A corporate wellness Európában, így Magyarországon is egy viszonylag új fogalom. Röviden összefoglalva egy dolgozói egészségprogram, azaz egy olyan munkahelyi szolgáltatáscsomag, ami a dolgozók egészségét, életminőségét hosszú távon vizsgálja, fejleszti, javítja, és a tudatosságra nevel. Ennek sok, egy rendszerbe szervezett eleme van, a munkahelyi menza javításától a foglalkozás-egészségügyön át a laborvizsgálatokig - a mi cégünk ez utóbbinál, a labordiagnosztikai vonalban csatlakozik be.
Az nyilvánvaló, hogy piaci oldalról ezt a fogalmat az elmúlt 1-2 évben a munkaerőhiány igencsak felértékelte. De mennyivel másabb egy ilyen rendszer, mint mondjuk egy egészségbiztosítás, amit a dolgozók cafetériaként kapnak?
Ha megnézzük a jelenlegi munkaerőpiacot - akár Magyarországon, akár Európában - láthatjuk, hogy nemcsak megtalálni nehéz azokat az embereket, akik a munkavállalóink lesznek, hanem megtartani is. A cafetéria rendszernek ez egy nagyon érdekes eleme lehet: bár az elmúlt időszakban az egészségbiztosítás szerves része lett a cafetériának, a corporate wellness komplexebb ennél, bizonyos értelemben túlmutat rajta.
Lévai Richárd
Mondok egy konkrét példát: nemrég megkeresett minket egy Magyarországon működő világcég, amely pontosan azt szeretné velünk - és más, a projektben együttműködő szolgáltatókkal - elérni, hogy egy olyan egészségtudatos programot építsünk ki neki, amit a legalacsonyabb szinttől a felső vezetőkig különböző szinteknek tudna jelentős egészségmegőrző adni, illetve ez kibővítve szolgáltatásokkal a vállalat felső vezetése számára. Ez a foglalkozás-egészségügyi vonalból indul ki, ami egy kötelező program, jogi előírás a legtöbb országban. A legtöbb cég a mai napig úgy működik, hogy ezeket a jogi eljárásokat betartja, de nem ad többet.De pontosan azért, mert munkaerőhiány van, sok vállalat komoly hasznot fog húzni abból, ha ezt az egészségtudatosságot oda tudja adni a munkavállalóknak.
Fontos különbség, hogy a corporate wellness-ben rendszerszinten kell gondolkodni, és nem csak a konkrét gyógyítási folyamatokra fókuszálni. A rendszer része lehet például, hogy azok a munkahelyek, akiknek saját üzemi étkezdéjük van, egészséges ételeket adjanak, figyeljenek az étel-intoleranciára, az allergiára. Vagy figyeljenek arra, hogy a munkahelyi konditerem még jobb kihasználtsággal működjön. Ezeket az elemeket pedig akár egyénre lebontva össze lehet kötni a foglalkozás-egészségüggyel úgy, hogy ebből adatokat tudjon nyerni a munkáltató, és ezeket a szolgáltatásokat (egy) benefit-ként adják a dolgozóknak. Ezek a csomagok még úttörőnek számítanak nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, de megnézve elsősorban az amerikai trendeket, azt gondolom, hogy ez az egyik kulcseleme lehet annak, hogy meg tudjuk tartani a munkavállalókat.Hogyan kell elképzelni egy ilyen csomag kidolgozását? Mit vizsgálnak elsőként, mi alapján döntenek az egyes elemekről?
Ez egy nagyon összetett dolog, és cégenként változó. Az előbb már említett multicég azt szerette volna, hogy ne csak laborszolgáltatás legyen benne a csomagban, hanem foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások, illetve képalkotó diagnosztika is. Értelemszerűen mi ennek a labor-lábát adjuk, de dolgozunk képalkotó céggel is, illetve foglalkozás-egészségügyi céggel is, stratégiai partnerségben.
Mi tudunk javaslatot tenni, vannak tapasztalataink különböző országokból, és el tudunk végezni speciális vizsgálatokat - például egyes munkahelyeken (mondjuk egy festékgyárban) szükség van arra, hogy kimutassuk a vérben előforduló nehézfémeket. Mondanom se kell, hogy ezt a speciális vizsgálatot egy bankban nem szükséges beletenni a csomagba, ott fontosabbak például a pszichológiai tesztek.
A dolgozói egészségprogram egyik fő célja a prevenció, az egészségtudatos életmód, a másik, hogy a dolgozók lojalitását tudjuk erősíteni, a harmadik pedig az, hogy a munkáltató ezzel egy teljes körű szolgáltatást elérhetővé tesz a munkavállalója számára, akár a krónikus betegségek megelőzésében is tud segíteni. Sőt, a program a terápiában is nyújt segítséget, ezzel is kiegészülhet a szolgáltatás.
