A miniszterelnök beszédében a második családvédelmi akciótervről nem beszélt szigorú pontokba szedve (mint ahogy tavaly az elsőről vagy a mostaniban klímavédelmi programról), hanem csak egy laza felsorolásból értesülhettünk a tervekről. Ennek a lényege:
- A kormány a háromgyermekes anyákra is ki akarja terjeszteni az szja-mentességet.
- Az anyák a szülés után jelenleg a fizetésük 70%-át kapják. Ezt fel kell emelni 100%-ra.
- Az ingyenes nyelv- és KRESZ-vizsga kiterjesztése a gyesen, gyeden lévő anyákra.
Az intézkedések közül az első jelentősége tűnik a legnagyobbnak. Erről már az év elején beszélt a miniszterelnök, és akkor elindultak a számolgatások, hogy mennyibe kerülhet mindez az állami költségvetésnek. A második ígéret ebben a megfogalmazásban még homályos, hiszen nem tudni, pontosan melyik transzfert, milyen mértékben érintené a terv. Ugyanakkor abból a szempontból fontos intézkedésnek látszik, hogy arra koncentrál, hogy a gyerekvállalás után a családok élethelyzete ne változzon jelentősen. A gyerekvállalás kései életszakaszba csúszása, illetve elmaradása mögött gyakran áll az az aggodalom, hogy az az életkörülmények jelentős változásával jár. Az olyan lépések, amelyek ezt mérséklik, hatékonyak lehetnek a gyerekvállalási döntések korábbra hozásában.
A bejelentésekben nem a konkrét intézkedések, hanem azok bejelentési formája okozhatta a legnagyobb meglepetést, különösen azok után, hogy tavaly mennyire konkrét volt az első családvédelmi akcióterv bejelentése.
Tudjuk, mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy lesz-e rá pénzünk - mondta a miniszterelnök, majd néhány mondat után úgy folytatta,:
Elszánt vagyok, sőt próbálom magammal ragadni a pénzügyminisztert is.
Ez már előrejelezte, hogy a terv nincs olyan állapotban, hogy határozott meghirdetést lehessen vállalni. Éppen ezért érdemes a megfogalmazást pontosan idézni: "Tudom, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudom, hogy a szülés utáni első fél évben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna. Azt is tudom, hogy az ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is."
Ezek a szándékok dicséretesek és a jövőnk szempontjából létfontosságúak, de csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ez 2020-ban és az egész évtizedben igaz lesz. Így nem adott támpontot arra nézve, hogy a második akcióterv mikor lép a megvalósulás szakaszába, ám az szinte biztos, hogy nem idén, de talán nem is jövőre. A 2021-es költségvetés tervezése hamarosan megkezdődik, így ha most nem látszik fedezet az intézkedésekre, akkor lehet, hogy 2021-re sem lesz számokra foglalva. Ezt az óvatosságot sugallja az is, hogy Orbán Viktor úgy fogalmazott: "azt vállalom, hogy lépésről lépésre ugyan, de haladni fogunk."
Az óvatosság érthető abból a szempontból, hogy a program költségvetési igénye több százmilliárd forint lehet. A háromgyermekes anyák szja-mentességét a legtöbb becslés 150 milliárd forint körülire becsülte, a Portfolio ennél kicsit többre, 200 milliárd forint felettire. Ugyanakkor óriási a bizonytalanság, hiszen még a négy gyermekes anyák szja-mentességének költségvetési hatásairól sincsenek tényadatok. A néhány százmilliárd forintos nagyságrend elvileg nem kellene, hogy kétségbe ejtse a kormányt, hiszen korábban hasonló nagyságrendű összegre becsülte a gazdasági növekedésből és a fehéredésből adócsökkentésekre fordítható összeget. Ugyanakkor ezt több területre kell elosztani, hiszen a kormány Orbán jelzése szerint például a munkát terhelő elvonások mérséklését is tovább kívánja folytatni. Ráadásul a kormány jövőre érdemi deficitcsökkentést is ígért, ami szintén korlátozhatja a mozgásteret.
Az óvatosság összefügghet azzal is, hogy a Pénzügyminisztérium váratlanul visszavágta az idei növekedési várakozásait. A korábbi "4% körüli" GDP-bővülés helyett már csak 3,5%-os bővülést vár a gazdaságtól, ez pedig akár a bevételi számokra is kihathat. Az is elképzelhető, hogy a kormány szeretné megvárni, milyen hatásai lesznek az első családvédelmi akciótervnek. A házasságkötési és hitelfelvételi kedv arra utal, hogy népszerű a program, ám nem tudni, hogy emögött mennyi az új gyerekvállalási szándék, és mennyi az, amikor az amúgy is tervezett gyerekvállaláshoz hívják le a kedvezményeket a családok. (Erről a problémáról itt írtunk részletesebben.)
Vagyis a második családvédelmi akciótervről egyelőre a következő megállapításokat tehetjük:
- A három intézkedés nem jelent sok újdonságot, illetve nem olyan konkrét, amit pontosabban elemezni lehetne.
- A gyerekvállalás utáni magasabb jövedelem garantálása kecsegtető lehet ösztönzés szempontjából, de az "ítélettel" a részleteket meg kell várni.
- A lépések bevezetésének nincs konkrét időpontja, sőt a költségvetési korlátok miatt várhatóan nem hamar (és talán nem is egyszerre) lépnek életbe.
- A költségvetési óvatosság összefügghet azzal, hogy a kormányzat borúlátóan ítéli meg a külső gazdasági kilátásokat, illetve megvárja az első program tapasztalatait.
