Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői bejelentése után a Magyar Közlönyben a kormány kihirdette az eredeti Kurzarbeit-rendeletről szóló módosítást (Közlöny, 82. szám, pdf). A lényeges újítások:
- A csökkentett munkaidő sávját a bejelentésnek megfelelően módosították: 15 és 75 százalékkal csökkenhet a munkaidő, már ezekre a dolgozókra érvényes a támogatás. Korábban ez 30-50%-os munkaidő-kiesés esetén volt érvényes. (Vagyis most már egy eredetileg napi 8 órában foglalkoztatott majd 2 órában tovább foglalkoztatott esetén is lehet igényelni.)
- A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.
- A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. A rendelet kimondja: "a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is". Fontos megjegyezni, hogy a távolléti díjba bele kellett számolni az alapbéren túl a pótlékokat és a teljesítménybért is, így ez azt is jelenti, hogy az új rendeletnek köszönhetően a figyelembe vehető bér alacsonyabb lesz. Ez mérsékli a munkáltató bérköltségeit is.
- Ez csak pontosítás, de a lényeg: a támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
- Újdonság az eddig elhangzottakhoz képest, hogy az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg. Ez a gyakorlatban a következőt jelentheti: ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 6 órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a fejlesztési időről, 3 hónapra. Ha viszont egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 2 órában foglalkoztatnak tovább, akkor itt nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, hanem lehetőség.
- Az új rendelet továbbra is kimondja, hogy a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét. Viszont van ezen a téren egy módosítás: csak akkor nem kell kiegészíteni a munkabért a teljes eredeti bér összegére, ha 50%-nál nagyobb a munkaidő-kiesés. Az ITM Portfolio-nak küldött pontosítása szerint napi 4 órás foglalkoztatásnál még ki kell egészíteni a munkabért, mert ebben az esetben van egyéni fejlesztési idő. A cég oldaláról nézve ez azt is jelenti, hogy bár valójában a dolgozója 4 órányi munkát végez naponta, a foglalkoztató nem arányosan 50%-át fizeti ki a bérköltségnek, hanem a 65%-át (50%, plusz a másik 50%-nyi idő 30%-át a fejlesztési időre). Ez visszatartó erő lehet a programban való részvételre a vállalkozások részéről.
- Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról, mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.
- Az egyéni fejlesztési időt érintő változás továbbá: a kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni.
- Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás.
- Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új támogatási program.
- Bürokráciacsökkentő elem, hogy az új rendelet törölte azt az eredeti szabályozást, amely kimondja, hogy a kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggéseit, az eddig megtett és várható intézkedéseket. Az eredeti rendeletben rejlő hasonló bürokratikus buktatókról külön cikkben írt Fajcsák Gábor, az RSM partnere.
- Nem kell továbbá már azt sem bemutatni, hogy a cég a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket már kimerítette.
- A munkaidőkeret kikerült a követelmények közül. Vagyis a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.
Nem változott, hogy a bértámogatás igénylése során bizonyítani kell, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
Tekintettel arra, hogy a támogatás 75%-ban kieső munkaidő után is igényelhető, a rendeletből az következik, hogy a dolgozónként igényelhető támogatás maximális értéke is emelkedik. A minimálbér kétszeresét figyelembe véve (214 ezer forint), a bérből kieső 75%-os rész (160 ezer forint) 70%-nyi állami támogatása 112 ezer forint. Eddig ez legfeljebb 75 ezer forint volt, hiszen legfeljebb 50% lehetett a munkaidőcsökkenés. Korábban az ITM tájékoztatása arról szólt, hogy a bértámogatás maximális összege az új rendelettel sem emelkedik 75 ezer forint fölé. A félreértések tisztázása érdekében az ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a minisztériumnak. Amint érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
Megszólalt az ITM
Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán az MTI szerint.
A koronavírus okozta járvány hatásainak ellensúlyozására hozott intézkedés alapelvének nevezte, hogy Magyarország piacgazdaság, ahol a piacgazdaság problémáit a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megoldaniuk, az állam ehhez tud segítséget nyújtani. Ugyancsak fontos szempont volt az elmúlt nyolc évben megteremtett egyensúly megőrzése - tette hozzá.
Mint mondta: örülnek annak, hogy a finomhangolásokkal olyan munkahelyvédelmi bértámogatást sikerült letenni az asztalra, amire a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletei is azt mondják, alkalmas arra, hogy minél több munkahelyet meg tudjanak őrizni, a kormány szerint pedig alkalmas a költségvetés és a gazdaság egyensúlyának fenntartására.
Kitért arra is, hogy a napokban többféle hitelkonstrukciót jelentenek be. Az egyik a munkahelymegtartó hitel: amennyiben nem tudják finanszírozni a tulajdonosok a munkahelyek megtartását, felvehetnek 9 havi munkabért 0,1 százalékos kamatra, 2 éves futamidőre.
A Széchenyi-kártya keretében négy program érkezik, amit már elfogadott a kormány. Ezek lényegében leképezik a korábbi programokat, csak kedvezményesebb kamatozást biztosítanak a vállalkozások számára - ismertette az államtitkár.
Lesz egy folyószámlahitel konstrukció, amit csak a munkahelymegtartó forgóeszközhitellel együtt tudnak igénybe venni a vállalkozások, ezen kívül egy munkahelymegtartó hitel, egy forgóeszközhitel és egy beruházási hitel. A folyószámlahitel és a munkahelymegtartó hitel 0,1 százalékos, a készletek finanszírozására szolgáló forgóeszközhitel 0,2 százalékos, a beruházási hitel pedig 0,5 százalékos kamatozással lesz elérhető a mikro, kis- és közepes vállalkozások számára - mondta az államtitkár.
Címlapkép forrása: Getty Images
