 2014-ben, 2000 fő részvételével készült felmérés szerint például a betegek 50 százalékának akár több mint három hónapot kellett várni a terápiára, de tízből egy beteg több mint egy évet várt, hogy megfelelő segítséget kapjon.
Ez tehát rávilágít arra, hogy a szakemberhiány korántsem csak Magyarországon jellemző, hanem globális problémáról van szó.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a betegségnek visszatérő időszakai, úgynevezett epizódjai vannak. Egy epizód általában hat hónapig tart, de a betegek 20%-ánál a két évet is meghaladhatja. A betegek jelentős részénél ezek az epizódok rendszeresen ismétlődnek, ennek következtében az sem meglepő, hogy a major depresszió a munkaképesség csökkenésének vezető oka világszerte.
Mentálisan is próbára tesz a COVID-19
Kutatások szerint a koronavírus-járvány alatt megnövekedett a depressziós betegek aránya
A COVID-19 mentális egészségre gyakorolt hatásáról egyelőre nem sok mindent tudunk, ugyanakkor vannak olyan kutatások, amelyek arról számolnak be, hogy a járvány alatt megnövekedett a depressziós betegek aránya és hogy a COVID-19 túlélőinél valószínűleg nagyobb a kockázata a mentális betegségek kialakulásának: a koronavírussal fertőzöttek 20 százalékánál 90 napon belül pszichiátriai rendellenességet diagnosztizálnak, a leggyakoribb panasz a szorongás, a depresszió és az álmatlanság.
Magyarországi adatok ezzel kapcsolatban még nem állnak rendelkezésre, de a Portfolio-nak Rihmer Zoltán elmondta, a munkanélküliség, a súlyos anyagi problémák, az izoláció, egy hozzátartozó elvesztése mind-mind rizikótényező, épp ezért fontos, hogy ha valakinek jelentkeznek a fent ismertetett tünetek, időben kérjen és kapjon segítséget.
A major depresszió legsúlyosabb következménye az öngyilkosság
Magyarországon az 1980-as évek második felétől több mint 60 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma, 2007 után tapasztalható volt némi stagnálás, de 2010 után folytatódott a javuló tendencia
– mondta a pszichiáter professzor, aki szerint mindebben szerepet játszott az is, hogy több mint tizenháromszorosára nőtt az antidepresszívumok forgalma (tehát több mint tizenháromszorosára nőtt a kezelésben részesülő depressziós betegek száma) és évről évre javultak a munkaerőpiaci körülmények is: ahogy a munkanélküliségi ráta csökkent, úgy csökkent az öngyilkosságot megkísérlők vagy elkövetők száma is. Az öngyilkossági statisztika az utóbbi években is javuló tendenciát mutat:
a KSH adatai szerint 2017-ben 1634, 2018-ban 1656, tavaly pedig 1550 ember követett el öngyilkosságot Magyarországon.
Ennek oka Rihmer Zoltán szerint az, hogy annak ellenére, hogy kevés szakember jut a betegekre, a pszichiátriai ellátás jó, aki szakemberhez fordul, megfelelő segítséget kap, és sokat jelent az is, hogy hatékony és olcsó gyógyszerek állnak rendelkezésre.
"A nem kezelt súlyos major depressziós betegek 15-19 százaléka öngyilkosságban hal meg. Aki önkezével vet véget az életének, azoknak 60-70 százaléka szenved súlyos, többnyire kezeletlen depressziótól. A betegség kezelésével viszont 80 százalékkal csökken az öngyilkossági rizikó” – mondta a szakember, hozzátéve, a rendszer most is működik, a koronavírus megjelenése pedig bizonyította, hogy sok pszichiátriai, pszichológiai kezelést lehet online folytatni.
Címlapképek: Getty Images
A betegek harmada nem reagál a kezelésre
A major depressziós betegek kb. harmada nem reagál kellően a kezelésre, ezek a betegek terápiarezisztens depresszióban szenvednek.
Ez azt jelenti, hogy valaki hónapok vagy akár évek óta kezelés alatt áll, többféle terápiát és gyógyszert is kipróbált, több szakember is foglalkozott vele, azonban ezek nem segítettek, a tünetek továbbra is megmaradtak.
Rengeteg ok állhat a háttérben, azonban minél régebb óta fennálló, minél szerteágazóbb a tünetegyüttes, annál nehezebb és lassabb a gyógyulás.
A cikk megjelenését a Janssen-Cilag Kft. támogatta.