A folyamat során mi is adatokat generálunk, a foglalkozás-egészségügyi cég is, a képalkotó diagnosztikai cég is, illetve a megbízónak is vannak saját adatai. A cég ezeket - természetesen a dolgozó beleegyezésével - egy big data-ba tudja összekovácsolni. Ha a dolgozó is hosszú távon gondolkodik ebben a munkahelyben, akkor akár a 0. naptól el lehet oda jutni, hogy folyamatosan vizsgáljuk, azaz időközönként orvosi vizsgálatokon vesz részt, így követhető a karrierjének ez a lába is. Ha valaki például szeretne egy kicsit jobban odafigyelni az étel-intoleranciára, akkor ezt a rendszer segítségével könnyeben megteheti. Ha az elején elkezdik ezeket vizsgálni, mindenkit a prevenció irányába lehet tenni.Tételezzük fel, hogy a magyar munkavállalók 10 százaléka benne lenne ilyen programban. Ennek már nemzetgazdasági szinten is kimutatható hatása lenne. De hol tud ebből profitálni maga a cég?
Ebben teljesen biztos vagyok. A kulcsszó a tudatosság, az egészségtudatosság. Figyeljünk oda az étkezésre, a mozgásra, és ha ez a kettő össze tud állni, akkor nemzetgazdaságilag biztosan kimutatható hatása lenne - egész egyszerűen azért, mert a prevenció olcsóbb, mint a kezelés. Előzzük meg a betegséget, és ne a betegségre próbáljunk meg reagálni.
Sokak számára nem biztos, hogy megnyugtató, hogy a munkáltatójuk folyamatosan kap róluk egészségügyi információkat. Hogy kell elképzelni azt, hogy éveken keresztül megfigyelik a dolgozót?
Bizonyos alapvető vizsgálatok évente kötelezők - de természetesen munkahelytől, pozíciótól függően gyakrabban is szükség lehet a kivizsgálásokra. Nagy valószínűséggel egy 25-26 éves embernek nem az az első, hogy magas a vérnyomása, hanem valószínűleg sportol, egészségtudatosan étkezik, de eljön az a pont, amikor visszacsatolást kaphat, hogy most már 35 éves vagy, kezdj el egy kicsit odafigyelni, mert egy kicsit megnőtt a koleszterinszinted vagy a vércukorszinted. Azt gondolom, hogy ha ez összejön, ez best practice-ként használható bárhol a világban, nemcsak Magyarországon. A gyakoriság tehát testre szabható attól függően, hogy mi a munkáltató igénye, elképzelése, lehet negyedéves, féléves szűréseket is készíteni, de olyan is van, amit csak 2-3 évente kell megismételni, mint például egy képalkotó diagnosztikai vizsgálatot.
Természetesen ezeket csak akkor lehet elindítani, ha jogilag minden részletet alaposan tisztáztak, és minden egyes dolgozó beleegyezése szükséges hozzá. Mi az egészségügyben dolgozunk, tehát tudjuk, hogy mennyire szenzitív információkról van itt szó.
Ha egy cég több ezer dolgozójának egészségügyi állapotát több évig követik, abból keletkezik egy big data méretű információhalmaz. Ennek milyen felhasználási módjai lehetnek?
Ez is szektor-, illetve cégfüggő. Ha sok embernek hasonló problémája van abban a munkakörben, és a diagnosztikai eredmények ezt alátámasztják, akkor a cégnek is oda kell figyelnie arra, hogy ezek miért történnek. Ez továbbgyűrűzhet akár a munkavédelem területére is.
Mennyibe kerül ez a szolgáltatáscsomag? Megérheti egy néhány főt foglalkoztató kisboltnak is?
Azért nehéz konkrét költségről beszélni, mert minden az igényektől függ. A párezer forintos vizsgálattól a százezer forintos tételekig nagyon széles a skála, és minden azon múlik, hogy a cégnek mire van igénye és kerete. De azt gondolom, hogy ez még hosszú ideig a középvállalatoktól felfelé lesz életszerű. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a preventív egészségprogram, a megelőzést szolgáló vizsgálatok adómentesek.
A SYNLAB Magyarország és Európa legnagyobb magán laborszolgáltatója, és egyben Magyarország legnagyobb privát egészségügyi szolgáltató cége. Széles vizsgálati palettával rendelkezik: ügyfeleik számára több mint 5000-féle vizsgálatot végeznek, a humándiagnosztika, a környezetanalitika, és az igazságügyi laborszolgáltatások piacán.
A cikk megjelenését a SYNLAB Hungary Kft. támogatta.
